Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-09-29 / 40. szám

373 EV

ÄNGELIKUS ŐRÁLLÓ 1910 való volt a mi lelkesítő kérelmünk, hogy legyünk ott mindannyian, bizony eltekintve a kerületek püspökeitől, a kerületi felügyelőktől, a kerületi gyámintézetek egyházi és világi elnökeitől az egyes kerületekből megjelent világi és egyházi küldötteket összesen megszámlálhattuk a 10 ujjunkon. Budapest evangelikus közönsége igen szép számban jelent meg. Ä magyar kormányt Molnár Viktor államtitkár, a református egyházat Antal Gábor püspök, Baksa Lajos conventi előadó, Szilassy Aladár, Mády Lajos esperes, míg az unitáriusokat Józan Miklós esperes képviselték. Hogy mi lehet annak oka, hogy a vidék papjai és a világi urak sem közelről, sem távolról nem jöttek, nem tudjuk. Nem merjük, nem akarjuk a közönynek, a nembánomságnak számlájára írni. Inkább azt vagyunk hajlandók elhinni, hogy az alkalmatlan idő az oka. Ép szüretel az ország szőlőbírtokossága, ilyenkor bizony bajos otthonról elmenni. Ezen hitünket onnan merítjük, rnert ép e sorok írója, ki Budapest tőszomszédságában lelkész s a ki az előtte való vasárnap prédikációjában emlékezett meg a gyámintézet jubileumáról s lelkesítette híveit, hogy arra tömegesen jöjjenek, az isteni tisztelet után igen számosan jelentkeztek is, de a hét végén ép a szüretre való hivatkozással kicsinyek és nagyok egyaránt lemondták a jelentkezést, csupán két presbyteremet sikerűit magammal vinni. De bármi is volt az elmaradásnak az oka, tény, hogy nem sikerűit úgy, a mint kellett volna. Micsoda nagy gyűlést tudtak volna ebből a katholikusok csinálni! S mikor tanulunk azoktól rendezést, toborzást és az alkalmas időnek a kiválasztásit. A jubiláris ünnepségek bevezetőjéül szombaton este 6 órakor templomi hangverseny volt a Deák-téri templomban, a mely igen szépen telt meg előkelő közönséggel. Igen magas művészi színvonalon álló hangverseny műsora a következő volt: 1. Rheinberger op. 119. Szonata I. tétel, előadja Morascher Húgó, a fasori ev. templom karnagya. 2. Hummel F., Halleluja! énekli Schneller Alajos kir. tan. neje, orgonán kíséri Bruckner Frigyes, a Deák-téri ev. egyház karnagya. Schnellerné szép, erőteljes hangja az egész templomot töltötte be, az orgona kiséret iskolázott hangjához hozzá simuló és discrét volt. 3. a) Guilmant, Melódia, b) Bossi, Canzoneina, előadja Morascher Húgó karnagy. Nagy hatást ért el Morascher úgy ezen, mint az első és utolsó szám alatti játékával. 4. a) Bruch M., Andante sostenuto, b) C Saint Saens. Adagio, hegedűn előadja Mambriny Gyula orsz. zeneakadémiai tanár. Orgonán kísérte Bruckner Frigyes az áj-nál helyenként erősebben a kellettnél, a b)-nél már teljesen jól. A hegedű játék gyönyörű volt. 5. Beethoven, Isten dicsősége, énekli a Lutherania, hat szólamban. Bruckner Frigyes karnagy vezetésével. Precis, mondhatni magasztosan összhangzó előadásban. 6. Dubois,Marche Triomphale, előadja Morascher Húgó karnagy. Vasárnap, szeptember 25-én volt a jubileumi közgyűlés ugyancsak a Deák-téri templomban. Megelőzőleg Láng Lajos és Gyurátz Ferencz püspök az e. e. e. gyámintézet elnökeinek vezetésével a kerületi gyámintézeti elnökök a kerepesi temetőbe vonultak, a hol Gyurátz püspök Szekács-nak síremlékét megkoszorúzta. Majd a főváros összes evangelikus templomaiban hálaadó istenitisztelet volt. A főistenitiszteletet a Deák-téri templomban Raffay Sándor Deák-téri lelkész tartotta, a kinek szép, magasztosan szárnyaló, bibliai képekben gazdag beszédjéből egy néhány gondolatot adunk. A gyámintézet bölcsőjénél üdvözli a gyámintézet jubiláris közgyűlésén megjelenteket. Ecseteli a gyámintézet keletkezését és 5'J éves munkáját szép bibliai képekkel tarkítva. A gyámintézet, az oltárokat mindenütt építő ez Isten embere 50 év múlva visszatért az első oltárhoz, hogy hílít adjon a jó Istennek a múltért és könyörögjön a jövőért. Textus Ér. 3. 14—20. I. H itaadís. Hogy a gyámintézet kicsiny mustár magja oly szépen fejlődött s terebélyes fává növekedett, ez okért hajtsuk meg a mí térdeinket a mi urunk Jézus Krisztus Atyja előtt. Lehet, hogy az alapító Székács József a gyámintézet képét 50 év múlva máskép álmodta. Hogy álma nem valósult meg teljesen, oka, hogy erőnket nem annu ira alkotásokra, mint inkább védő és vivó munkákra kellett fordítanunk, csekélységünk, gyengeségünk dacára bizony a jó Isten hatalmassá tette azt. II. Könyörgés szava. Ha a jövőbe tekintünk a gyámintézetre váró nagy feladatokra, össze kell kulcsolnunk kezeinket s könyörögni, hogy kiépüljünk a belső emberben, a Krisztusi szellemben. A belső emberben való gazdagság megszünteti a külső ember szegénységét. Ezt hirdeti a gyámintézet. A szeretetnek munkája előtt minden ember hódolva meghajlik. Egyházunknak nem az igazságainak vitatásával, hanem a szeretet nemes munkájával kell Isten dicsőségére e földön életjelt adni. Ev. egyházunknak az a hivatása, hogy az élő, erős hitet hirdesse és képviselje. Ev. egyházunknak az a feladata, hogy legyen egészéb en és részleteiben egy-egy gyámíntézet e földön, a melynek lába nyomán a béke és boldogság fakadjon. A hit meggyőzheti a világot, de a szeretetnek kell azt megnyernie Ez a kor ma is szomjas, ha nem itatjuk az örök élet italával, mérget iszik, de a szomjúságot ki kell elégítenie. Egyházunknak szíve ott dobog a gyámintézetben. Ez az édes anya, a mely minden gyermeknek sóhaját meghallja és kielégíti, az emberi szívek megnyerhetők, bár csapongnak virágról-virágra, de hogy lekötve, kielégítve nincsenek, bizonyítja csapongásunk. Ezeket kell megnyerni, ezért kell könyörögni. Hálaadással fejezi be beszédét. Az istenitiszteletet a Lutheránia énekkar szép éneke fejezte be. A közgyűlést Láng Lajos dr. v. b. t. t. világi elnök nyitotta meg, a ki beszédében üdvözli a magas kormány képviselőjét, a testvér egyházak küldötteit. A midőn ma — úgy mond — ünnepeljük a gyámintézet 50 évi fennállását, egy nagy alak áll lelki szemeink előtt: Székács József. Elmondja az ő alapító működését. Geduly püspöknek a heti krajczáros gyűjtésére vonatkozó indítványát ismerteti. A csatlakozá egyházmegyékkel létre jött az első gyámintézeti gyűlés Szeberenyi püspök elnöklete alatt. A gyámintézet elsó legkonokabb ellensége volt a nemzetiségi féltékenység, amely azt hirdette, hogy a gyámintézet csak a magyar gyülekezeteket akarja támogatni. A g yámíníézet kettős célját ismerteti. A segítség anyagiakban és gyámolítani a közszellemet. Majd az első sok sikertelenséget mutatja be, míg 1858-tól kezdve jobb jelentést s biztatóbb jövőt várt a gyámintézet. Ismerteti évek szerint a gyámintézet terjedését, alkotásait.