Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)
1909-02-11 / 7. szám
EVANGELIKUS ORÁLLO 1909 kus hatalom átkos voltát. Ezt legyen hála az Istennek, 4 évi kitartás után elértem. Äz elért örvendetes eredményt jelezte az Érdeklődő egyén Nagytiszteletűséged lapjában. Szíveskedjék azt is tudomásul venni, hogy az én egyházam mindig rendben volt és az egyházi vagyon kezelés tekintetében bátran oda állithatom minden dicsekvés nélkül akármelyik egyház mellé s nem vallok vele szégyent. Nagytiszteletűséged mindazonáltal ezeket nekem a nyilvánosság előtt gyalázatomra tudja be ? Én kalapot emelek Nagytiszteletűséged előtt; tessék utánam megcsinálni azt a 4 esztendőt, melyet én keresztül küzdöttem. Újra mondom nem dicsekszem, az enyim csak a csendes munka, a türelem és a szenvedés volt, aki hozzá az erőt, a kitartást és a sikert adta, az a jóságos Isten. Äz ő szent neve legyen áldott mind örökké. Amen. Masznyik Gyula, ev. lelkész. * E nyilatkozatot az «audiatur et altera pars» elvéné!. fogva készséggel adtuk közzé. Feleletünk reá egész röviden a következő: Mi senkit soha személyében sérteni nem szoktunk, eféle vád konstruálása ellen eleve tiltakozunk. Amennyiben pedig közügyek magánügyekkel vagy magánszemélyekkel való vonatkozásban kerülnek lapunk hasábjaira, igyekszünk megóvni az emberileg lehető objektivitást. Ezt tettük Ntű. Masznyik Gyula úr ügyében is, melynek közlésére kénytelen-kedvetlen, de épen a Masznyik Gy. úr személyéhez közelálló részről jövő hangsúlyozott kívánságra vállalkoztunk. Tettük pedig ezt úgy, ahogy megtettük, nem ellenséges indulattal, sem ellenséges forrásokra támaszkodva Hiszen ez ügyek nagyon élénk megbeszélés tárgyát képezték és képezik úgy a brassói esperességben, mint általában az egész tiszai egyházkerületben. Aktaszerűleg is volt alkalmunk meggyőződni arról, hogy az ebben a kérdésben úgy a hosszúfalusi egyház kebelében dúló zavarok, mint a Ntű. Masznyik Gyula úr nyugdíjaztatása ügyében elfoglalt álláspontunk helyes. Bárhol vonjon is érte felelősségre a Nagyt. Úr, — nyugodt lelkiismerettel vállaljuk érte a felelősséget és készek vagyunk, ha kell, a bizonyításra. De itt — immár lezárjuk az aktákat, mert senki kedvéért lapunkat személyes polémiák eszközévé le nem alacsonyítjuk. Minket mindenben egyházunk jól felfogott érdeke s nem magánczélok irányítanak. Ez magyarázza meg azt a bátorságunkat is, amelynélfogva a Krisztus nevében, mint testvérek, fordultunk brassói lelkésztestvéreinkhez a békés együttműködés érdekében. Akinek még ez sincs ínyére — az keressen közelebbi adatokat fellépésünk megértésére a „Csángó Újság" és a «Hétfalu» eggmás ellen harczoló hasábjain s kérdezze meg papi lelkiismeretét, lehet-e ezt egyházszerető szívnek szó nélkül hagyni. — Ennyi és nem több az, amit e helyen e' kérdésben közlünk s közölni engedünk. — Nyíregyháza, 1909. február 9. Az »Ev. Őrálló« szerkesztősége. Nyilatkozat. Azok a lélek mélyéből fakadó szavak, melyeket € lap Nagybecsű Szerkesztője alig egy pár héttel ezelőtt intézett a brassómegyei lelkészekhez, s mely szavakban a két pártra szakadt lelkészeket a Krisztus nevében egyesülésre hívta fel*), találjanak én nálam legelső sorban visszhangra. Nem tagadom, hogy a két párt közül az egyik résznek le^exponáltabb képviselője én voltam, amennyiben már 4 év óta szerkesztett politikai lapomban mint felelős szerkesztő már helyzetemnél fogva is a másik párt összes támadásainak szegletköve én valék. Én tehát e helyen is szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a mai naptól kezdve a lap szerkesztésétől teljesen visszalépek. Semminemű politikai, vagy másnemű szervezkedésben részt nem veszek. Négy évi ezirányú munkálkodásomat teljesen megszakítom. Jól tudom, hogy ez elhatározásommal saját társadalmi körünkben óriási áldozatot hozok, mert a másik párt részéről ez a ténykedésem úgy fog feltüntettetni, mint „leveretés", melynek szétkürtölésével egyéniségemből nem keveset fogok veszteni társadalmunk előtt. De mindegy. Az óriási mértékben elfajúlt s önmagunkra is nagy kárral járó személyi harcnak én is végét akarom szakítani, annál is inkább, mert e harcz, mely politikai téren kezdődött ellenem, a Tiszapárti 67-es, erős szabadelvű ellen a tava'y előtt járásunkban megalakúlt úgynevezett 48-as párt részéről — a coaliczió mintája szerint — 3 evangelikus lelkész és egy katholikus plébános vezetése alatt, az utóbbi évben átvitetett teljesen egyházi térre az esperes választás alkalmából csak azért, mert én és a mi részünk Bohus Pál eddigi főesperes mellett foglalt állást, kit, mint a régi rendszer hívét, az új 48-asok kiakarták szorítani és a pártjuk elnökét akarták helyébe ültetni. Egyszóval a politika bevitetett az egyházi életbe és itt is fenekestül felforgatott mindent. A negyvennyolcaspárt hivatalos lapjában még most is egymásután jelennek meg a vezérczikkek, melyek kizárólag az esperesi állással, választással foglalkoznak. Jó lélekkel mondhatom Isten előtt, hogy én egyebet sem tettem, csak társadalmunk előtt Bohus Pál főesperes érdekében lelepleztem állandóan azokat a valótlanságokat, melyekkel a másik párt a választás nyert eredményéhez óhajtott jutni. Hogy ez által a harcz kiélesedett, és a tekintély veszett — az természetes. Most e harcznak akarom végét szakítani, mikor a küzdő térről visszalépek. Bárcsak e lépéssel a béke megteremtéséhez jelentékenyen hozzájárulhatnék. Kiss Béla, ev. lelkész. KÜLFÖLD. Rz evangeliumi egyház a szentföldön. A mióta Jeruzsálemben az angol-porosz püspökség 1889ben megszűnt s a német evangelikus egyház az anglikántól elvált és 1898. okt. 31-én a Megváltó templom a német császár jelenlétében nagy ünnepélyességgel a ! johanniták temploma helyén s annak stílusában felavattatott, a jeruzsálemi prot. egyház életéről keveset tudunk. Azóta érdekes jelenség az egyház életében, hogy a jelenlegi lelkésze, Bussmann prépost (ez a titulusa!) nem az egyesült porosz evangeliumi, hanem *) íme, ez az „Érdeklődő" által, majd Masznyik Gy. lelkésztársunk által is kétségbevont illetékesség jogczíme S úgy látszik az általuk kétségbevont illetékesség körén belül történt fellépésünknek a Krisztus egyháza részére mégis csak lesz valamelyes haszna. Ez a férfias nyilatkozat legalább ezt bizonyítja Szerk.