Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-02-18 / 8. szám

1909 EVANGELIKUS ORALLÖ 70 teljesebb és leghívebb informáczió alapján, t. i. az ez ügyben keletkezett s a püspöki irodában őrzött, mintegy 40 darabból álló aktacsomó leggondosabb áttanulmányozása és az ügyben véleményt nyilvánítani hívatott tényezők egyező véleménynyilvánítása alapján irtuk. — Itt tehát kedves lelkésztestvérünk igen nagy tévedésben van, amikor rólunk akkép nyilatkozik, mintha mi a legkevésbbé is tájékozatlanok volnánk ez ügyben. Sőt merjük állítani, hogy — mint a szorosan érdekeltek körén kivül állóké — tájékozottságunk alaposabb, s véleménynyilvánításunk elfogulatlanabb, mint a személyesen érdekelt testvéreké. 2. Fel kell tételeznünk olvasóközönségünkről, s eddigi szerkesztői működésünk úgy hisszük, jogot ad e feltevésre, hogy elhiszi rólunk azt, hogy oly súlyos ügyben, mint a brassói testvérharcz, csak a viszonyok teljes ismerete alapján nyilatkozunk s hogy igen-igen égetőnek kell lennie a bajnak ott, ahol mi ily intő szózatra látunk indítékot, aminőt f. évi január 21-iki számunkban közöltünk. De már azt megint nekünk kell tudnunk közönségünk jóízléséről, hogy a részletekre, amelyeket bőves-bőven nyomathattunk volna s nyomathatnánk le a «Csángó Ujság»-ból, a „Hétfalu"-ból s a Masznyikféle ügyiratokból, igazán nem kíváncsi. Ä közönség és a szerkesztő közötti viszony kölcsönös bizalmon alapúló természete hozza magával tehát azt, hogy — lelkésztársunk szavaival élve — nagy, egyetemes, szinte fölényes jogosúltsággal vonjunk le elvi következtetéseket s állapítsuk meg komoly felhívások intézésének szükségét ott is, ahol az egyes fájó és minden egyházszerető szívet bántó részletek közlésétől tartózkodunk. Mi ebben a felfogásban vettük magunkra az «Evang. Őrálló» szerkesztésének gondjait s azt hiszszük, ez a felfogás az egyedüli, amely mellett e lapot egyházunk javára lehet szerkeszteni. 3. Ä „Kényszernyugdíj" cz. közleményünkben mindenki olvashatta, láthatta, hogy mi visszautasítottuk annak a feltételezését, mintha a tiszai egyházkerület püspöke bármely lelkésztársát is erőszakosan akarná megfosztani állásától, amiből a logika örök törvényei szerint lelkésztársunk is levonhatta volna azt a konzekvencziát, hogy: Kényszernyugdíj aeguale az állástól való erőszakos megfosztással. 4. Ä leghatározottabban tiltakozunk ama vád hangoztatása ellen, mintha mi brassói lelkésztestvéreinket egyéni és egyoldalú elitélés tárgyává tettük volna. Mi az ő egyéniségükről semmit, de mindent csak az ő egymás elleni torzsalkodásaikról mondtunk. És mondjuk és fentartjuk ismételten is, hogy ha valakinek, úgy az egyházi sajtónak joga és kötelessége e szempontból határozottan állást foglalni, mert ez nem egyéni ügy, ez az egyház jól felfogott érdekét bántó közéleti jelenség. S ugyan kérjük, ha nem tekintette egyénileg sértőnek magára nézve az egyik csoport képviselője, mért keresnek mindenáron egyéni bántalmat benne a másik csoport képviselői ? Mért nem emelkednek az őszinte beismerésnek és megbánásnak arra a magaslatára, amelyet a másik csoport képviselőjénél tapasztaltak, aki férfiasan ismerte el, hogy állásfoglalásunk nemes gyökerű, komoly és igaz alapon álló volt? Biztosítjuk Petrovics testvérünket, hogy mi a legtárgyilagosabb egyházhűség álláspontjáról írtuk, amit írtunk s boldogak volnánk, ha a brassói testvérharcz aktái az ő, külömben dicséretes objektivitásra törekvő s ami jelen sorainkkal végkép lezárulnának. Ädja Isten, hogy úgy legyen! A szerkesztőség. B E L É L E T. Ä nagybányai főgymnasiummal kapcsolatosan a Barkóczíjék által tervezett kápolnaépítés ügyében közöl' hírünket a klerikális lapok czáfolni igyekeznek. Ezennel kijelentjük, hogy azt — forrásunk elsőrendű hitelességére való tekintettel — teljes lényegében fenntartjuk. A szerk. R dunánt. egyházker. közgyűlés. Pótlólag a már szétküldött egyházker. közgyűlési meghívókhoz a következő tartalmú értesítés ment az egyházker. közgyűlés tagjainak: Szíves tudomásukra hozom, hogy a f. 1909. év márczius hó 17-én Pápán tartandó közgyűlés alkalmával még tanácskozás tárgyai lesznek: 1. Ä pénzügyi bizottság tervjavaslata az egyházi közigazgatási államsegély felosztásához. 2. Ugyanazon bizottság határozati javaslata — a mult évi egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvének 175. pontjára vonatkozással — az egyházkerületi gyámolda ügyében. Pápa, 1909. évi február hó 3-án. Äz egyházkerületi elnökség nevében: Gyurátz Ferencz püspök. Nyugalomba vonuló lelkész. Wéber Samu szepetneki (Somogyi ehm.). lelkész élve az egyet, lelkészi nyugdíjintézet biztosította jogokkal, nyugdíjaztatta magát. Ä 82 éves agg lelkész, ki 53 évig viselte hűséggel, buzgósággal a tisztével járó sok gondot, fáradtságot, rászolgált a nyugalomra, pihenésre. Éltének pihenésre szánt hátralevő napjait hosszabbítsa meg a Mindenható és aranyozza be azokat a jól végzett kötelességteljesítés megelégedést nyújtó boldogságsugara. Rz államsegély felosztása. Äz egy. egyházi adóalapi bizottság, f. é. január 26-án tartott ülésének határozata alapján legközelebb szétküldettek az esperesi hivatalokhoz az adóalapról szóló szabályrendeletek, a rovatos ívek és az ezek kitöltéséhez utmutatást nyújtó körlevelek. Ä segélykérvények f. é. május hó 15-ig nyújtandók be. Megnyugvással vesszük tudomásúl a bizottság azon határozatát, hogy ezen segélyhez a horvát-szlavonországi egyházközségeink is igényt tarthatnak, ha a felhívásban és utasításban megállapított feltételeknek megfelelően ki tudják mutatni a segélyre való jogukat. Ä protestáns vegyes bizottság ülése. Folyó február hó 11-én újból összeült a prot. vegyes bizottság tanácskozásra Budapesten. Ez alkalommal véglegesen megállapította a kormányhoz intézendő két felterjesztésének szövegét: 1. az 1848. XX. t.-cz. ügyében a tárgyalások megkezdésének sürgetése. 2. Ä „Ne temere" ellen való állásfoglalásunk és ez ominosus ügynek véglegesen, közmegnyugtatásra elintézésének kérelmezése tárgyában. — Mindkét felírat meglehetősen erélyes hangú, bátor, nyílt. Örülünk, hogy ezen mindkét protestáns egyház bizalmát bíró bizottság is kezdi belátni, hogy a meghunyászkodás nem sokat ér és hogy itt legfőbb ideje a férfias, őszinte fellépésnek. Uj gyiilek. nőegyletek alakúltak Potyond (Soproni alsó ehm.) leányegyházközségben és Kiskőrösön. Ez utóbbi pénztárának gyarapítására f. hó 6-án tánczvígalmat rendezett igen jól síkerűit hangversennyel melynek ízlésesen összeállított műsora a következő pontokból állott: 1. Krasznahorka büszke vára: Ändmssy Tivadarné grófnétól. Énekli: a vegyeskar. 2. Huszárenrítt: Spindler Frigyestől. Zongorán előadják : Kondor Ella és Sárkány Margitka urleányok. 3. Äz utolsó sor : Várady Antaltól. Előadja: Szilágyi Frigyes^