Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-03-17 / 12. szám

1910. EVÄNGELIKUS ŐRÁLLÓ 109 menekülni a cselvetéstől. Azért nagy szükségünk van egy olyan emberre, aki lefesse a szociális helyzetet és megmutassa nékünk annak fonalait keresztény világításban. Szükségünk van könyvekre, melyek elősegítsék állásfoglalásunkat a kor vezető gondolataival szemben. Mortensen adott ilyesmit a Hegelifilozofiáról és kulturáról a Heiberg-lele korban; az evolucio gondolatáról és a kritikus filozófiáról felvilágosítást nyerünk Geismar E. „Kereszténység és fejlődés" és F. C. Krarup „Vallásbölcsészet" cimü egészen ellentétes, de azért nagyon értékes műveiben; Jacobsen 0. Ph. „Az ellentéteken át" cimii műve is sok jó indítást ad. De nekünk még több munkára van szükségünk, hogy tisztába jöhessünk a jelenkor történeti kritikájával. (Folyt, köv.) NEKROLÓG F. hó 8-án délután temettük el Bendik János csehbereki lelkésztestvért nagy részvét mellett. A halál életének virágjában, 36. életesztendejében ragadta el szeretteinek köréből. A mély bánattal sújtott özvegyen kivül 3 árva, özvegy édesanyja s nagy számú rokonság siratja korai gyászos elhunytát. Pásztor nélkül maradt ismét a csehbereki gyülekezet, mely 5 év előtt oly szeretettel fogadta lelkészül az ugyanott működött s halóporaiban is áldott tanítónak fiát, ki a példásan rendezett sűvetei egyházban eltöltött 6 esztendei működés után nem habozott elfogadni szülőhelyének meghívását. Megboldogult testvérünk ezen kívül a geczelfalvi egyháznak is volt 1 évig lelkésze. Mint segédlelkész pedig Rozsnyón Terray Gyula főesperes oldala mellett működött. Temetésén nagy számú közönség vett részt. — Akik ismerték közelebbről jó lelkűletét, elhúnyta felett érzett őszinte fájdalom és részvét könyűjével kisérték ki örök nyugovó helyére. A gyászistentiszteleten Kalanda Gyula kálnói testvér tót beszéddel, Henriczy Béla poltári testvér pedig magyar beszéddel parentálta el a megboldogultat, könyekig meghatva a gyászközönséget. A búcsú valóban fájdalmas lehetett azoknak, akik őt szerették. — Nyugodjál békével korán elhunyt szeretett társunk és barátunk. Az üdvösség ama koronáját, mely felé hited és hivatásod itt e földi gyarló létben mutatott, juttassa neked a végtelen kegyelmű, jóságos Isten, kinek áldó, vigasztaló ereje legyen kedves Tiéiddel. Isten veled 1 B-o L. Pécsett f. hó 12-én elhunyt Rupprecht János életének 87-ik évében. Az Istenben boldogult 28 éven át volt gondnoka a pécsi gyülekezetnek, melynek egyik buzgó alapitója és áldozatkész jóltevője volt. A hálás gyülekezet nagy veszteségéről külön gyászjelentést adott ki. B E L É L E T. Ä német császárról. (Felelet Boros János soraira.) A német császár tényleg református, illetőleg úniált és nem ág. h. evangelikus vagy lutheránus. Ä Hohenzollern család (eltekintve a sváb Hohenzollercktől, akik mindig r. katholikusok maradtak akikhez tartozik Románia királya is), a XVI-ik században evangelikus lett és pedig először György ausbachi fejedelem, II. Lajos magyar király gyámja, aki igen derék és hithű fejedelem volt, (kár hogy annyira meghurcolják történeti tankönyveink), s öccse Albecht a német lovagrend utolsó nagymestere és a porosz hercegség megalapítója, akiknek családjai 1603 és 1618-ban kihaltak és 1539-ben a brandenburgi választófejedelem II. Joachin s öccse János. II. Joachin dédunokája azonban János Zsigmond, aki a brandenburgi birtokaival egyesitette örökség által a porosz hercegséget (a mai Ostpreuszen nevű tartományt) és Cleve-Mark hercegségeket a Rajna mellett és Westfáliában, 1613-ban elhagyta egyházunkat és reformátussá lett. Alattvalói azonban — kivévén a rajnai reformátusok — lutheránusok maradtak. Hasonlóképen egyházunk tagjai maradtak a baireuthi és ausbachi uralkodók, a luth. erlangeni egyetem alapitói, akik szintén II. Joachimtól származtak, de 1806-ban kihaítak. A brandenburgi választófejedelmek s porosz hercegek és 1701 óta királyok azonban buzgó reformátusok voltak és minden módon, csellel és erőszakkal igyekeztek a lutheránus egyháznak országaikban véget vetni. Igy a nagy választófejedelem például a nagy luth. énekköltőt Gerhard Pált elcsapta állásától, mert ez ellentált uniáló törekvéseinek. Miután a pietismus és a felvilágosodás, vagy jobban mondva a XVIII-ik századbeli hitetlenség alá ásta Németországban a hitvallásunkhoz való ragaszkodást, végre sikerült III. Frigyes Vilmosnak, I. Vilmos császár atyjának, 1817-ban a lutheránus és református egyházakat királyi rendelet utján ,,egyesíteni", „uniálni". Ez az unió máig is csak az akkori Poroszország területén érvényes, az 1866-ban megszerzett uj tartományok, amelyek külön országos egyházukkal bírnak (ugy mint nálunk az erdélyi evangélikusok), részben lutheránusok, így Hanover és SLezwig-Holstein. Az unió által egyházunk több tért veszített, mint a római kath. egyházzal szemben. A porosz unió dacára létezik azonban Poroszországban külön lutheránus egyház, mert az unió erőszakos keresztülvitele alkalmával találkoztak különösen Sziléziában egyházunknak hithű lelkészei és egyháztagjai, akik minden üldöztetéssel szemben ( — börtönbe is küldték ezeket a luth lelkészeket, mert lelkészi funktiókat végeztek a XIX században, akárcsak mint minálunk a XVII. vagy XVIII. században —) nem fogadták el az uniót, míg végre 1845-ben IV. Frigyes Vilmos porosz király megengedte nekik, hogy mint az államtól független szabad egyház szervezkedjenek. Az unió annyira összezavarta az egyházi viszonyokat, hogy a legtöbb porosz most maga se tudja, vájjon lutheránus vagy református vagy uniált ? Talán a német császár sem. A Reform. Bund különben nem ellensége az uniónak, a mely tulajdonképen semmi egyéb mint Kálvin eszmének megvalósítása. Az angol királyra már kevésbé formálhatnak igényt a reformátusok. Az angol államegyház annyit megtartott a kath egyházból — püspöki successiót, ceremóniákat, hogy azt tisztán ref. egyháznak nem tarthatjuk. A mi ref. atyafiaink hítfelei Angliában nem az anglikánusok, hanem a dissidensek, leginkább a presbyterianusok. Egy lutheránus lelkész. Ä kassai ev. I. anyaegyház évkönyve az 1910. évre. XXX. évfolyam. Kassa 1910. 71 lap. Csiskó J. lelkész örökségének méltó folytatása, ki az általa megindított évkönyvek tanúbizonysága szerint mintaegyházat létesített anyagi és szellemi tekintetben egyaránt a kassai ev. egyházközségből. Adatai sze-