Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-05-26 / 22. szám

1910. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 204 A vádlott tanár e tényei kétségtelenül megállapítják az E. T. V. t.-c. 34. §. 3. 11. pontjaiban körülirt fegyelmi vétségek tényálladékát, azért őt ezekben vétkesnek kimondani kellett. Nem volt figyelembe vehető a vádlott tanár azon védekezése, hogy őt tanításainál és irodalmi működésénél a panaszolt eljárásra a tanítási- és gondolatszabadság feltétlenül feljogosította volna Mert kétségtelen az, hogy egyházunk álláspontjánál fogva mindenkit megillet az a jog, hogy gondolatait szabadon terjesztheti, mert az képezi a protestantizmusnak egyik legfőbb erejét és éltető szellemét, hogy a haladás és fejlődés tanát nemcsak hirdetni, hanem a szerint cselekedni is joga van, ez a korlátlan jog megilleli a vádlott tanárt is, mint magánegyént és ha ő mint független ember, szabad vizsgálódásai és tudományos kutatásai nyomán egészen uj vallási tanokat hirdet is, ezt teljes szabadsággal mentheti és ha követőkre talál, az tanításának erejét bizonyítja. Zoványi Jenő azonban a ref. egyház egyik theol. akadémiáján tanár. Ennek az egyháznak és tanainak szolgálatában áll, ettől kapja fizetését, és mint ilyen, minden erkölcsi felfogás szerint köteles hűséggel tartozik egyházának és egyháza tanainak. Abban a pillanatban azonban, a midőn meggyőződése és ebből folyó tanítása összeütközésbe kerül egyházával és tanaival, nem lehetvén azoknak hü szolgaja: minden erkölcsi felfogás szerint tartozik állását odahagyni és a szolgálatával járó bilincseket lerázni, elvének hirdetésére más teret keresni, mert a tanítási szabadság csak addig terjedhet, mig a kötelességludásba és teljesítésbe nem ütközik. A magyarországi ref. egyház élő organizmus, amely ha élni akar, nem tűrheti azt el, hogy az ő fizetésében levő szolgái, az ő tekintélye alatt oly irányú tevékenységet fejtsenek ki, amely a közület destrukciójára vezet, De nem volt figyelembe vehető a vádlóit tanár azon megdöbbentő védekezése sem. hogy ő a fentebb vázolt és nehézményezett tanitásai által lelkipásztori esküjével sem jutott ellentétbe, amennyiben ő az iratok mellé csatolt eskümintából kitetszőleg nem a helvét hitvallásra is eskető tiszáninneni egyházkerületben, hanem a konfessziók megemlítését az esküformában annak idején mellőző erdélyi egyházkerületben eskettetett fel. Vádlott tanár ilyen irányú védekezéséből kiderül, hogy éles észszel fürkészvén az esküforma szerkezetét, annak oly hézagait igyekszik keresni, amelyéken át, felfogása szerint, megtorlás nélkül intézheti veszélyes támadásait szent egyháza ellen, az egyetemes konventi biróság ugy találja, hogy ilyen felfogású és ilyen lelkületű egyént egyházunk jól felfogott érdekei szempontjából egy theol. akadémiai tanszéken nyugodt lelkiismerettel meghagyni nem lehet. A büntetés kiszabásánál sulyositóul mérlegelte a biróság a vádlott tanárnak már négy izben fegyelmi büntetéssel sújtott előéletét, mely fegyelmi ügyekből az látszik megállapíthatónak, hogy a vádlott tanárnak összeférhetetlen természete és kihivó magaviselete miatt, egész életpályája úgyszólván folytonos láncolata az összeütközéseknek és fegyelmi eseteknek. Ezeknél fogva és mert a biróság ugy találja, hogy aki az állásával járó és köteles hűséget oly kiegyenlíthetetlen módon szegi meg és egyházának oly rendkívül* erkölcsi kárt okozott, hogy ez csak elmozdítás által torolható meg kellőképen és csak e módon akadályozható meg romboló munkájának folytatása : ezekre való figyelemmel az ítélet rendelkező részében megszabott büntetést találja a biróság alkalmazandónak, de mellőzi az E. T. V. t.-c. 35. §. f) pontjában megszabott és 36. §. 3. bekezdése szerint mellékbüntetésül is alkalmazható választhatási jogától való megfosztását, mert ennek szükségét fent'orogni nem látja. Az ítélet ez indokolásából láthatják t. olvasóink hogy az az egyedül lehetséges és egészséges felfogás, a melyet mi e kérdésben kezdettől fogva vallottunk, az egyetemes ref. konvent bíróságában is irányadó volt- Egyházi bíróságnak e kérdést másképen megítélni nem lehetett, mert különben minden oldalon segítene megnyitni a zsilipeket a legteljesebb egyházromboló munkára. Drága képek egy falusi tanitói lakban. Vettük és érdekességénél fogva közöljük az alábbi epizódot: A kölpényi (Bácskai) választó kerületben Bulkeszi nevü ág. h. ev. tekintélyes egyházközségünkben történt az alábbi érdekes epizód Dr. Dungyerszky Gedeon a bácskai nábob, a kerület egyik képviselőjelöltje, midőn bejárta kerületét, hogy magát bemutassa, meglátogatta a bulkeszi-i ág. h. ev. kántor-tanitót Gotthárd Sámuelt. Amint a gazdag nábob az úri módon berendezett lakásba lépett, — mint képkedvelő egy olajfestményen akadt meg a szeme s azonnal kérdezte a házigazdától: honnan szerezte ezt a képet? A tanitó azonnal szolgált, még pedig meglepő felvilágosítással- „E kép Ő Felsége boldogult királynénk lakosztályában függött, a vele szemben függő két képpel!" (A jelenlevők összenéznek, . . . ilyet egy lutheránus falusi tanitó lakásán látni!) Kedves nőm — folytatja a tanitó — édes apja t- i. a katonaságnál csász. és kir. ezredes, a Ferencz József rend lovagja stb. volt s mint magas rangú katonatiszt kapta ezen képeket, a kabinet iroda utján". — E közben a tanitó neje — ki férjhezmenetele előtt róm. kath. volt — bejött a szobába s Dr. Dungyerszky képviselőjelölttel oly szakkavatottsággal beszélgettek művészi képekről, hogy Dungyerszky csodálkozását fejezte ki a fölött, hogy egy falusi néptanítói lakon ily meglepő dolgokat halljon és lásson, Bulkeszi, 1910. V. 18. Gombaszeöghy Sándor. „Ä Protestáns Országos Ärvaegylet f. hó 7-én tartotta Ií-ik évi közgyűlését, Dr Kovácsy Sándor, a budapesti ref. egyház főgondnokának elnöklete alatt az egylet által fenntartott Szegényház-téri Proj testáns Árvaházban, a melyen nagyszámú előkelő közönség gyűlt össze. Jelen voltak Domanovszky Endréné, Liedemann Sámuelné, Koch Jánosné, Geduly Elekné, Orth Ambrusné, Ballagi Aladár dr., Petri Elek, Broschkó Gusztáv Adolf, Szőts Farkas, dr. Kováts J. István, Bendl Henrik, dr. Kiss Károly stb. és több volt árvaházi növendék. A közgyűlés az árvák énekével és Kaczián }ános ev. esperes imájával kezdődött. A jelentésből, melyet Pálóczi Horváth Zoltán dr. titkár terjesztett elő, kiemeljük a következőt : az egylet 135 árvának ellátásáról és neveléséről gondoskodott és pedig 103 növendéket tartott és nevelt budapesi árvaházában, 15-öt a rozsnyói ev. árvaházban, 17-et vidéki protestáns családoknál. Segélyezett 5360 koronával 53 árvát, a kik közül 14 volt árvaházi növendéknek nyújtott továbbképzésre segélyt. Az árvaházban a 35 év óta működő Brocskó Lajos igazgatón kivül három tanitó és három tanítónő van alkalmazva, a kik a VI. osztályú népiskolát is vezetik. A slőjd fejlesztésére kölön munkaterem van. Az egylet vagyona 1,163,795 17 korona. Bevétele volt 84688 42