Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-11-25 / 48. szám

1909. EV ÄNGELIKUS ŐRÁLLÓ 37 5 állapítandó fizetés felől. Búndy E. nagyon ís komoly összefüggést lát a „Koronák" és a lelkészi pályára lépők száma között. Határozat: az ügy a közös prot. bizottsághoz utasíttatik. Az 1907. évi XXVII. t.-c. 35-ik szakaszának (apácaparagrafus) módosítása tárgyában nem látnak további intézkedést szükségesnek Laszkáry, Zsigmondy, Szentiványi, ez utóbbi azért, mert — u. is — mar közel két éve tart a kormányválság s így méltányo­san kívánni sem lehetett e kérelmünk elintézését — míg Zsilinszky és Sztehlo határozott állásfoglalása alapján a közgyűlés a sürgető felírat küldését hatá­rozta el- A budapesti egyetemen a theol. fakultás felállítása ügyében a jogügyi-bizottság azon javaslatá­val szemben, hogy az ügy egyszerűen nyilvántartandó, Zsilinszky foglalt állást azzal, hogy ez ügyben is sür­gető felírat menjen a kormányhoz. Szentiványi Á: Előtte szóló 15'évíg volt államtitkár. Miért nem tett sem­mit e hosszú idő alatt ezen jog érvényesítésére, mért áll most elő a követeléssel? Zsilinszky M.\ Hálás, hogy Szentiványi államtitkári szolgálatát 5 évvel meg­toldotta. Egyébként fölhatalmazza őt s bárkit a terem­ben, nézzen utána a kultuszminisztérium összes aktá­inak s győződjék meg róla, hogy államtitkársága alatt tett-e a kérdésben levő ügy ellen bármit, vagy nem tett-e meg mindent mellette ? (Nagy éljenzés). Báró Prónay elnök : A felszólalók közül eddig azok van­nak többségben, akik külön feliratot nem kivannak. Erre feláll Beniczky Árpád a következő kijelentéssel: Hol egyházam jogának érvényesítéséről van szó, sem­miféle feliratot nem találok feleslegesnek. Csatlako­zom Zsilinszkyhez. Dr. Dobrovits Mátyás: ha csak a felszólalók számára van szükség, íme én is csatla­kozom Zsilinszkyhez. Dr. Kéler Zoltán s utána még számosan színién, úgy hogy az óriási többség a felírat terjesztését határozta el. A bányai egyházkerület lel­készválasztási szabályrendeleteire nézve javasolja a jogügyi bizottság, hogy az átdolgozás végett — mivel j a zsinati törvény semmiféle oly bizottságról nem tud, amilyen e szabályrendelet 19. és 20. §-ában kontern­pláltatik — a bányai egyházkerületnek, — egyúttal a tiszai egyházkerület meglevő szabályrendeletére való figyelemmel egységesítés végett a zsinati bizottságnak adassék ki, — Dr. Vánovics és Dr, Micsátek kapcso­latosan beadott módosítása pedig elvettessék. A köz­gyűlés egyhangúlag hozzájárúlt e javaslatokhoz. A Reischell-alapítvány címénél janoska G. adja elő a vele megesett sérelmet. Ealtik, Laszkáry és Zsigmondy felszólalása után az ügyet az egyházi iörvénykezés terére utalták az E. A 329. §. g. p. alapján. Majd a theologiai akad. nagy-bizottság jelentése került tár­gyalás alá. 6 rendes tanárnak kellene lenni minden akadémián, de több tanszék nincsen betöltve. A taná­rok korszerű fizetésrendezése és korpótléka nagy terhet ró az egyet, egyházra. Az egyik kathedra még mindig nincs betöltve. Felhivatik a pénzügyi bizottság, hogy az ennek betöltésével előálló szükséglet fede­zéséről saját hatáskörében gondoskodjék. Hörk J. helyettesítéséért Dr. Masznyiknak és Hornyánszkynak köszönetet mond és Dr. Dobrovits javaslatára órán­ként 200 K tiszteletdíjat szavaz, Scholtz O. javas­latáru a helyettesítés díjánák mindhárom akadémián egyforma rendezését mondja ki, Raffay Sándornak pedig a tiszteletbeli Iheolcgiai tanári címet adja meg a közgyűlés. Kámory S. becses irodalmi hagyatékát Hornyánszky Aladár rendezte. Ezért neki köszönetet mond a közgyűlés s felhatalmazza megfelelő szek­rény beszerzésére. Sajnos, az irodalmi hagyaték ki­adására nincsen fedezet. Ezzel a második napi tárgy­sorozat is kimerüt. Aznap délután a Luther-Társaság tartott rendkívüli közgyűlést, amelynek egyik, hosszú, sokszor szenvedélyes vitára okot szolgáltató tárgya volt a könyvkereskedés számadásái körűi Majba Vilmos titkár és Petrik Géza üzletvezető között föl­merült heves polémia. Végre is abban történt meg­állapodás, hogy mindkét fél egy-egy szakértőt nevez meg, ezek elnököt választanak s ez a bizottság dönt­sön végérvényesen kettejük ügyében. Még néhány alapszabályszakaszt módosítottak s azután a köz­gyűlés véget ért. Harmadik nap. Péntek. Rz egyetemes közgyűlés harmadik napját a tan­ügy kérdései dominálták. Obál Béla és Deák Jánosnak Eperjesre rendkí­vüli theol. tenárokúl történt megválasztatásához hozzá­járult a közgyűlés. Két róm. kath. papnak, akik enge­délyt kértek evang. lelkész-jelölti vizsga letételére, bizonyos feltételek alatt teljesítik a kérését. Ezután Góbi Imre tanügyi bizottsági előadó adta elő a bizott­ság javaslatait, amelyekhez képest a közgyűlés ki­mondta, hogy a nem evang. iskolába járó evang. növendekek, valamint az idegen intézetekbe járó tanítóképezdészek számára minimális tananyagot kell megállapitaní, — továbbá, hogy a középiskolai vallás­tanításra vonatkozólag kidolgozott utasítást általános­ságban sem fogadja eJ, sőt magát a tantervet is teljes revisiónak veti alá, mely célra Bancsó A. elnöklete alatt bizottságot küld ki, — a vallásoktatás ellenőr­zése céljából „egyházi főigazgatói állás" creálására vonatkozó indítványt a zsinati bizottsághoz utasítja, a főváros különleges viszonyaira való tekintettel ké­szített külön budapesti vallástanításí tervnek a közép­iskolát iliető részét az imént kiküldött bizottsághoz utasítja, a többi részének kisérletképen való életbe­léptetését engedélyezi, — úgyszintén engedélyt ad arra, hogy Pozsony és Bonyhád főgymnasiumai fel­emelt államsegélyt kérhessenek, Osztroluczky Gyulának a szerinte sérelmes nyugdíjaztatása tárgyában beadott felebbezését elutasítja, mert a selmeczbányai kor­mányzó-testület akkor, amikor ezt a tanügy érdeké­ben kezdeményezte, hatáskörét nem lépte túl, az ügy érdemleges elbírálása pedig nem az egyetemes köz­gyűlés, de a minisztérium hatáskörébe tartozik; — felhívja a kerületeket, hogy az E. A. 199. §. szerint középiskolai szolgálati pragmatikát készítsenek, — az 1S05. évi állami tantervhez való alkalmazkodás céljá­ból kimondja, hogy a népiskolai vallásoktatás heti óraszáma 3 legyen s prot. szellemű olvasmányokról legyen gondoskodás, — a dunántúli kerülettől bevárja a tanítóilfegyelmi szabályzatot s ezzel együtt mind a 4 egyházkerületéből készít egy általánosan kötelezőt, — a közös prot. bizottsághoz teszi át intézkedés céljából azt a sérelmet, hogy az evang. vallású növendékek­nek az idegen vallású intézetekben való hittan-okta­tását sok intézet nem engedi meg, — felhívja az összes kerületeket, hogy az állami iskolákban működő hitoktatók óránkénti tiszteletdíját feltüntető táblás ki­mutatást és javaslatot terjesszenek fel ez ügy egysé­ges rendezése érdekében, — megsürgeti azon múlt évben tett felterjesztésének elintézését, hogy a fele-

Next

/
Thumbnails
Contents