Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-09-01 / 36. szám

1910. tézében tőlök telhetőleg közreműködjenek, — Dr- ! Meskö L. nem tekinti e helyet alkalmasnak arra, hogy itt a törvényhozás tagjai más téren kifejtett működé­sükért felelőségre vonassanak, a jus placetiben a magyar törvény sértetett meg, tehát joga volt rk. kép­viselőnek interpellálni és figyelmeztet arra, hogy a legszebb lapjai a magyar törvényhozás történetének, amikor katholikusok szálltak síkra a protestánsok jo­gaiért; Dr. Szánthó L szerint a kérdés a büntetőjog sanctiója alatt áll, amiből önként következik, hogy a kormány által is érvényben levőnek elismert jus placeti áthágása miatt az áthágó megtorlásban részesül. — Végül is az előadói javaslat a dr. Meskó által aján­lott pótlással fogadtatott el. (Biztosíték — hogy a jus placeti megsértése többé elő ne fordulhassou, ha pe­dig mégis előfordulna, alkalmas megtorló eszközök vétessenek foganatba.) Érdekes volt a kisporubai lednyegyhdz anyásitá­sának ügye is. Ä hivek száma 1200, az anyagi előfel­tételek szerintök megvannak, bár ez a tényállás telje­sen elfogadható okmányokkal igazolva nincs; az es­peresség is hozzájárult az önállósításhoz, de a liptó­szentiváni anyaegyház és főként annak szellemi vezetői erőteljes mozgalmat indítottak az anyásítás ellen. Ä kerületi közgyűlésnek Csobrda lelkész, Sim­kovic föesperes és Homola István melegen ajánlották a kisporubai hívek kérelmének legalább elvileg leendő honorálását, míg Hevessy Bertalan, dr. Meskó László az előadó által kimutatott formahibák alapján kijelen­tették, hogy ez a kérés most teljesíthetetlen. Geduly H. annak a várakozásnak ad kifejezést, hogy ha az ügy az anyagi előfeltételek kérdésében teljesen tisz­tázva kerül a jövő évi közgyűlés elé, lehetetlennek tartja, hogy a jövő évi ker. gyűlés ne teljesítse a kis­porubaiak komoly valláserkölcsi alapon álló kérelmét. A liptói testvérek meg is nyugodtak a kerületi köz­gyűlés azon nyilvánvaló állásfoglalásában, hogy ha az ügy formahibák miatt egyelőre halasztást is szenve­dett, de lényegileg komoly ellenzéssel nem találkozott és a jövőben még kevésbé találkozhatik. Az eperjesi kollégium jelentését Geduly H. előadásában elfogadták, a theologiai otthon deficitjére való tekintettel újból felkérik az egyházakat és esperességeket állandó évi segély adására. Tanúimányi és valláserkölcsi szem­pontból úgy a kollégium, mint az Otthon jelentése megnyugtató, Több tekintélyes alapítvány is tétetett a múlt tanévben. Ä Tátraaljai egyházmegye javaslata alapján a Thököly expatridldsára vonatkozó törvény törlésére nézve felirat megy a kormányhoz és ország­gyűléshez. A zsinattartás és a budapesti theol. fakul­tás megvalósítása megsürgettetik. Ä 3 milliós állam­segélyből a kerületre eső rész elosztásánál Balla Jenő kimutatja, hogy az egyetemes adóalapi bizottság azon véleménye, mintha az illetékes egyházaknak eddig (1910. végéig) csak egy rendbeli segélyösszeg járna, merőben téves, mert ez év végéig már két rendbeli segélyezési összeg esedékes. Äz eperjesi theol. akad. fentartó testülete által szabadon betölthető két tanszé­ket a közgyűlés a rendszeres és a gyakorlati theol. tanszékben jelöli meg. A theol. tanárok állami fizetés­kiegészítése tárgyában kifogásolta a közgyűlés azt, hogy a tanárok nem egyházi közigazgatási úton, de közvetlenül fordultak a kormányhoz. Az adóalapi sza­bályrendelet revisiója ügyében nagy figyelemmel hall­gatták és lelkesedéssel fogadták Balla Jenő lapunk „Helyes nyomon" c. vezércikkében részletesen ismer­tetett javaslatát. Ä kápláni kongrua tárgyában felter­jesztést intéznek a kormányhoz, hogy a mennyiben a református egyház 118000 koronát kap, a mi egyhá­zunkat is arányos segélyben részesítse. Ä kollégium szabályrendeletének revisiója ügyében az igazg. vá­lasztmány és Geduly H. által külön-külön készített tervjavaslatnak egységes alapon végleges, szövegezé­sére szükebbkörü bizottságot választottak, megválasz­tották az egyetemes gyűlésre menendő tagokat, a ker. törvényszék tagjává Gresch Ágost helyébe dr. Hritz Lajost. — Nagy figyelemmel hallgatták Balla Jenő elő­adását az ev. hívek számbeli csökkenésének okairól. Ä nagy gonddal készült alapos és érdekes tanulmány a közgyűlés határozatából egész terjedelmében meg fog jelenni lapunkban s azért e helyütt csak annak jelzésére szorítkozunk, hogy a nagyszabású tanul­mányra előre is felhívjuk az érdeklődők figyelmét. Baliának a közgyűlés jegyzőkönyvi elismerést szava­zott. Janoska indítványára a javaslatban felsorolt pal­liativ eszközök közé fölvették az egyházi iskolai in­tézmény fentartását is. Dr. Mikler K. tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy az összes, az egyházat érdeklő törvények és főbb szabályrendeletek gyűjteményes ki­adása mintegy 50 nyomtatott íven körülbelül 4000 K. költséggel járna. Javaslata az egyetemes gyűléshez terjesztetett fel. — Ä közgyűlés a liptói esperesség javaslatával szemben fentartotta az egyetemes köz­gyűlési tagok választásának jelenlegi rendszerét. — Dr. Payer Géza előadásában foglalt azon hat. javas­latot, hogy a közgyűlés fejezze kí tiltakozását a felett, hogy a vallásoktatásnak a felsőbb osztályokban miként leendő tanítása tárgyában leadott kormányrendelet az egyházi hatósággal nem közöltetett, Csobrda V, Hi­dalfy S , Eisert J , Dobó Ä., Steinacker R., — Janoska Sz. felszólalása után elfogadták. Paulik J. javaslata it a készülő új énekeskönyv anyagának főleg a Tranos­ciusból fordítandó szebb énekek kibővítésére nézve Janoska Gy. felszólalása után az előadónak szavazott köszönettel elfogadták. Izgalmas vitát provokált az eperjesi tanítóképző ügye. Gerhard Béla igazgató ke­serű észrevételekkel fűszerezte az intézet és az inter­nátus tarthatatlan állapotáról szóló előadását. Odave­tette az intézetnek esetleg Nyíregyházára leendő át­helyezése, sőt — ha ez nem megy — beszüntetése gondolatát. Csak abban hibázott, hogy meg nem mondta, hogy ez az utóbbi gondolat nem az övé. Igy aztán erélyes rendreutasításban részesült, Az izgatott hangulatot lecsendesítette Geduly H. felszólalása, aki a Gerhard beszédében oly magot látott, a mely körül az intézet egészséges fejlesztésére nézve csoportosul­hatnak a gondolatok. Egyébként a tanári kar javasla­taival az illetékes fórumhoz, az eperjesi collégium igazg. választmányához ntasíttatott. Ánnál nagyobb figyelemben és békesebb elintézésben volt része Hi­dassy S. és Adorján F. tanügyi javaslatainak. Örven­detes tudomásul szolgált a rozsnyói polg. leányiskola fejlődéséről, a Zelenka P. és Szentiványi Á. alapok­kal a Theol. Otthon alapjainak gyarapodásáról, a fő­gymnasiumokról, jogakadémiákról, Karálsony Zs. elő­adásában az érettségi vizsgákról szóló megnyugtató jelentés. Ä tanárok családjának vallási hovatartozan­dóságát illető Geduly J. javaslatot Dr. Mikler K.-nak adtak ki tanulmányozás és jelentéstétel végett. Több kisebb fontosságú ügy elintézése után a közgyűlés Szentiványi Á. főkép a poprádi egyház vezetőségének, Varga J. lelkésznek és Dr. Payer G. esp. ügyésznek köszönetet kifejező zárószavaival és Terray L. záró­imájával véget ért.

Next

/
Thumbnails
Contents