Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-02-04 / 6. szám

1909 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 51 viselhet, egyháztanácsos, képviseleti tag nem lehet, szószéken való házassági kihirdetést és oltár előtti megesketést és megáldást nem nyerhet az aki reversalist ád ; a második pedig : minden evang. férfi és nő, a ki reversalist adott, mint evang. egyháza jövője ellen vétő, a szószéken leendő megnevezéssel evang. egyháza közitélkezésének szolgáltattatik ki stb. Persze ehez zsinat is kellene; még pedig oly zsinat, a melynek volna elegendő bátorsága és készsége ahoz, hogy egyházunk iegéletbevágóbb kérdéseivel leszámoljon s az egyöntetű egyházfejlődésnek útját megalapozza. Gyászrovat. Szép reményekre jogosító pálya tört ketté és súlyos gyász nehezedett Klimó Vilmos pribóczi lelkésztársunk családjára, egyetlen fiuk, Klimó Kálmán budapesti vallástanár halálával. Testvéri szívvel osztozunk a család bánatában, a melyről a következő jelentés ad számot : Klimó Vilmos evang. le lkész és neje szül. Penzel Ida és leányuk Ella fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy fiuk, illetve testvére Klimó Kálmán felszentelt lelkész, a budapesti evang. magy. egyház vallástanára január hó 29-én pénteken, éjjel 11 órakor, rövid szenvedés után Budapesten, életének 29-ik évében elhunyt. Ä drága halottnak földi maradványai a budapesti megáldás után Pribóczra szállíttatnak és ott f. hó 4-én csütörtökön, az evang. templomban végbemenő gyászszer- | tartás után az ugyanottani temetőben fognak örök nyugalomra helyeztetni. Budapest, 1909. február hó t-én. Áldás és béke lengjen emléke felett ! Felolvasás. Raffay Sándor budapesti lelkész január 24-én a „Magyar nők szövetkezeti ligája" diszülésén igen sikerült s figyelemmel végig hallgatott előadást tartott a nők társadalmi munkájáról. A felolvasást, a mely a feminismus törekvéseivel szemben a nők társadalmi közrehatásának teréül a szövetkezetekben való részvételt jelölte meg, szerzőnek ígérete szerint a közel jövőben közölhetjük is. — Első eset, hogy evangelikus papot is észrevesznek azok a körök, a melyeket leginkább a katholikus papság irányít. — Ezen díszülésen is nem kisebb ember, mint Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök volt mint előadó Raffay mellé állítva s örömmel hallottuk ennek daczára Raffay sikerét. Ideje lenne, hogy ebből a példából okulva evangelikus papjaink közül minél számosabban, ily katholikus irányzatú körökben is megfordulnának s ott előadásaikkal s felolvasásaikkal az evangelikus papság tekintélyét növelnék. Minden esetre jó és biztató jel Raffaynak, mint pesti papnak működésének elején. Lelkész avatás. Január hó 2ő-án Gyurátz Ferencz püspök Sopronban felavatta lelkésznek Seregély István lelkészjelöltet. Káplánkodását a felavatott segédlelkész Szalónakon, édes atyja oldalán kezdi meg. Nyugalomba vonuló tanító. Németh Péter csóthi ev. tanító ki 53 évig szolgálta egyházunk tanügyét, január hóban nyugdíjaztatta magát. Szolgálatának hosszú ideje alatt lankadatlan buzgóságával és lelkiismeretes kötelességteljesítése által általános tisz- j teletet vívott ki magának..— Élvezze sokáig a jól i megérdemelt pihenést. NEKROLOG. I

Scholtz Gyula. 1868—1909. HMWIWIWHI H II III Wlli III IHiH WW Hilf mf I Gyászba borúit a szarvasi ág. hitv. ev. egyházközség. Gyászba borúit, árván maradt egy szerető család .... Scholtz Gyula szarvasi ev. lelkész nincs többé! Vasárnap, január 17-én hunyt el váratlanúl a szarvasi ev. egyház nagytudományú, ékes szavú lelkésze. A reggeli órákban futó tűzként terjedt el a rémes hír: Scholtz Gyula lelkész maghalt. Hihetetlennek tetszett a hír. Megdöbbent mindenki s nem akarta elhinni senki. Pedig a rémes hír való volt. Az ó-templom ormán ott lengett a gyászlobogó, hirdetve a szomorú valót: Scholtz Gyula lelkész halálát. Fiatalon, élete előnyarában költözött el tőlünk az, aki maga volt az élet, az erő. Elköltözött, gyászba borítva szerető nejét, apró, árván maradt gyermekeit, egyházközségét, barátait, ismerőseit, s mindazokat, akik szerették. Pedig sokan szerették. Szerették, mint embert, szerették, mint jó barátot, mint ékes szavú papot. Elköltözött! Nincs többé ! Áldás emlékére! Legyen álma csendes L Scholtz Gyula, született Vychodnán, Liptóvármegyében, 1868. szeptember hó 25-én. Tanulmányait Vychodnán, szülőfalujában kezdte, a gimnáziumot Késmárkon és Rozsnyón elvégezve Eperjesre ment, ahol a theologiát elvégezte kitűnő sikerrel. Pappá szenteltetett 1890-ben, amidőn segédlelkészül meghívatott Dr. Baltik Frigyes püspök oldalához, ahol 3 évig működött. Rendes lelkésszé választatott 1894-ben Csernyére, túl a Dunára, itt 2 évig működött. 1895 május hó 8-án megnősült, nőül vette Baltik Emmát. Csernyéről Felső-Bakára választatván, ahonnan 4 évi működése után 1900 április 15-én Szarvasra jött s itt 8 évig 9 hónapig működött az Isten s híveinek a dicsőségére. Temetése f. hó 19-én d. e. 10 órakor ment végbe óriási részvét mellett. — A gyászszertartás, a szarvasi ó-templomban — a hová kevéssel 10 óra előtt a holttestet bevitték — ment végbe. A gyászszertartáson jelen volt a békési egyházmegye ev. lelkészi kara, a szarvasi lelkészi és tanítói kar, a presbyterium, a főgimnázium és a tanítóképző tanári kara és tanuló ifjúsága, Szarvas nagy község elöljárósága, a róm. kath. és az izraelita hitközség küldöttsége s híveinek ezernyi és ezernyi tömege. A temetési ének elhangzása után Keviczky László kondorosi ev. lelkész lépett a szószékre s tót nyelvű halotti beszéddel búcsúztatta el az elhunytat. A gondolatokban gazdag, szívhez szóló gyászbeszéd alatt könnyek hullottak azért az emberért, aki némán feküdt azon a helyen, ahol annyiszor hirdette az Isten igéjét, ahol tanított, vígasztalt s ha kellett ostorozott is. A szarvasi férfi-dalkar gyászéneke után Kovács Andor orosházi lelkész mondta el nagyhatású emlékbeszédjét egykori pályatársa felett. Az emlékbeszéd alatt, úgy a szónok, mint a hallgatóság alig tudta visszatartani könnyeinek árját. Placsko István szarvasi lelkész áldás osztása után megindúlt a szomorú menet ki a temetőbe csendes pihenőre. Arra a helyre, ahol megszűnik a bánat, ahol eláll a fájdalom ; oda, ahol egyformák az emberek, némák és csendesek. A nyitott sírnál a tanítóképző ifjúsági dalkara gyászdalokat énekelt. Placsko István lelkész búcsú