Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)
1910-05-12 / 20. szám
1910. E VA NGELIKUS ŐRÁLL Ó 179 egyháztagok adóinak csökkentésére fordítandók, akik aránytalanul magasan vannak egyházilag megadóztatva. Ä bizottság át van hatva annak a tudatától, hogy igazán egyházépítő hatása az adóalapi segélynek csak akkor lesz, ha az anyagilag gyenge egyházközségek, különösen missiók is, hathatósabb segélyben részesíthetők lesznek abban az esetben is, ha a fennforgó körülmények folytán egyházhiveiket a szabályrendeletben minimumként megjelöltnél kisebb egyházi adóval képesek csak megterhelni és ezért szükségesnek tartotta, hogy a szabályrendelet ily irányban módosíttassék, a minek előkészítése iránt intézkedés is történt. De meggyőződhettünk arról is, hogy az E. R. mai adózási rendszere, a mely szerint az egyházközségi tagok az évi egyenes állami adójuknak bizonyos, mindenkire nézve egyenlően megállapított százalékával róhatók és rovandók meg egyházi járulékkal, feltétlenül módosítandó, mert a megadóztatás e módjának alkalmazásával a nagyobb állami adóval sújtott egyházközségi tagok oly nagy mérvben terheltetnének egyházi adóval, hogy inkább kitérnének, semhogy oly magas adót fizessenek, aminek csak az egyház vallaná kárát. E részben hivatva van a zsinat határozni és oly adózási rendszert megállapítani, amely egyaránt számol a szegény, mint a gazdag egyháztag teherviselési képességével. Ugyancsak a zsinat feladatának tartom azt is, hogy az adóalapi segélyhez való igény előfeltételeit megállapítsa, a segély megadhatását szigorúan a megállapított előfeltételek fennforgásához kösse és különösen — a mi talán legkívánatosabb — a természetbeni szolgáltatásoknak megváltását kötelezőleg elrendelje. Ez azonban ismét más lapra tartozik és azért nem is kívánok e kérdéssel itt bővebben foglalkozni. — Meg vagyok győződve róla, hogy bármiként is fog a zsinat határozni, az adóalapi segélyek tekintetében lényegileg ugyanazok a rendelkezések fognak akkor is érvényesülni, a melyek az adóalapi szabályrendeletben le vannak téve, és hogy a ma felpanaszolt aránytalanság a segélyek nyújtásában, önmagától meg fog szűnni, ha az egyházközségek a zsinati törvények rendelkezései szerint fogják háztartásukat berendezni. Ärrol, hogy hogyan készültek a segélykérvényekhez mellékelt táblás kimutatások, hogy milyen versengést fejtettek ki az egyes egyházközségek, hogy az állami adót minél kisebb, az egyházi adót minél nagyobb öszszegben mutassák ki, holott a háromévi számadásokból meg volt állapítható, hogy a kimutatott egyházi adó soha be nem folyt az egyházközségi pénztárba, hogy egyáltalján milyen hiányosan lettek a segélykérvények felszerelve, hogy hogyan teljesítették az egyházmegyei számvevőszékek a szabályrendelet 7. §-ában előírt felülvizsgálást: mindezekről nem akarok beszélni! De aki látta és áttanulmányozta azt az óriási anyagot, a mely ebből az alkalomból szakszerű feldolgozásra várt, az mél/ányolni tudja azt a nagy munkát, a melyet az előadók a rendelkezésükre álló rövid idő alatt végeztek, és nem is fog csodálkozni azon sem, ha az annyira heterogén alapokon nyugvó összeállítások alapján a segélykiosztás az összes igényeket ki nem elégíthette és nyilvánvaló aránytalanságokra vezetett. De legyenek meggyőződve mindannyian, akik itt-ott talán némi keserűséggel is, a szabályrendeletben, az egyházközségek magatartásában vagy a bizottság eljárásában látják az aránytalanság okát, hogy a mai viszonyok között jobb és igazságosabb eredményt aligha lennénk képesek elérni. Vonjuk azonban le a mostani eredményekből a tanulságot a jövőre nézve és legyen gondunk arra, hogy a zsinat úgy az adózási, mint az adóalapi segélyek kérdéseit közmegelégedésre oldja meg. Dr. Zsigmondy Jenő. Vallástanitási minimum. Rz egyetemes egyház által az ország összes iskoláiban betartandó vallástanitási minimális anyag megállapítására kiküldött bizottság elkészítette munkálatát s mi azt most t. olvasóinkkal a következőkben közöljük. I Az osztott népiskola vallástanitási tervének minimuma. I. OSZTÁLY. a) Imádságok: rövid iskolai, esti, reggeli, étel előtti és étel utáni imádságok és a Miatyánk. b) Bibliai történet: Rz I. osztály hallás után megtanulja és szabad előadásban elmondja a következő bibliai történeteket: 1. Világteremtése történeténél a bizottság javasolja, hogy a teremtés egyes napjaira való hivatkozás nélkül csak főbb vonásokban, Ádám és Éva teremtésének történetét tüzetesen. 2. Ádám és Éva az Édenkertben. 3. József és testvérei. 4. Dávid ér Góliát. 5. Jézus születése. 6. Ä 12 éves Jézus. 7. Jézus és a gyermekek. 8. Rz irgalmas samaritánus. 9. R naini ifjú. 10. Jézus halála és feltámadása. c) Egyházi énekek. 1. Mennynek, földnek terem" tője. 2. Boldog örömnap derült ránk. 3. Ki csak Istenre
