Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-07-21 / 30. szám

266 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ ~ 1910. fórumokhoz, hogy egyesüljenek. Ez utóbbi esetben azonban nem elegendő a felhívás, de a központból okvetlenül kellene bejárni valakinek az egyes helyeket és közelebbről is kifejteni a célt, mert céltudat nélkül semmi sem állhat fenn. Vezessenek azok a lelkészek, akik intelligens közönséggel érintkeznek, vezessenek a városi lelkészek s az eredmény nem fog elmaradni. II. Ä „heterogén elemek" a vallás egyenlőségi szövetségben. Ha a vallás egyenlőségi szövetségnek a szervezése két úton lehetséges, a fennálló körülmények mellett csak az az út jöhet szóba, amelyik azt javasolja, hogy felülről lefelé szerveztessék, ha csak azt nem akarjuk, hogy a miniszter által már megerősített alapszabályok kárba vesszenek. Persze ezen alapszabályok nem szólnak az egyes heterogén elemeknek önmaguk közti külön egyesülésére. De ha erről nincs is szó, ez nem zárja ki azt, hogy akár alapszabályokkal, akár alapszabályok nélkül és saját érdekeiknek megfelelően külön is ne szervezkedjenek. Akár így, akár úgy szervezkednének, ez a vallás egyenlőségi szövetség egységét egyáltalában nem bontja meg, hanem még inkább csak erősítené azt. Ilyen alakban a szervezett he- | terogén elemek az egész szövetség keretén belül egyes hitbizottságoknak, osztályoknak volnának tekinthetők. Amikor pedig az egész vallás egyenlőségi szövetségnek az volna a hivatása, hogy nemcsak egyesítsen a történeti ellenfél túlkapásaival szemben, hanem, hogy ezen az uton is a humanismus és a nemzet egységének megfelelően közelebb érintkezésbe hozza egymással a különböző szervezetekben élő vallási társadalmakat: nem kell attól félni, hogy ha külön szervezkednek az egyes elemek, hogy az szétzüllésre fog vezetni. Nem kell félni azért, mert ha a tudományos kutatások eredményében eme elemek külön szervezetben is megegyeznek egymással és egymás között, ez a józan ész felfogása mellett csak ahhoz a felfogáshoz j vezethet, melyet Pál apostol is vallott, amikor azt mondja, hogyha oly nagy hitem is volna,

w hogy a hegyeket mozdítanám el helyeikről s szeretet nincsen bennem, semmi sem vagyok. Ä társadalmi életnek ilyen szervezése felkölti nemcsak az egymás iránti szeretetteljes érdeklődést, hanem eredményezni fogja a protestán hittudat- és vallásszabadság anynyira kívánatos renaissanceszát is. Hrusz József. Ä nógrádi evang. esperesség közgyűlése. Julius 12-én és 13-án tartotta meg Balassagyarmaton évi rendes közgyűlését a nógrádi ág. hitv. ev. egyházmegye. A közgyűlés iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, a mennyiben a nógrádi evang. papikar majdnem teljes számban jelen volt, s azonkívül a világi felügyelők, valamint az esperesség tanítósága igen szép számban vett részt. Az elnöki tisztet Hrk János főesperes és Beniczky Árpád esperességi felügyelő töltötték be. Jelen voltak D. Baltik Frigyes püspök és Laszkáry Gyula egyházkerületi felügyelő is. A közgyűlés lefolyásáról egyébként a következőkben számolunk be. Miután a fontosabb tárgyak a közgyűlést megelőző értekezleten előkészíttettek, d. e. 10 órakor a főesperes imájával vette kezdetét a közgyűlés, melyet Beniczky Árpád esperességi felügyelő egy igen tartalmas, gondolatokban gazdag s lelkesen elmondott »megnyitó beszéd"-del nyitott meg. E megnyitó beszédben mindenekelőtt visszapillantott az elmúlt közig, évre, annak híven elvégzett munkájára, majd őszinte részvéttel parentálta el az időközben nyugalomba vonult, vagy elhunyt lelkészeket, szívélyesen üdvözölte a helyeiket betöltő ifjú erőket s kérte arra, hogy buzgó elődeik nyomán haladva ők is szeretett egyházunk és magyar hazánk javára hasznos tevékenységet fejtsenek ki. Majd igy folytatta : »Nagytiszteletű egyházmegyei közgyűlés! Korunk a rohamos haladás, a rohamos fejlődés kora, s valóban mindnyájunkat bámulattal töltenek el azok a nagy vívmányok és tudományos felfedezések, melyeket a legújabb időkben az emberi lángelme, a lankadatlan szorgalom, a kitartó kutatás, a tudományok különböző ágaiban elénk állított, bámulva látjuk, hogy többet ne említsek, a technikai téren elért óriási sikereket, s az orvosi tudománynak világra szóló felfedezéseit, melyek végeredményükben, mind az emberiség javát és boldogulását célozzák. De mélyen tisztelt közgyűlés az emberi társadalom megnyugvását, annak igaz javát és boldogulását csak a szeretet törvényén alapuló intézmények, a felebaráti szeretet és nemes humanismus gyakorlása — s a faji és vallás felekezeti türelmesség mozdíthatja csak igazán elő s teheti állandóvá, maradandóvá, áldásthozóvá, — és ha nem azon ütköző pontokat keressük, melyek az emoeit az embertől elválasztják, de igyekezzünk azokat eltávolítani és elsimítani s keressük és erősítjük t a szálakat, melyek őket egymáshoz közelebb iiw-.«ák, barátokká és testvérekké teszik. S ha vizsgáljuk a világ összes népei és nemzeti társadalmának mozgalmát, örömmel tapasztaljuk, hogy éppen ez az irány az a mozgató erő, amely az államhatalmakkal karöltve őket vezérli, az a hosszú századokon át szerzett tapasztalat, hogy csak az igazi felebaráti szeretet a humanismus, a faji és felekezeti türelmesség és békesség alapján érhető el és valósítható meg