Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)
1910-05-12 / 20. szám
1910. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 183 Nagy tudása mellett pompás dialektikával beszélt. Kitűnően rendezett elme volt és mindig megtalálta a legközvetlenebb utat hallgatóinak eszéhez és szívéhez egyaránt Ebből támadt nagy tekintélye a gyülekezeti életben, a protestáns világnak kisebb-nagyobb köröket összehozó gyűlésein. Ezeken a gyűléseken a tárgyalt ügyek menetében fölszólalása fordulatot jelentett. Ä különböző vélemények mesteri összefoglalásával és éles megítélésével végérvényesen letárgyalta az ügy -eddigi menetét, aztán kifejtette saját álláspontját, amit a gyűlés el is fogadott. Ilyen tehetségekkel megáldva a gyakorlati theologiának kitűnő tanára lett a pozsonyi akadémián. Tudásával és bölcsessegével, kitűnő szónoki előadásával és szabadelvű közvetlenségével hallgatóinak példaképe lett. Nem egy jeles pap köszönhette sikereit azoknak a tanításoknak, amelyekkel kitűnő tanára indította meg pályáján. Évek során tanított a líceumban is és mint egykori jeles vallástanárát ez az intézet is gyászolja. 1897-ben, a vallástanári állás rendszeresítésével vált meg a líceumtól, ahol sok száz tanuló lelkébe oltotta bele az erős protestáns hitet. Sokoldalú működésében meg kell emlékezni hírlapírói munkásságáról is. Kiváló színvonalon álló egyházi lapot indított meg és vezetett sok éven át. Ä hazai protestáns világ minden mozzanatát nagy figyelemmel kísérte és alakitólag hatott nem egy intézmény kifejlődésére. Népszerűsége, tekintélye olyan nagyra nőtt, hogy a megüresedett püspöki állásra erős párt jelölte és csak csekély szótöbbséggel győzött vele szemben Baltik Frigyes dr., a dunáninneni kerület mai püspöke. Hetvenöt esztendejéből szinte negyvenet töltött Pozsonyban. Társadalmunk igen értékes tagját vesztettük el benne. Ä pozsonyi gyülekezettel és a mélyen sújtott családdal bizonyára együtt érez Pozsony egész polgársága. Hamvas József. F. hó 4-én d. u. tartott temetéséről ekképp emlékezik meg a nevezett lap: Impozáns módon nyilvánult meg a pozsonyi ág. h. ev. gyülekezetnek, sőt egész Pozsony városának részvéte Trsztyénszky Ferenc esperes temetésén. Egy munkában és sikerekben gazdag élet ezerféle szállal kötötte össze ezt az erős egyéniséget a körötte zajló világgal és most, mikor eltávozott közülünk, a társadalomnak szinte minden rétege kötelezettségének tartotta, hogy megadja neki a végtisztességet. Äz evangélikus nagy templomban rendezett gyászistentiszteleten felekezeti külömbség nélkül jelentek meg városunk életének vezetői. Legnagyobb számban képviselve természetesen az ev. egyház jelent meg, mert ezt sújtotta legérzékenyebben e kiváló férfiú elhunyta. Eljött a temetésre a magyarországi evang. egyházkerületek mind a négy püspöke. Äz elöljáróságon kívül ott volt igen sok presbiter, mind az evangélikus, mind a református egyházból, a theol. akadémia és a liceum tanári kara és ifjúsága, a jogakadémia küldöttsége, az elemi iskolai tanítói kar és növendékeik, azonkívül a gyülekezetnek igen sok tagja. Ä gyászistentisztelet délután három órakor kezdődött.. Erre az időre zsúfolásig megtelt a templom. Ä gyülekezet éneke kezdte meg az istentiszteletet. Ezután Pröhle Henrik beszélt a szószéken Pál . apostolnak a römabeliekhez irt levele VIII. részének 31. verse alapján. Megható szeretettel emlékezett meg elhunyt kartársa pályájáról. Kiemelte a nagy halott érdemeit és azt a rendületlen hitet, mely egész életében vezette. Ä mély érzésű, nemes felfogású beszéd híven fejezte ki a gyászoló gyülekezet hangulatát ebben az ünnepies órában. Pröhle Henrik gyönyörű magyar szónoklatát Schmidt Károly Jenő német nyelvű búcsúztatója követte. Elragadó hévvel mondta el a gyülekezet nevében búcsózó szavait. — Hálát adott Istennek, hogy. ilyen férfiút küldött a pozsonyi gyülekezetbe, amilyen Trsztyénszky volt. Befejezésül Hanesz Hugó segédlelkész a tót gyülekezet nevében tótul mondta búcsúztatóját az elhunyt fölött. Äz egy óra hosszat tartó gyászistentisztelet után megindult a rneuet a temetőbe- Bár igen rossz idő volt, hosszú sor előkelő tisztelője kísérte ki utolsó útjára az elhunytat. Ä temetőben a theologiai akadémiai tanári kar nevében Masznyik Endre dr. akadémiai igazgató búcsúzott el megható szavakkal, a liceum nevében a búcsúzó szavakat Kolch Ottó, líceumi vallástanár mondotta, a theologia ifjúság szeniorának szavai fejezték be a végtisztességet. Végül megemlítjük, hogy az Úrhoz tért kiváló munkásáról gyászjelentést adott ki a theol. akad. tanári kara is a következőkben : Ä magyarhoni ág. hitv. evang. keresztyén egyház egyetemes theol. akadémiájának tanári kara mélye" megszomorodott szívvel jelenti nagytiszteletű Trsztyénszky Ferenc theol. akadémiai ny. r. tanárnak f. hó In, este 7 órakor, hosszas betegeskedés után, életének 75-ík, tanárkodásának 28-ik évében történt gyászos elhunytát. Ä megboldogult kedves kartárs földi maradványait f. hó 4-én, szerdán délután 3 órakor az evang. egyház nagytemplomából kísérjük örök nyugvóheiyére. Pozsony, 1910. május 2-án. Mert nékem mind életemben, mind halálomban nyereségem a Krisztus. (Filipp. 1, 21). IRODALOM. Sztehlo Kornél felolvasásai. Sztehlo Kornélnak, az evang. egyetemes egyház ügyészének 3 rendbeli füzete fekszik előttünk. Ezek közül kettő felolvasás; a harmadik pedig egyházpolitikai elmélkedések cimet visel. Ä felolvasások közelebbi címei: a Dávid Ferenc egylet f é. jan 15-én tartott estélyén előadott felolvasás : « A klerikális mozgalom Magyarországon.» Elejétől végig érdekes, korhű, jellemző vonásokkal megrajzolt képe az ultramontanismus törekvéseinek, a melyek lényege semmi más, mint a katholikus autonomia kierőszakolása által kézhez kaparintani az óriási vagyon fölött való szabad rendelkezés jogát s ez úton restaurálni a klerikálizmus mindenható befolyását az állam életében. E felolvasás conclusiójával, amely az uniót a protestáns egyházak között nem a templomban, hanem a felolvasó teremben, a prot. közművelődési és jótékonysági egyesületekben keresi, lényegileg egyetértünk: de tartunk tőle, hogy az „Ihr habet einen anderen Geist" ténye itt is tartósan érvényesül. Mi kezdünk letenni arról az ábrándról, a melynek pedig lapunk lelkes szószólója volt, hogy t. i. a református testvéregyházzal vállvetve sikerülni fog egyháztársa-