Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-04-21 / 17. szám

148 EVÄNGELIKUS ŐRÁLLÓ 19107 szautasitandó. R gyülekezeti hitélet szem­pontjából visszautasitandók az ilyen tételek: önkéntes ajándék, csengetyüpénz, stóla stb. Az ingyenes népoktatásról szóló törvény alapján a tandij, még akkor is, ha az igazsá­gos százalékarányban az egyházközség híveinek összeségére egyaránt ki van vetve. Ezzel szemben az eljárás az volt, hogy a lelkészek a hivek által fizetett állami, illetve egyházi adót összegezték se két ösz­szegből megállapított arányszázalék alapján folyamodtak segélyért. Ez az összegezett egyházi adó lett oko­zója a sok aránytalanságnak. — A magas állami adót fizető nagybirtokosok az ily mó­don nyerendő arányszázalékot rendkívül leszállítják, viszont a semmi állami adót nem fizető egyházhiveink rendkívül felszökken­tik azt. Pl. Békéscsabán az összes egyházi adó 15 százalék. Mivel azonban ott minden negyedik ember vagyontalan, képzelhetjük, hogy az adók összegezése által — ezek a vagyontalanok mennyire emelnék a b. csabai ev. hivek adózási arány százalékát! Pedig B. csabán 4—5 százalék is 5—6 ezer ko­ronát számit. Az adók összegezése alapján nyerhetett Nógrádban egy egyházközség közel három ezer korona segélyt, holott csak egy lel­késze és egy tanítója van s az is állam­segélyes. A lajstromokból megállapítandó adóte- ' hernek, illetve adózási arányszázaléknak nem vagyok barátja, mivel lajstromaink leg­nagyobb része az egyetemes levéltárba való, nem pedig arra, hogy általuk a tényleges adóterhet megállapíthassuk. Az 1909-ik évre szóló adóalapi segély ki van osztva, de a segély összeg nagy­sága még nem végleges. Rz adóalapi szabály­rendelet értelmében vegyük az egyes ev. híveink állami adóját számításaink alapjául s az 1910. évben nyerendő segélyösszegre senkinek sem lehet panasza. Furcsa is az, hogy idáig az egyházköz­ség egyházi adóját csökkentik, holott az egyházközség egyházi adót nem fizet. De amint az egyesnek kiosztjuk a se­gélyt, hitéletünk szempontjából a következő kérdések lépnek előtérbe.­Miképen egyeztethető össze ev. egy­házunkban a segély kiosztása — híveink áldozatkészségével ?Meggondoltuk-e, hogyha csak egyszer is mi kezdünk adni, uj is­kolák, uj templom kinek az áldozatkészsé­géből fognak felépülni ? Vagy talán arra is az állam ad pénzt ? Szekej András, » ev. lelkész. Visszaélések és jogtalanságok. i. Kénytelenek vagyunk új rovatot nyitni lapunkban a fenti cím alatt. Rz ország min­den részéből panaszok érkeznek hozzánk, melyekre az országszerte mesterségesen el­terjesztett klerikalismus vakmerősége ad al­kalmat. Kis és nagy községekben, sőt városok­ban is gyakori a panasz, hogy ahol a lakos­ság többsége római katholikus és ahol a plébános jó barátságban van az adóügyi jegyzővel, .ott a római kath. felekezeti iskolát, illetőleg annak anyagi terhét egyszerűen a politikai községre hárítják. Ezen cím alatt a más felekezethez tartozó polgárokat jogtala­núl megadóztatják! Ez ellen hiába tiltakozik, hiába folyamodik és fellebbez a kisebbség­ben levő evang. nép; a községi gyűlések és a vármegyei közigazgatási hatóságok ren­desen elmarasztalják. Még pedig a világos törvények ellenére! Ez ellen pedig külön* ben is megsanyargatott evang. népünket vé­delmeznünk kell, ha azt akarjuk, hogy hazá­ját és vallását el ne hagyja. íme, egy példa, mely valóban felháborító. A csupán közgazdasági dolgokkal fog­lalkozó „Köztelek" című lap hirdetései kö­zött (márc. 16.) egyik hitsorsosunk méltó elke­seredésében szórúl-szóra ezt teszi közzé: „ELADÓ BIRTOK. Minthogy a m. kir. bel­ügyministerium 144.685/909. — és 1321/1910. szám alatt kelt határozataiban megengedte a Szendre és Valkházán lakó r. katholikusoknak felekezeti terheik könnyítése érdekében az ott birtokos református és más vallásúak önkényü sarcolhatás és kiuzsorázás jogát, hogy ilyen tűrhetetlen helyzet további következményei elöl kitérjek: elhatároztam, hogy innét kivándorlok. Mert olyan országban, melyben egyik felekezet a másik javára törvényen kívül helyezhető, lakni nem érdemes. Ez okból a mondott két község határában, a Zsitva völgyében fekvő, mintegy 500 hold térfogatú birtokom örök áron eladó. Venni szándékozó forduljon . . . Zongor János tulajdonoshoz Valkházára Barsmegyében. 1 1 íme egy kép a magyarhoni protestáns birtokosság életéből! [Kell-e ehez magyará­zat? Lehet-e ezt egy életrevaló, saját népét

Next

/
Thumbnails
Contents