Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)
1909-11-18 / 47. szám
1909. EVANGELIKUS ORÄLLQ 411 Istenem hova jutunk, ha már egy aljegyzői, illetve jegyzősegédi állás betöltésénél is, nem az arravalóságra, nem a rátermettségre, hanem arra tekintsenek, róm. kath. vallású-e a pályázó, avagy nem ; ezt már többé nem titokban, kéz alatt, mint eddig, hanem nyiltan, egy olvasott hetilap hasábjain is merik hirdetni. S történik ez kérem nem a XVI-ik vagy XVII-ik, hanem a XX-ik században. Anno : 1909-ben. Wekerle a polgári házasság törvénybe iktatójának ; Kossuth Ferencz a nagy Kossuth fiának kormányzása idején, Apponyi is közöttük van, de épen azért, — amint a jelek is mutatják, — ideje volna nekünk immár, az álomból felserkenünk. Szintén Nógrádi. Templomszentelés. A bácsmegyei Sajkás^zentiván ág. h. ev. egyháza lélekemelő ünnepet ült f. hó 7-én. Ekkor avatta fel újonnan épült templomát Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök. A sajkásszentiváni egyház még nem régi keletű. A múlt század ötvenes éveinek végén telepedtek le az első evangyéliomi családok az eredetileg tiszta szerb községben s lelki gondozásukat a szomszédos kátyi lelkész vállalta. A Bácska népesebb német községeiből történt bevándorlás révén 1877-ben 600 lélekre szaporodván a hívek száma, anyásittatott a kisded gyülekezet s Spamagel Józsefet választotta első lelkészévé. Ez nagyon szegényes viszonyok között találta egyházát. Lakása az iskola s az imaterem náddal fedett, padlózatlan épületben volt. Lankadatlan apostoli munkássága, céltudatos törekvése csakhamar virágzó egyházzá fejlesztette a gyülekezetet. S midőn munkaereje teljességében 1902-ben 49 éves korában elhívta az Úr, azon nyugodt tudattal hajthatta örök álomra fejét, hogy nem hiába élt, egyházának fennmaradása biztosítva van. Utóda Schindler Márton ifjú lelkesedéssel folytatta érdemes elődje művét s ennek eredménye a minap felavatott hatalmas s nemes stíljével megkapó szép tornyos templom, melyet közel 100.000 korona költséggel épített fel Bretz eperjesi épitész-mérnök tervei alapján Haas Fülöp újvidéki épités-vállalkozó. Az avatási ünnepély lefolyása a következő volt: reggel 8 órakor érkezett meg Scholtz Gusztáv püspök az Újvidék felől jövő vonattal Wack Péter tisza-ístvánfalvi lelkész s bácsi egyházmegyei főjegyző s Polerecky Pál kátyí lelkész kíséretében a szentiváni állomásra, holott a h. lelkészszel az élén az egyháztanács s a község nevében Bene jegyző a képviselőtestűlettel fogadták. Hosszú kocsisorban kisérték azután a püspököt a paplakra, hol a kath. hölgyek nevében Bene közs. jegyző leánya nyújtott át a püspöknek gyönyörű virágcsokrot. Ugyancsak a paplakban fogadják a lelkész családján kívül Lombos Alfréd zombori, Kund K. Vilmos zsablyai s Jancsuskó László titeli lelkészek. Fél 10 órakor kezdődött az ünnepély a régi imaháztól való búcsú vétellel, mely alkalommal a helyi lelkész tartotta a búcsúbeszédet. — Az összes harangok s az „Erős vár a mi Istenünk" magasztos hangjai mellett megindult azután a menet a püspökkel s a kisérő 6 lelkésszel az élén, a virágokat szóró iskolás gyermekek s a vallásfelekezetnélkül összesereglett nép ezreinek sorfala között az új templomba, hol a püspök átvévén az épitömestertől a kulcsot, kinyitotta a templom ajtaját s az új orgona hangjai mellett bevonult a nagyszámú közönség a templomba, utolsó zugáig betöltvén azt. Megfelelő ének s Lombos A. zombori lelkész oltári szolgálata Után felavatta a püspök az új templomot magasröptű, lélekemelő beszéd kíséretében. A szószéki beszédet Jancsuskó L. titeli lelkész tartotta; úrvacsorát osztott Polereczky O. kátyi lelkész s esketést végzett Wack P. tipaistvánfalvi lelkész. A püspök áldásával s a záróvers eléneklésével végett ért a szívetderítő ünnepély. A paplakon eltöltött ebéd után, d. u. 2 órakor visszatért a püspök Budapestre. — A felavatott új templom pedig hirdesse Isten dicsőségét s tegyen tanúbizonyságot evangyéliumi egyházszeretetről s áldozatkészségről a legkésőbbi nemzedékek előtt is. / Egy nagy dolog. A Kolozsvárott megjelenő Ref. Szemlében olvassuk s adjuk közzé a következő tudósítást, mely igazolja, hogy sok minden lehet, csak akarat kell hozzá — még a klerikális világban is ; Nem valami nagy alapítványról, nem is valami külső sikerről — sokkal nagyobb dologról van szó. Arról hogy a tordai vármegyei kórházat, melyet a vármegye vezetői, élükön gr. Bethlen Bálint főispánnal valóságos minta vidéki kórházzá fejlesztettek, e hó 24-én nem más, hanem dr. Kenessy Béla püspökünk szentelte fel s benne a sebészeti osztályon a betegápolást ref. diakonisszák teljesítik, kiket a Budapesti Bethánia-diakonissza-képző bocsátott oda ki szolgálattételre. Az első eset, hogy állami vonatkozásban álló közintézmény református felszentelésben részesül s diakoniszszáinknak első alkalmazása nem felekezeti intézménynél. Mig a marosvásárhelyi katonai alreáliskola felszenteléséhez a többi felekezeteket meg sem hivták, hanem kizárólag róm. kath. szertartást alkalmaztak, mintha a róm. kath. felekezet most is államegyház volna : a tordaihoz meghívtak minden felekezetet. Magáról az ünnepély lefolyásáról — szokás szerint — nem kaptunk tudósítást. De azt a tényt, hogy a ref. egyháznak szerepeltetése a társadalmi és állami vonatkozású intézmények felszentelésénél és szolgálatánál nem lehetetlen : ezt a tordai példában megörökitendőnek tartottuk. Dicséret azoknak, kik ezt megmerték próbálni s másoknak is ezzel példát adtak ! Missiói estély Nagyszombatban. A nagyszombati ev. templomban november 7-én szépen sikerűit missziói estély folyt le. Mondott napon este 6 órakor a közönség teljesen megtöltötte a templomot, melynek soraiban tekintélyes számú idegenek is megjelentek. Az ünnepség a gyülekezet énekével vette kezdetét orgona kísérettel. Farkas Géza lelkész megnyitó beszédet mondott magyar és tót nyelven. Poíacsek Ilona k. a. szavalta Várady Antal „Az utolsó sor" c. költeményét. Krkos Gusztáv tanító zongorán előadta Ch. K. Rinck „A dur"-ját. Albrecht Géza leik. „a keresztény ember kötelezettségéről a misszióval szemben" tartott szabad előadást. Most következett