Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)
1909-12-09 / 50. szám
1909. EV ÄNGELIKUS ŐRÁLLÓ 37 5 s a 208. 1. „a pietizmus és Tholluck követőjének" mondja. De különösen gondatlanul jár el a külföldi irók és szónokok kereszt- és vezetéknevének leírásánál ekképen : »Landau Miklós, weimár iHenrik, Jordan von R. (Qu. helyett) nedlinburg, Lisko, Jónás Justus, Reinhard folkmár, Hanns Kolozs. Harless Gottlieb, Uhlhorn Gellért stb. s aztán a 211. laptól kezdve következetesen: J. Müller, R. Rothe, W. Beyschlag, W. Walther stb. stb." És végül hallgassuk még meg egy tudományos szakdolgozatnál is prédikáló irót a következőkben: „Ez a történelem pedig — már t. i. síz egyházi beszéd történelme — bennünket egy szinte végtelen kiterjedésű szép ligetbe vezet, melynek minden cserjéje, bokra kisebb-nagyobb fája, úgyszólván kivétel nélkül, ügyes kertészi kézzel van csínnal, gondosan kitervelt alakban: egyformára metszve. De az árnyas berkek mindegyik fáján más madárka fészkel, hogy aztán a hasadó hajnalon vagy a csöndes szép alkonyon mindegyik madárka a maga természetes és éppen azért bájos; a maga eredeti s éppen azért igaz és mindig uj; a maga bensejéböl fakadó s éppen azért oly szivreható hangján zengjen dicséretet a jó Alkotónak ezer és ezer nyelven, ezer és ezer hangszinezettel, de mindig egybeolvadó csodás összhangzattal, úgy, hogy a fönséges symphóníának örökkön-örökké csak egyetlenegy, megtisztulásra, vallásos reményre, emberszeretetre, Isten imádatára hívó szent melódiája van, az égi dal» stb. (230 1) Valóságos telegrafáló stylus, amelyről maga a szerző is oly találóan mondja az 50. 1., hogy „üres szóvirág, fölösleges cziczoma, csengő szójáték" Hát ezt a tanárvizsgálati szakdolgozatot aligha „legjobb tehetsége szerint" irta meg a szerző, sebben éppen „nem isten lelke volt vezére, serkentője, buzdítója, támogatója" (220.1 )• Ellenkezőleg a ,Prot. Szemle" kritikusával egyezőleg „mást, önállóbbat, tudományosabbat és lélekben (de főleg tartalomban) is magyarosabbat vártunk volna tőle. Roszúl, de egyúttal ravaszúl, könnyebbség okából megválasztott tárgyán legfeljebb másoló, utánzó erejét akarta megmutatni, mely kardinális hibáját még a magyar vonatkozások feltüntetésével sem igyekezett enyhíteni. És ezt a magyarúl írt, de szörnyen elsietett, német vagy mondjuk: nemzetközi munkát — mint értesülünk — aminap az egyet, theol. tanárvizsgáló bizottság Budapesten szakdolgozatúl elfogadta ! 1 Ilyen szakdolgozat egyházi irodalmunkra nyereségnek épen nem mondható. Szepesi. B E L É L E T. Ä lelkészi értekezletekről szóló és lapunk múlt számában egész terjedelmében közzétett referádához pótlólag vesszük a következőket: A gömöri egyházmegye lelkészei is nagy munkát végeztek. Terjedelmes jegyzőkönyvükben 21 pont foglaltatik. A nagyérdekü elnöki megnyitó a »Ne temere« és a »Provida constitutio« pápai enciclikákkal s az 1848 évi XX. t.-c. végrehajtásával foglalkozik s azon intelemmel nyer befejezést, hogy mindenki igyekezzék megóvni a lelki szabadság és lelki béke áldásait s hogy az őrzésben legyünk éberek, a lelki gondozásban lelkiismeretesek! Mint elszomorító jelenséget panaszolták egyes lelkészek, hogy a tanítók több helyen elmulasztják vallási kötelességük teljesítését, nevezetesen nem járulnak az Úr asztalához. Az értekezlet úgy határozott, hogy az ily tanítókat a lelkészek s ha ez nem használna, a főesperes figyelmeztessék köteiességük teljesítésére. Az értekezlet minden évben képviselteti magát úgy a P. I. T., mint a L. T. közgyűlésén s a kiküldött képviselő beszámol tapasztalatairól, illetve a közgyűlések lefolyásáról az értekezletnek. Érdekesebb tárgyai voltak még az értekezletnek : a lithurgia egységesítése, a parochialis könyvtárak létesítése és az egyházi fegyelem kérdése. Hymen. Jakabfi György pilisi evangélikus lelkész folyó hó 1-én a budapesti deáktéri evangelikus templomban vezette oltárhoz Zmeskál Margitot. Az Úr áldása koronázza frigyöket. Orgonaszentelés. Az ev. öntudat s áldozatkészség ritka szép példáját adta a trencséni esperesség legkisebb egyháza Felsőozor. Dacára annak, hogy az egyház rövid 10 év alatt nehéz viszontagságokon ment át, új felekezeti iskolát építtetett, lelkészlakát alapjából restauráltatta, új gazdasági épületeket állíttatott, templomát belsőleg berendeztette, a mi 10000 koronánál többe került; rövid három hónappal ezelőtt elhatározták a hívek, hogy önkéntes adományok útján új orgonát beszereznek s hozzáfogtak a munkához. Akadtak földműves híveink közt, akik 100, 150 sőt 200 koronát (egy-egy) áldozott e célra, úgy, hogy Rieger Ottó Budapest, híres orgonagyáros a rnúlt héten az új orgonát felállította s Advent I. vasárnapján a 2400 koronányi költséggel beszerzett orgonát Krizsan Zsigmond trencséni főesperes nagyhatású beszéd kíséretében felavatta. Isten igéjét hirdette Vargha Emil helyi lelkész. A vallásos s egyházát szerető népnek ismét új óhaja teljesült. Iskola avatás Megyén. (Sáros m.) A sárosi esperességben az utóbbi évek alatt nagyon fellendült a tanügy, ami főleg a lelkes alesperesnek Liptai Lajosnak az érdeme. Egymás után épülnek a modern, uj iskolák, melyekben lelkes tanítók működnek. Legutóbb a kisszebeni II. egyház kis filiája: Megye állított uj iskolát, amely f ieg azért fontos, mert nagy területen az egyetlen ev. iskola, s mert e leányegyházban eddig nem is volt se ev. iskola, se tanitó. A hivek bámulatos lelkesedéssel, önzetlenséggel adták össze filléreiket; alig van ott 10 — 12 evang. család s mágis össze adták a 12.000 koronát, hogy legyen iskolájuk. Az uj iskola felavatása nov. 29-én ment végbe megható ünnepélyességgel. Ott voltak az ünnépéiyen: az esperesség képviseletében Liptai Lajos alesperes; a járás népszerű főszolgabirája: Bánó Árpád volt esp. felügyelő, továbbá a kir. tanfelügyelő, a kisszebeni II. egyház lelkésze Martincsek Márton és felügyelője Tahy Emil, a kik fáradságot nem ismerve dolgoztak az új iskola létrehozásán, a kisszebeni I. egyház lelkésze és felügyelője: Altmann Gusztáv és Szepessy Árpád; a körjegyző, a szebeni egyházak több érdemes presbytere stb. A Hymnus eléneklése után Tahy Emil felügyelő mondott szép megnyitó beszédet, mely után Liptai Lajos alesperes magasszárnyalású, szívhez szóló beszéddel avatta fel az iskolát, a kir. tanfelügyelő : Dr. Tergina Gyula lelkes beszéddel üdvözölte az áldozatkész gyülekezetet. Avatás közben az öröm, a meghatottság könnyei ragyogtak a hívek szemében. Az ünnepély után Martincsek lelkész kedves családja körében gyűltek össze az ünneplők kedélyes lakomára. Dr. Wallentínyi Samu.
