Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-12-29 / 53. szám

507 EVANGELIKUS ÓRÁLLÓ 1910. 261. Bár hitemért szenvednem kell. Mag ich Unglück nicht wíderstahn. Jamb. 8. 4. 7. ;/ 4. 4. 4. 4 7. R : űabccbddccx. Vigasztalás Moll. Mária királyné éneke. X. Tizenkét és több soros dallamok. 262. Vigyázzatok, azt kiáltják. Wachet auf, ruft uns die Stimme. Procittez, hlas k nam svuj muozi. 6. 6. 4. 4. 4. 8. Äz 1. 4. és 9. sor troch., a többi jamb. R.: aabccbddxeee. örök élet. Dur. 263. Dicsérjed, áldjad, én lelkem. Nun lob mein' Seel', den Herren. Jamb. 8. 8. :/8. 6. 8. 6. 8. 6. 8. 6. Dicséret. Dur. 264. Mitten wir im Leben sind. 13 soros. Troch. 7. 6. :/7. 8 7. 6. 6. 9 5. 6. 7. 265. Szívből szeretlek, én Istenem. Herzlich lieb hab' ich dich, o Herr. Velmi miluji te Pane. 13 soros. Jamb. 9 9. 7. :/8- 8. 8. 8. 4. 8. 8. Ä német szöveg 1., 2: 4. és 5. sora nyolc tagu. Isten iránt való szeretet. Dur. 266. Ez esztendőt megáldjuk. 16 soros. Hangs. 7. 7. 7. :/5. 9. 7. 3. 3. 7. 3. 3. 9. 6. Újévi. Dur. Régi magyar daliam. 267. In dir ist Freude. 16 soros. Jamb. 5. 5. 7 :/ 5. 5. 5. 5. 9. 5. 5. 5. 5. 9 Dur. 463. Herr Gott, dich loben wir. Te Boze chvalime. (Te Deum laudamus). Az egyetemes énekügyi bizottság megbízásából közli Sopron, 1910. december hóban. Id Kapi Gyula, a chorálkönyv szerk. biz. elnöke. Magyar Protestáns Irodalmi Társaság. Ä Budapesten megjeleuő „Egyházi Értesítő" írja: Ä M. P. I. T.-nak az a célja, hogy a magyar közönséget, a felnőtteket és gyermekeket, a férfiakat és a nőket, evangyéliomi keresztyén olvasmáuyokkal lássa el; az a hivatása, hogy olyan irodalmat alkosson és terjesszen, amelyből Krisztus és az evangyéliom szóljon hozzánk; arra törekszik, hogy a fejeket megzavaró és a sziveket Istentől elfordító, a keresztyén hitet romboló és a tiszta erkölcsöket elhomályosító világias irodalommal szemben erőteljes keresztyén irodalmat műveljen és terjesszen. Célja, törekvése, munkája tehát nagyon fontos és rendkívül szükséges j a mai elposványodott irodalmi viszonyok között. Ä M. P. I. T. november 17-én a református fő- i gimnázum dísztermében először választmányi ülést, azután közgyűlést, végül felolvasó ülést tartott. Világi elnökeit, gróf Tisza Istvánt és dr. Zsilinszky Mihályt baleset okozta betegség akadályozta a megjelenésben ; a vidéki tagok csekély, a fővárosi tagok közepes számmal jelentek meg. Ä választmányi ülésen, dr. Antal Gábor dunántuh püspök elnöklete alatt, a Társaság folyóügyei fölött tanácskoztak. Legfontosabb ezek között az a határozat, mely a társulat tovább fejlesztését tűzte ki célul. E végből megállapodtak abban, hogy újabb alapítványokat gyűjtenek, tovább fejlesztik a népszerű vallásos irodalomnak mind a művelését, mind a terjesztését s szervezik a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban az irodalmi estéket, az irodalmi felolvasásokat és előadásokat. A közgyűlésen, melyet szintén dr. Antal Gábor elnök vezetett, a választmány a társulat múlt évi működéséről számolt be. A beszámoló jelentést Szőts Farkas, a társulat titkára terjesztette elő. A társulat pénzügyi helyzete nem igen kedvező, mert a tagok nagy része hanyagul fizeti az évi tagdíjakat, ami miatt 5 alapító, 14 rendes, 8 pártoló és 1 segítő tagot törülni volt kénytelen a közgyűlés. A társulat vagyona mintegy 130 ezer korona, amiből mintegy 120 ezer korona alapítvány természetű. Ä társulat irodalmi tevékenysége a múlt évben is egy folyóirat (a Protestáns Szemle) kiadásából, egy tudományos könyvsorozat közrebocsátásából, az Egyháztörténeti adattár IX-ik kötetének, a Házi Kincstár Xl-ik darabjának és a Koszorú című füzetek 161 — 170-ik darabjának kiadásából állott. A vallásos könyvek és füzetek terjesztése a múlt évben többféle okból némi csökkenést mutat. Legfőbb oka a vallásos könyvek csekély kelendőségének az, hogy magyar közönségünk se az úri, se a polgári osztályban még nincs úgy rászoktatva, ránevelve a vallásos olvasmányokra, mint műveltebb külföldi hitfeleinknél. Az olvasási kedv fokozására erélyes intézkedéseket tett a közgyűlés. A Társaság vidéki körei közül a pozsonyi körben élénk tevékenység folyt a vallásos felolvasások és a vallásos kiadványok terjesztésében. Az elhunyt választmányi tagok helyére Dókus Ernő tiszáninneni főgondnokot, dr. Szelényi ödön pozsonyi theologiai igazgatótanárt, S. Szabó József debreceni főiskolai tanárt és B. Pap István budapesti theologiai igazgató tanárt választották meg. Ä választmány régebbi tagjait, akiknek megbízásuk kitelt, a következő hat évre újból megválasztották. A felolvasó ülésen három értékes előadásban gyönyörködött a szép számban összegyűlt férfi és női közönség. Dr. Beöthy Zsolt egyetemi tanár magyar kultura cím alatt magas színvonalú szabad előadásban azt fejtegette, hogy a református keresztény kultura a legbecsesebb, mert szabadszellemü és valósággal magyar; ezért a reformátusoknak azt a törekvését, hogy Debrecenben egyetem állíttassék, minden jó magyar embernek támogatni kell. (Kissé nem egyoldalú ez a felfogás ? Szerk) Dr. Vargha Gyula, a statisztikai hivatal igazgatója, nagy tetszéstől kisérve „Czeglédi István" cimű költeményét szavalta el, melyben a híres kassai lelkész tragikus halálát énekli meg, akit a jezsuiták halálra gyötörtek. Dr. Szabó Aladár Józsefvárosi lelkész „Erőteljes keresztyén vallásos irodalom" címen azt mutatta ki, hogy az az irodalom igazán erőteljes és valóban keresztyén, amelyet Jézus Krisztus lelke inspirál. E tekintetben az angol vallásos irodalom áll a legelső helyen, de a német, francia és legújabban a magyar irodalomban is vannak becses vallásos művek. A magas színvonalon tartott felolvasásokat nagy érdeklődéssel hallgatta a közönség, melynek nevében dr Antal Gábor elnök mondott köszönetet az előadóknak. örömmel vette tudomásúl a közönség a Társaság vezetőségének azt a kijelentését, hogy ilyen vallásos irodalmi estét ezentúl több ízben is rendez a fővárosban a Protestáns Irodalmi Társaság. BELÉLET. Rendkívüli közgyűlést tartott f. hó 28-án a tiszai ev. egyházkerület Miskolcon. Terray Gyula be-