Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-06-23 / 26. szám

230 EVÄNGELIKUS 0

RÄ

LL0 1910. megadassék és mind addig tartson, mig az 1848-ki 20. t. cz. 3-ik §-nak életben léptetésével a korponai evang' Községnek egyházi és iskolai szükségei a Közállomány által fognak fedeztetni. Ä helybeli evangelika község ezen rendeletről értesitetni és az évenkénti 300 pfnyi segedelemnek a város pénztárából mind a múltra mind a jövőre nézve leendő kifizetése iránt a pénztárnoki hivatal kitaníttatni rendeltetett. Kiadta Görgey Gábor főjegyző. Ez világos, ehhez magyarázat nem kell. Äzonban az idők folyamán a közforgalmi vagyonértékek nagyobbodásával a korponai ágost. evang. egyházközség költségelőirányzatszerü szükségletei emel kedvén a város közönsége, a helybeli róm. kath. és ágost. evang. egyházközség mint szerződő felek a fenti 400 p. p. forintnyi évi javadalmazási összeget az 1861 évi november 1-étől kezdődőleg évi 735 osztr. értékű forintra emelték föl, a miről a következő közgyűlési jogerős határozatba foglalt újabbi egyezmény tanúskodik: 1871-ik évi október hó 2-án sz kir. Korpona városában tartott közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 812. sz. Ä nagyméltóságú m. kir. Helytartó-Tanács kegyes intézvénye, mely szerint 1861. augusztus hó 28-án 32881. sz alatt f. évi szt. Iván hava 4-ről 507. sz. alőtt kelt jelentése, mely az itteni evang. Egyház évi segélydíjának 400 frt készpénz és 40 mázsa szénával felemelésére és illetőleg a r kath. közönségnek ezen intézkedés ellenében benyújtott panaszos folyamodására vonatkozik, válaszol: miszerint kétségtelen lévén egyrészt a törvényhatóságok azon joga, hogy akár vallási, akár egyébb közintézeteik fenntartása és ezek költségeinek fedezése iránt felsőbb jóváhagyás mellett szabadon intézkedhessenek; de más részt kétségtelen levén az is, hogy oly határozaták hozatalánál, melyek a lakosságra ujabb terheket rónak, kivált, ha az ily intézkedések által a közönség egy része magát jogaihan sértve érzi, szükséges, hogy a határozó többség világosan constatirozva és annak valódi kívánalma s akarata kétségen kívül helyezve legyen, mert a felterjesztett iratokból kitűnik, miszerint a f. évi ápril 29-iki határozat a róm. kath. vallási képviselők távollétében és óvásuk ellenére hozatott, a fennforgó ügyet a város közönsége által újonnan tárgyaltatni rendeli s meghagyja, hogy e végre mielőbb kózdyűlés kihirdetessék és akkor a város képviselők a tanácskozmány tárgyának előleges közlése mellett idejekorán és oly világos kijelentéssel hivassék egybe, miként a tanácskozmánynáli meg nem jelenés vagy onnét való önkéntes viszszavonulás a hozandó határozat felsőbb megbírálásánál többé tekintetbe vétetni nem fog, miről ís az illető jegyzőkönyv felterjesztendő, Ä Nagyméltóságú m. kir. Helytartó-Tanácsnak eme kegyes intézvénye felolvasása után a róm. kath. vallású képviselők nyilatkoztak, hogy ó nekik a kérdéses ügyet minden tekintetből szigorúan vévén, nincsen ugyan alapos okuk azon nézeteikről lemondani, melyeket f. évi május hó 9-én és julius 15-én a Nagyméltóságú m. kir. Helytartó-Tanácsnak alázatosan felterjesztett folyamodványukban kifejtettek és ott felhozott okoknál fogva nem is hihetik, hogy jogilag és törvényesen kényszeritethetnének arra, miszerint a helybeli evangelika egyház irányában, uj kötelességeket vállaljanak magára. De másrészt méltányolván a Nagyméltóságú m. kir. Helytartó-Tanácsnak azon kegyes eljárását, melynél fogva jogukat tisztelve, a kérdésbén lévő ügy eldöntésére hozzájárulásukat nyíltan megkívánta és így őket az evangell'-us atyafiak irányában barátságos engedékenységre némiképen lekötelezve ; tovább tekintetbe vévén, miszerint a helybeli felekezeti súrlódások főoka abban rejlik, hogy az eddigi Subsidium az evang egyház jelenlegi szükségleteinek fedezésére elegendő nem lévén, evan. atyafiak azt indívidualiter pótolni kénytelenitetnek, végtére figyelembe vévén, hogy a város a kath. egyház irányában nemcsak eddig a törvényes kötelességeit hiven teljesítette és az evang. atyafiak is dicséretes kegyelettel viseltettek, de jövőre nézve is a patronatus joggal összekötött terheket elviselni köteles, melyektől az evang. Egyházra nézve mentve marad, ugyanazon kepvíselők a felhozott okoknál fogva, ha nem is törvényszabta kötelességének, de mégis méltányosnak tartják az evang. atyafiainak az egyházi terhök elviselését annyival megkönyebiteni, mennyi a mostani egyházi szükségeinek fedezésére vagyis inkább az individuális egyházi Contributio megszüntetésére megkívántatik. Minthogy pedig az evang. Egyház jelenlegi szükségeinek fedezésére, hat évi diametralis calculus szerint és célszerű kezelés mellett a közmegállapodásnál fogva 700 pgő forint szükségeltetnék, a róm. vallású képviselők, scopo sustentando és méltányosság érzetéből, evang. hitű képviselők pedig ex amore religionis és igazság szeretetéből, minden további érdemlegesi discussioval felhagyván, önkénytesen s barátságosan a helybeli catholica Egyház törvényes jogainak fenntartása és tisztelete mellett a jövő időkre nézve abban közakarattal megegyeztek az egybegyűlt városi képviselők, hogy azon Conventio, mely az evang. egyházi Subsidium iránt 1799-ki december hó 12-én az ev. vallású kath két tanító mindennemű ellátása, kántornak 40 frtja, egyházi községnek pedig lelkésze, temploma s plébánia lakja fenntartására 400 frt a város pénztárából biztosíttatott, a f. évi november hó elsejétől kezdve 300 pgő frt, vagyis 315 oszt ért. frt bővítetik azaz az evang. egyházi községnek tulajdoni Subsidiuma 700 pgő frtban vagyis 735 oszt. ért. frtban állapitassék, 18 öl fa a város költségére ugyanazon egyházi községnek kiszolgáltassék; két városi éjőr az evang. templomban ünnep- és vasárnapokon az Isteni tiszteletre ingyen való harangozásra köteleztessék és azonkívül a helybeli közös temető helyfüvének a városi plébános által kirekesztőlegi használata miatt támadott viszályok végképeni megszüntetése tekintetéből, mig a temetőhely közös marad és annak füvét a városi plébános használandja, az evang egyházi közönségnek évenként 20 mázsa széna a városi rétekből pótlás fejébe kiszolgáltassék. Jegyzé: Görgey Gábor s. k. főjegyző. E szerint az egybegyűlt városi képviselők közakarattal önkénytesen és barátságosan abban egyeztek meg, hogy a fenti '/. alatt közölt az 1799. évi december 12-iki conventió-(egyezmény)-ban lekötött 400 frtnyi p. p javadalmazás annyival fölemeltetik, a mennyi »az evangelikus atyafiak akkori egyházi szükségeinek fedezésére, vagyis inkább azoknak az individuális egyházi Contributiójának (tehát „az egyévi egyházi adójuk") megszüntetésére megkívántatik« — Legyenek szívesek kérem e sorokat újból és újból figyelemmel elolvasni s azok tartalmát behatóan szemügyre venni, mivel ezúttal a szerződéses javadalma! zás méretei, keretei, mennyisége is szerződésileg jog-