Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-09-29 / 40. szám

1910. Mindenek előtt tudnunk kell, hogy az országos statisztikai feldolgozások Magyarországot - Horvát — Szlavonországok és Fiume nélkül — 7 országrészre osztják fel. Ezek a következők: 1. Duna balpartja. Ide tartoznak: Árva, Bars, Esztergom, Hont, Liptó, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Trencsén, Turócz és Zólyom vármegyék. 2 Duna jobbpartja. Ide tartoznak : Baranya, Fejér, Győr, Komárom, Moson, Somogy, Sopron, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék. 3. Duna-Tisza köze. Idetartoznak: Bács-Bodrog, Csongrád, Heves, Jásznagykun, Pest P. S Kiskun vármegyék. 4. Tisza jobbpartja. Ide tartoznak : Abauj, Bereg, Borsod, Gömör, Sáros, Szepes, Ung, Zemplén vármegyék. 5. Tisza balpartja. Ide tartoznak : Békés, Bihar, Hajdú, Máramaros, Szabolcs, Szatmár, Szilágy, Ugocsa vármegyék. 6. Tisza—Maros szöge. Ide tartoznak: Ärad, Csanád, Krassó-Szörény, Temes és Torontál vármegyék. 7 Királyhágőntul. Ide tartoznak az erdélyi vármegyék : Alsó- Fehér, Besztercze- Naszód, Brassó, Csik, Fogaras, Háromszék, Kis — Küküllő, Kolozs, Maros—Torda, Nagy — Küküllő, Szeben, Szolnok—Doboka, Torda—Aranyos, Udvarhely vármegyék. Ezen országrészekben az evangélikusok számaránya az illető országrész népességében az 1880, 1895 és 19°0-ikí népszámlálások szerint a következő adatokat tünteti fel : 1880-ban 1890-ben 1900-ban 1. Duna balpartja 15.7 15.2 14.7 10 2. Duna jobbpartja 9.0 8.8 8.6 » 3. Duna—Tisza köze 5.5 5.5 5.3 4. Tisza jobbpartja 8.8 8.1 7.4 5. Tisza balpartja 5.5 5.5 5.2 6. Tisza—Maros szöge 2.8 3.0" 3.1 » 7. Királyhágón tál 9.6 9.3 9.0 Jt Mint ezekből az adatokból megállapítható, legnagyobb arányú térvesztések a Duna balpartja és Tisza jobbpartja elnevezésű országrészekben, vagyis az úgynevezett Felvidéken mutatkoznak. Emelkedés csak a Tisza-Maros szögén található Azok a vármegyék, amelyekben az evangélikusoknak a népességhez viszonyított számaránya több mint egy fél százalékkal csökkent 1880. és Í900. között, a következők: 1880-ban 8.9 23.9 43.8 24.4 14.2 55.0 35.4 13.4 21.1 35.6 19.2 23.3 47.0 18.2 3.6 44.5 Árva Hont Liptó Nógrád .... Nyitra .... Turócz .... Zólyom .... Tolna .... Vas Gömör . . . . Szepes . . ... Besztercze Naszód Brassó .... Kisküküllő . . . Kolozs . . . . Nagyküküllő . . Mint ezekből 1890-bcn 8.5 22.8 43.5 23.1 13.8 53.7 33.8 13.2 20.6 34.0 17.7 21.5 46.0 18.0 3.3 44.0 az adatokból látható 1900 7.8 21.6 42.6 21.9 13 4 52.1 32.9 12.6 19.9 32.4 16.2 19.3 45.1 17.5 3.0 ban ~ 7o nyinál nagyobb számarány csökkenés olyan vármegyékben is előfordúl, amelyeknek evangelikus lakosai nem tartoznak egyetemes egyházunk kötelékébe A fentebbi 16 vármegye között azonban olyanok is vannak, amelyekben az evangélikusoknak nem csak az egész népességhez viszonyított számaránya, hanem száma is csökkent. Ezeket és a számbeli csökkenéseket a következő kimutatás tünteti fel: Az evangélikusok száma : 1880-ban 1890-ben 1900-ban 7242 4898 60138 33101 7153 4531 59486 28923 6927 4619 59362 27545 42 fél 7 . százalékVármegye: Árva . . Abauj . . Gömör Szepes Viszont találhatók olyan vármegyék, amelyekben a számarány nem csökkent ugyan olyan mértékben, de az evangélikusok száma mégis kevesebb l90<»-ban, mint 1880-ban. Ilyenek: 1880-ban 1890-ben 1900-ban Komárom . 4755 4422 4593 Sáros . . 14741 14276 14248 Megállapítható tehát, hogy az evangélikusok ha országosan számbeli csökkentést nem is, de a többi felekezetekkel s általában az ország népességével szembe állitva, számaránybeli tervesztést, sőt egyes helyeken számbeli csökkentést is tüntetnek fel az eddigi népszámlálások tanúságaként. A legutóbbi négy népszámlálás közti időkben az evangélikusok tényleges szaporodása saját lélekszámuk arányában a következő volt: 1869-1880 között — — — — 1.0 % 1881—1890 „ - — — - 6.6 „ 1891 — 1900 „ — — — — 5.9 „ Holott ezzel szemben ugyanezen időszakok alatt az ország lakossága a következő arányokban szaporodott. 1869-1880 között - — — — 1-3 o/° 1881-1890 „ — — — — 10.3 ,, 1891—1900 „ — — — — 10.3 „ Végeredményében az ország lakossága 1869-1900 közt 23.1o/

u-kal, ellenben az evangélikusok lélekszáma csak l4.P/o-kal gyarapodott. Hogy a nemsokára foganositandó 1910-iki népszámlálás eredménye mit foq kimutatni, azt csak a népszámlálás anyagának feldolgozása után, tehát csak évek múlva tudhatjuk meg. A helyzet javulására semmi esetre sem, sőt tetemes rosszabbodására lehetünk elkészülve Mert mindazon okok és tényezők melyek e térvesztést előidézik, az ez év végével bezáródó évtizedben fokozódtak. Ezek az okok és tényezők szerény véleményem szerint a következők : 1. A természetes szaporodás kedvezőtlen 2. A kivándorlás. 3. Az áttérések. 4. Akilépések. 5. A gyermekek vallására kötött megegyezések. 6- A közönyVizsgáljuk ezeket egyenként. 1. A teimészetes szaporodás. az úgynevezett természetes szaporodás tudvalevőleg két tényezőtől: a születések és halálozások számától függ. Megkülönböztetendő tehát a tényleges szavolta.