Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-07-14 / 29. szám

260 EV

ANGELIKUS ŐRÁLLÓ ~ 1910. és értékű felolvasást az »Egyházkerületi evangéliumi Egyesület" figyelmébe ajánlja. Több értekezleti belügy elintézése s a julius 6-án Locsmándon tartandó esperességi gyűlés főbb tárgyainak megismertetése után, Brunner János esperes buzdító és lelkesítő szavakkal bezárta a tanácskozást. Értekezlet után a lelkészek s az egyidőben ülésező esp tanító értekezlet tagjai közebédre gyűltek össze. Évzáró vizsgálatok. Ä bányai ev. egyházkerület aszódi leánynevelő intézetében jun. 24-én tartották meg az évzáró ünnepélyt s ugyanakkor a gazdasági tanfolyam növendekei is próbaebéddel mutatták be meglepő készültségüket. Äz ünnepélyen jelen volt Scholtz Gusztáv püspök, leányával, Tóth Andor törvényszéki biró feleségével, gróf Ráday Gedeonné, báró Podmaniczky Géza és felesége, több előkelőség s a növendékek szülei tekintélyes számmal. Az ünnepélyt Scholtz Gusztáv püspök beszéddel vezette be, amelyben őszinte nagy örömmel és különös nyomatékkal adott kifejezést annak a megelégedésnek, melyet a növendékek elsőrendű készültsége s a próbaebéd valóban meglepő sikere mellett az előkelő vendégség s a szülők között keltett Az intézet igazgatónője Oeschger Adél, a leánynevelés ismert úttörő harcosa, aki a tantestülettel együtt örvendetes sikereket mutat fel minden esztendőben. — Hasonló sikert mutat fel a tiszai egyházkerület rozsnyói polgári leányiskolája, a hol Barttolomaeidesz Adél igazgatónő vezetése alatt a tanítótestület mintaszerű eredményt mutatott be a püspök által kiküldött Geduly Henrik kerületi biztos elnöklete alatt tartott vizsgálaton úgy az egyes elméleti tárgyakban, valamint a rajzban, kézimunkában, zongora es énektanulásban A kiváló eredményért a kiküldött biztos a szép sikerű záróvizsgán a kerület elismerését fejezte ki a Terray Gyula főesperes elnöklete alatt működő iskolaszék és a derék tantestület iránt. Ág. h. ev. belmissziói gyűlés. Az Árvavármegyei Hirlap irja: A magyarországi protestáns egyház 300 éves fordulóját ünnepli annak, hogy Thurzó György, Árvavára ura és az ország nádora, Zsolnára egybehívta az első protestáns zsinatot. Ez esemény ünnepsége Zsolnán fog lefolyni ez év folyamán Emlékét azonban megünnepelte az itt egybegyűlt ág. h. ev. belmisszió is, mely julius hó 5-én és 6-án folyt le városunkban. Az a mélyreható nagy kulturális előrehaladás, továbbá a nemzeti visszahatás, mely az ország magyarjellegét oly erősen kidomborította, kétségtelenül a reformációnak is köszönhető, amennyiben iskolák és nyomdák alapításával a kultúra terjesztését mozdították elő az uj vallás derék bajnokai. E vallás vezérférfiai épen azért jöttek össze Alsókubinba, hogy a vallásos érzést a népben együtt tartsák. A belmisszió gyűlését — melyet az ág. h. ev. iskolában megtartott előértekezlet előzött — Lehoczki Mik

vós egyházmegyei felügyelő, árvaszéki elnök nyitotta meg július 5-én, d. u. 6 órakor a megyeháza nagytermében, melyen Zsilinszky Mihály v. b. t. t., egyházkerületi felügyelőn kivűl számos pap és előkelő hölgyközönség ís részt vett. Lehoczky Miklós elnöki megnyitójában utalt arra, Thurzó György nádor 300 évvel ezelőtt, március havában hivta egybe a zsolnai zsinatot; erre való tekintettel megkereste a belmissziót, hogy ez évi ünnepies közgyűlését e megye területén tartaná meg. Ez alkalomra kilátásba helyezte Zsilinszky Mihály őnagyméltósága, kerületi felügyeiő is, hogy egy e tárgyra vonatkozó felolvasást tartana. Ä jelen gyűlésen megjelent Zsilinszky egyházkerületi felügyelőt és a közönséget a legszivélyesebben üdvözölvén, felkérte Zsilinszky felügyelőt felolvasása megtartására. Zsilinszky felolvasásában a belmisszió, a vallásos érzés és a felebaráti szeretet ápolását tárgyalta, mely felolvasás a közönség nagy tetszésével találkozott. E sikerült felolvasás után Rexa Dezső v. főlevéltáros tartott előadást „Thurzó Nádor és a protestantizmus* cím alatt, melyben azt a hatást tárgyalta, melyet Thurzó megjelenése a politikai és egyházi élet terén tett nemzeti és hitbuzgalmí szempontból Majd beszélt a protestantizmus múltjáról és a hitért, valamint a magyar kulturáért vivott harcról. Tárgyalta e harc eredményeit, neveztesen, hogy uj magyar kultúrának vetették meg a csiráját, azután pedig, hogy a hatalmasok jobban érdeklődtek a közügyek iránt. Majd a zsolnai zsinat és annak határozatait tárgyalta, t. i a protestáns belső berendezkedést itt határozták el, — három superintendenst és három inspektort választottak az ügyek vezetésére. Felolvasása végén az árvái nép vallásossága és morális életéről beszélt, melynek alapját az isteni szeretet képezi. Gyűlés után este bankett volt az „Uradalmi Szálló" nagytermében, melyen Csaplovics Simon főispánon kivül az evangelikus társadalom előkeiő hölgyközönsége is részt vett. Julius 6-án d. e, 7s9 órakor a missió egyház isteni tiszteletet tartott, mely egyházi énekkel kezdődött. Utána Janoska György liptószentmiklósi lelkész a belmissió céljáról, annak üdvös hatásáról, szükségességéről tartott beszédet, — majd Laczkó János miavai lelkész felolvasta Bodiczky Mihály lelkész e tárgyban írt felolvasását a zsolnai zsinatról. Majd Szekerka Pál nyitrai esperes felolvasta dr. Simko János nyitrai egyházmegyei felügyelő által írt, az alkoholizmus elleni értekezését. E felolvasás után Bodiczky Mihály mint a belmissió elnöke, megköszönte az egybegyűltek szives megjelenését és az ez évi gyűlést berekesztettnek nyilvánította. Egyben köszönetét fejezte ki az alsó kubini ev. egyháznak a szives vendéglátásért. Befejezésül Nóvák Pál esperes lelkes szavakkal búcsúzott el a gyülekezettől és gyönyörű egyházi énekek hangjai mellett oszlott szét a közönség. Zsilinszky Mihály v. b. t t. a déli vonattal utazott el azon kijelentéssel, hogy rendkívül kellemesen érezte magát városunkban, az ünnepély igen méltóságteljesen folyt le és örül, hogy disszonáns hang nem volt hallható. D u. V? 3

:kor a társaság — családtagjaikkal egyetemben — Árvaváraljára utazott, ahol megtekintették a vár nevezetességeit. Az egyes, történelmi jellegű helyeken érdekes magyarázatokat hallottunk Nóvák Pál esperestől, akinek szakszerű és mély tudásu fejtegetései nagy tetszéssel találkoztak. — A várból a Rosenfeld-féle vendéglőbe rándult a díszes társaság, ahonnan az esti vonatokkal tértek vissza, nem feledkezvén meg arról, hogy 300 évvel azelőtt Thurzó