Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)
1910-05-19 / 21. szám
1910. EVANG ÉLIKUS ŐRÁLLÓ 194 Jézus megkísértése. 4. A tanítványok. 5. Az Úrtól tanult imádság. 6. Jézus lecsendesíti a tengert. 7. A nagyhalfogás. 8. A magvetőről. 9- Az irgalmas samaritánus. 10. Jézus bevonul Jeruzsálembe, megtisztítja a a templomot 21. Az utolsó vacsora. 12. Jézus szenvedése, halála és eltemettetése. 13. Jézás feltámadása. 14. Jézus mennybemenetele. 15. A szentlélek kitöltése. d) Egyházi ének: 1. Mind jó, amit Isten tészen. 2. Kegyes Jézus itt vagyunk 3. Az éj im érkezik. 4. Uram Jézus fordúlj hozzánk. 5. Jer dicsérjük Istent. 6. A nap immár elényészett. 7. Bízzad minden utadat, (dall. ;.Szívem szerint kívánom".) 8. Most nyugosznak az erdők. 9. Erős várunk az Úr Isten. 10. Jehova csak neked éneklek. 11. Dicséret tisztesség legyen. 12. Jézus én bizodalmam. 13. Mint a szép híves patakra. 14. Tündöklő hajnali csillag. (Folyt, köv.) Országos Evangelikus tanárgyűlés 1910. május 17. Nyíregyházán. — Középiskolai szakosztály ülése. — Fischer Miklós elnök üdvözli az egybegyűlteket és kívánja, hogy a tanácskozások gyümölcsözők legyenek. Majd fejtegeti, hogy az élet és iskola között harmóniát kell teremteni. Áz iskola idealizmusa és élet realizmusa között kapcsolatra van szűkség. A természettudományok rohamos haladása a szociologiai gondolkozásra döntő befolyást gyakorol és ekként az iradalmi és természettudományi oktatás elemeit egyensúlyba hozni egyik legfontosabb nevelési cél. A humanizmus, indifferentizmus, kozmopolitizmus irányai között az elsőnek a túlsúlyát biztosítani nagyon nagy és nehéz feladat. A nemzeti szellemet a studiumok gerincévé tenni a többi tanulmány közepett is a középiskolai reformok feltételéül tekintjük. Bálás Ádám békéscsabai tanárt jegyzőnek választják. Vöröss Sándor (Eperjes) a Dent-féle latin nyelvtanra vonatkozó tapasztalatairól számol be. A latin nyelv tanításának céljáról szólva összegezi a történelmi és gyakorlati irány követelményeit. Nagyobb eredményt a latin nyelv tanításában azzal biztosithatunk, ha a nyelvet tanítjuk a kezdő fokon, a grammatika nélkül. Egyszerű szerkezetű olvasmányok a tanuló érdeklődését állandóan fentartják. A névragozás rendszeres összefoglalása az év végére marad. A Dent-féle könyv haladást jelent a tankönyv irodalomban, tehát a kísérlet bevált, az eredményt az eddiginél jobbnak lehet mondani. Az előadónak köszönettel fogadott értekezését az évkönyvben egész terjedelmében közölni fogják. Oravecz Ödön (Besztercebánya) előadást tart arról, hogy a tanulók egyházi és politikai ismeretei kibővítést és rendszeres összefoglalást kívánnak. Hazánk és egyházunk mai alkotmányát és közigazgatását, egyházi és társadalmi intézményeit ma tanítványaink nem eléggé ismerik, valami módon tehát segíteni kellene a bajon. A történelem tanárára vár tehát e részben szép hivatás. A család, a község, az állam fejlődési fokozatai szolgálnak alapul, erre lehetne felépíteni az alkotmánytan rendszerének épületét az V —VIII. osztályban. A görög és vallás órák egy részét e célra foglalná le, hogy különösen a protestáns zsinati törvényeket megismerjék a tanulók. Király Ernő, selmeczbányai igazgató, oly irányú indítványokat kíván a szőnyegre hozni, melyek praktikus hasznuaknak mutatkoznak, az órarend megváltoztatása nélkül. Az előadók a mostani kereteken belül megvalósíthatják a felolvasó által megjelölt kívánalmakat. Hazslinszky Rezső (Rozsnyó) még azt teszi hozzá r hogy a történelmi tananyagban, a tanmenetben be lehet illeszteni az alkotmánytan vázlatát. Dr. Szigethy Lajos (Budapest) a magyar történelemből hoz fel példákat arra, hogy alkotmánytani ismeretekkel lehet esetről-esetre bővíteni a történelem tanítását Az előadó dolgozatát az évkönyvben nyomtatják ki. Dr. Vitális István előadása a középiskolai földrajz tanításának reformjáról szól. Szükségesnek tartja politikai földrajznak a tantervbe való visszaállítását. Több intézet a földrajznak az egész középiskolában való tanítását kívánná. Kimutatja, hogy a földrajz sohasem érvényesülhetett a fontossága által megkívánt terjedelemben. Saját kísérleteiről számol be azután. Bányász hallgatóival Selmeczbányán megrajzoltatta egy óra keretében Magyarország térképét és meglepetéssel tapasztalta a nagyszámú földrajzi tévedést. Ugyanezt tapasztalta az Európáról rajzolt térképen. Svédország és Norvégia, Spanyolország és Portugália fordított helyzetbe kerültek a térképre s más efféle hibák estek meg. Magyarország vármegyéivel hasonló eset történt, sőt némely vármegyét egészen elsikkasztották. Három óra műve gyanánt meglepő javulást tapasztalt az ismeretek körében. Hálózatos térképvázlatok alkalmazását nem helyesli, mert természet után kell a rajzolást megkezdeni. Az egyszerű elemekből kiindulva fokról-fokra jutnak a tanulók okszerű fejlesztéssel a meglevő óra keretén belől. Legyen a politikai földrajz külön tárgy a VIII. osztályban, kellőszámu térkép alkalmazásával. Az előadónak köszönetet mondanak és tanulmányát az évkönyvben közlik. Frenyó Lajos (Eperjes) az egyházi és világi énekről tartott előadásában vázolja a mult történetét. Ma siralmas az állapot a szép múlthoz képest. Ezután az egyes intézetek által ajánlott javaslatokat terjeszti elő, melyek az egyházi és világi ének felkarolására vonatkoznak és amelyek a jelenlegi állapottal szemben némely intézetben feltétlenül óraszaporítást kell, hogy maguk után vonjanak. Előadását saját javaslataival fejezi be, melyeknek az a veleje, hogy külön órában tanuljanak a tanulók énekelni. Király Ernő szerint célszerű volna a mindennapi iskolai tanítást énekkel megkezdeni, amint ez a reformátusoknál szokásban van. Fischer Miklós elnök nem találja lehetségesnek az énektanítás kötelezővé tételét óraszaporítással. Szerinte elég volna, ha a vallásórák kezdődnének énekléssel. A zenelmélet már nem lehet tárgya a középiskolai tanításnak. Vallentinyi Dezső dr., rimaszombati tanár, az egyházi ének tanítása mellett lehetségesnek találja, hogy a tanulók közül a hanganyaggal megáldott fiukra nézve a rendszeres énektanulás, a zeneelmélet alapismereteivel külön órában vétessék elő.
