Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-10-13 / 42. szám

392 EVÄNGELIKUS ŐRÁLLÓ fog kerülni, a missziói tudmányok tárháza fog maradni jó időre. A mű természetesen angol nyelven jelenik meg. Hogy azonban az angolul nem értők is tájékozódhassanak az Edinburgban folyt tár­gyalások és az ott történt megállapodások iránt, a bázeli missziótársulat könyvkeres­kedésében legjelesebb missziói munkás férfiak közreműködésével megjelenik egy tájékoz­tató, mely olcsó (talán 3 K) áron minden érdeklődő által könnyen meg lesz szerez­hető. Ha megemlékezünk arról, hogy ezelőtt 100 évvel még komoly gondolkozású és az egyház ügyeit szívükön hordozó férfiak is csak szánakozó mosollyal tekintettek le a kezdetleges missziói törekvésekre, mint ra­jongásra, mely céltalanul fecsérel sok pénzt és kockáztatja a hittérítésre indulók életét, méltán csodálkozhatunk azon, hogy mily nagy dolgok lettek abból a lenézett „rajon­gásból". Mustármag volt, mely terebélyes fává nőtte ki magát, — Isten kegyelméből. A kezdetleges szórványszerü kísérlete­zések immár öntudatos tervszerű hadjárattá fejlődtek, melyben a Krisztus egyháza az evangyéliom ellenségeivel szembe szállani készül minden téren, a föld kerekségén min­den népeknél, hogy a szeretet fegyvereivel győzelmet szerezzen az igazságnak és az életnek az Úr Jézus Krisztus dicsőségére. Képet alkothatunk magunknak az edin­burgi konferencia nagyszerű voltáról, ha meg­tudjuk, hogy abban résztvett [misszió társu­lati kiküldöttek száma megközelítette az 1200-at. Számuk arányban állott az egyes országokban a társulatok által missziói cé­lokra fordítotott pénzáldozatokhoz. Kerek­számokban évenként missziói célokra fordí­tanak: Nagybritannia és Irland 42 millió, Éjszaki Amerika 40 millió, angol gyarmatok (nyugati Indiában, Ázsiában, Afrikában, Auszt­ráliában) 6 millió, összesen 88 millió márkát, míg az európai szárazföld összes missziói társulatai részéről csak évi 13,700000 márka lett kimutatva. E szerint a brit és az ameri­kai kiküldöttek száma meghaladta az ezeret és a tárgyalási nyelv kizárólag az angol nyelv volt. Ezt ugyan kissé zokon vehették a más nyelvű kiküldöttek. Mindazáltal el kell ismerni, hogy az angol nyelv nélkül ily vi­lágraszóló missziói konferenciáról szó sem lehetett volna. Az edinburgi konferencia óta lehet immár szó a missziók mint világraszóló egységes nagyhatalomról, melynek szolgála­tában 98388 tiszt vezetése mellett egy hatod­1910 fél millió lelket számláló missziógyülekezeti hadsereg áll. Bár a missziói törekvések magyarhoni evang. egyházunkban még a pólyákba takart kisded gyermekhez hasonlíthatók, mely még csak öntudatra ébredezni kezd és inkább maga szorul ápolásra, semhogy önálló mun­kásság kifejtésére gondolhatna, mindazáltal talán nem árt, ha felemeljük szemeinket, hogy lássuk, mennyire vannak más népek más országokban, hogy a mások példájából mi is serkentést nyerjünk a kitartásra, foko­zott buzgóságra. Mert a mienk is az Ur­nák biztató szava (Luk. 12, 32.): „Ne félj, kicsiny sereg; mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy adjon nektek országot'. Az elvetett mustármag nálunk sem fog mustármagnak maradni. . . . r. Protestantismus és tudomány. Évnyitó beszéd. (Kedves akadémiai ifjúság ! Tisztelt Kartársaim !) (Folyt, és vége.) Az egyházaknak rendszerint különösen megfor­mulázott symbolikus erővel bíró tanaik, hítcikkeik van­nak, amelyekhez valamint jogszabályaikhoz és szer­tartási előírásaikhoz mindaddig ragaszkodnak, amíg azokat közakarattal meg nem változtatják. Míg a Protestantismus a tudomány fegyvereivel keresi a krisztusi vallás alapvető igazságait s harmó­niába törekszik azokat hozni a tudományos kutatás­sal s az ismeret más téréin szerzett igazságaival : addig a protestáns egyházak a prot. tudomány által valóban leszűrt s már kész igazságokat vannak hí­vatva az életben megvalósítani, tanító, nevelő s buz­dító működésökkel az egyesek lelkébe beplántálni s az erkölcsi életet nemesíteni. Nehéz, de gyönyörű feladat, melyet nem szabad szem elől téveszteni. Ily értelemben véve a protestantismusnak hiva­tását, igaza van az állításnak, hogy a protestantismus nem lehet ellentétben az igazi tudománynyal. De ugyanazt állítja magáról a róm. katholikus egyház is s mégis óriási különbség és ellentét van e kérdésben is a protestáns és katholikus felfogás között. Míg ugyanis a katholikus egyházban a pápai csalhatatlan­ság határozza meg, hogy mit kell s lehet tarani igaz­ságnak s átkot mond mindenre, amit a maga nézeté­vel ellentétben állónak talál : addig a protestantismus felfogása szerint a tudomány van hívatva annak meg­határozására, hogy mit tartsunk való igazságnak s a prot. theologiára vár az a feladat, hogy a világi tudomány vívmányait a maga s illetőleg a protestáns vallási világnézetnek javára értékesítse. Míg amaz teljes meghunyászkodást s teljes alávetettséget köve­tel tagjaitól; addig utóbbi önálló meggyőződés-szer­zést és szabad elhatározást s míg az az engedelmes­ség követelése mellett üdvbiztosító intézetként lép fel s kényelmessé teszi a hívő dolgát, mert semmi gon-

Next

/
Thumbnails
Contents