Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-09-16 / 38. szám

331 A meleg ünneplés után az értekezlet az elnöklő püspök buzgó imájával végződött Augusztus 25-én több bizottsági ülés mellett megtartatott a gyámintézeti közgyűlés is Raab Károly főesperes és lándori dr. Kéler Zoltán elnöklete mellett. A jelentésből megtudjuk, hogy az ez évi gyűjtés eredménye 810) korona, amelyből a ker. gyámintézet szabad "rendelkezésére maradt 3278 K 82 f. Ennek felét 1639 K 41 f-t beszállítja az egyet, gyámintézetnek, a másik felét a következőkép osztotta szét: 109 kor. utalványoztatott az egyházi elnök útiköltségeire és irodai kiadásaira. A fenmaradó 1538 K 41 f bői 100—100 koronával segélyeztetett: Fakóvezekény, Farnad, Gyúró, Csákvár, Magyaróvár, Bagonya, Ipolyság, KÍsterenye, Rétság, Ábelfalva, Ujlehota, Vagyócz, Duríaszerdahely, Ligetfalu, Fels '»záros, és a ker. árvaház alapra átadatott a fenmaradó 39 K 41 f További a kis szeretet adominyra Cserhátsurány, a Gusztáv A. a!a

r kamataira Dacsolam, a Palló féle segélyre 1. (Récse, 2) (Etrefalv í 3) Nagypritrzsd ajánltattak. Nem különben feltcrjesz etett ugy az egyet, gyámintézethez, mint a Gusztáv Adolf egylethez több egyház segélyfolyamödvanya Örvendetes tudomásul vette a gyűlés, hogy világi elnöke a múlt évben, megválasztatása alkalmából tett 1000 kononás alapítványát ismét gyarapította, úgy hogy annak át aga ma már közel 1500 K. A gyűlés elfogadta az alapító levelet, amely szerint a töke mindaddig kamatoztatandó, amíg a kamatok 10*»0 koronát nem tesznek ki, amikor is 300 kor, egy szegény egyháznak adandó, 2 )<> kor. pedig a tőkéhez csatolandó mindaddig, amíg a kamatok 20o0 koronára szaporodnak, amikor is 2 szegény egyháznak nyújtandó 800—8'J0 kor. segély s a tőkéhez 400 kor. csatolandó. Az eljárás igy folytatandó tovább .... Luther-Társasági értesítés- Tisztelettel értesítem a Luther-Társaság mindazon tagjait, kik vasúti kedvezményes jegyért hozzám fordultak, arról hogy én az összes jegyeket szeptember 18-ig postára adtam. Ha egyik másik még nem kapta volna, kérem sürgősen irni. Egyúttal tisztelettel értesítem azon nagytiszt. Lelkész urakat, kiknek gyülekezetében oly párt ló tagjaink vannak, kik a magyar nyelvet nem birják, hogy azok részére német vagy tót nyelvű füzeteket beszerzünk. Kérjük ezen pártoló tagok névsorát szept. 30-ig beküldeni. Budapest, 1909. szept. 14. VII, Rottenbiller-u, 12. Tisztelettel Mafba Vilmos, L. T. titkár. Ä bányai evangélikus egyházkerület szept. 8-án kezdette meg négy napra terjedő ez évi közgyűlését Scholtz Gusztáv püspök egyházi és Zsitinszky Mihály v. b. t. t., egyházkerületi felügyelő világi elnök ete alatt, Budapesten, a pesti ev. egyház Deák-téri dísztermében. A terem zsúfolásig megtelt a kerület képviselőivei és a nagyszámban összegyűlt hallgató közönséggel. A templomi istentisztelet után Zsilinszky Mihály beszédet mondott, amelyet jelen számunkban fontosságára való tekintetből egész terjedelmében közlünk. Scholtz Gusztáv püspök indítványára Zsilinszky Mihály beszédét egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vették s az összes hazai nyelveken kinyomatva szétosztják a nép között. Az elnök beszéde után a püspök évi jelentése következett. Haviár Dániel a püspöki jelentésben foglalt amaz indítványhoz szólt, mely a fegyelmi eljárárások lassúságának megszüntetésére vonatkozik. A törvény legpontosabb betartása mellett feleslegesnek tart külön intézkedést, amely mellett viszont Sztehló Kornél ügyész foglalt állást. A »Ne fernere« ügyből kifolyólag a tavalyi határozatot, mely szerint az 1868. évi 53. t.-c. intézkedései visszaállíttassanak, Gálik Mátyás kéri újból megerősíteni, Sztehló Kornél dr. a „Ne fernere« visszavonásával foglalkozott, kifejtvén, hogy a dekretum visszavonása az ujabb serelmes «Povida" dekrétum és a hozzáfűzött utasítás folytán mit sem ér. javaslatára a kerület kimondotta, hogy a kérdést elintézettnek egyáltalán nem tartja s e tárgyban további hathatós intézkedés céljából felír az egyetemes gyűléshez. Az egyetemes gyűlési kiküldötte v megválasztása u

::án több kisebb ügyet tárgyaltak. Nagyobb vitát idézett el i a békéscsabai egyház presbyter választási szabályrendeletének módosítása, A tárgyat Zolnay jenő dr. ismer ette. A szabályrendeletet a közgyűlés visszaszállította azzal a meghagyással, hogy a szabályrendeletet az alkotmány intézkedései szerint változtassák meg. A csütörtöki, szept. 9-iki tanácskozáson a közgyűlés a nyugalomba vonuló Góbi Imre igazgatónak a kerületi levéltárosi tisztségről való lemondását sajnálattal tudomásul vette és Góbinak kiváló értékű működéseért köszönetét és elismerését fejezte ki. Famler Gusztáv a horvát-szlavon egyházmegyének azt a kérelmét ismerteti, mely szerint az egyházmegye önálló országos egyházzá való alakításához a kerület hozzájáruljon. A tavalyi kerületi gyűlés felszólította Abaffy Miklóst, a horvát-szlavon egyházmegye esperesét, mutassa ki a különbségeket a magyarhoni evang. egyház alkotmánya és a horvát törvények között. Az esperes beterjesztett jeleetése szerint lényeges különbségek a két törvény között nincsenek. Végül bemutatja az előadó a jogügyi bizottság javaslatát, mely szerint a kerület az esetleges törvény-különbségek ügyét az egyház-egyetem uiján a zsinatelőkészítő bizottsághoz tegye át és a horvát-szlavon egyházmegye önálló egyházzá való alakulásának kérdése felett térjen napirendre. Abaffy Miklós, a horvát-szlavon egyházmegye esperese bizonyítgatja, hogy az ügy felett annál kevésbbé lehet napiréndre térni, mert azzal a horvátszlavon tartománygyűlés is foglalhozni fog- Kéri az egyházmegye kérelmének teljesítését, mert ezt szerinte az edott viszonyok és a misszió sikere megkívánja. Belohorszky Gábor főesperes szintén javasolja Gyurátz Ferenc dunántuli ev. püspök álláspontjának elfogadását, akinek nincsen kifogása az ellen, hogy az egyházmegye önálló egyházzá szervezkedjen. Zsilinszky Mihály elnök előadja, hogy ellentétek vannak s igy a két egyház igazgatása nem teljesíthető egy kaptafára. A horvát-szlavon ev. egyházaknak két uruk van, ami nem állhat fenn. Addig is, mig a zsinat intézkedik, szem előtt kell tartani az egyház érdekeit. Modus vivendit kell találni és adni, hogy a súrlódások között az igazi cél megmentessék. Rohonyi Gyula esperességi felügyelő szerint nem szükséges a szakadás. Az önállósításhoz csakis létfentartás biztosítása után lehetne hozzájárulni. A kérdésbe nem szabad politikát bevinni, mert a politika megmérgezője az egyháznak. Elfogadja a jogügyi bizottság javaslatának első részét, az esetleges törvénykülönbségeknek a zsinatelőkészitő bizottsághoz való áttételét. A második rész helyett pedig utasítsa a kerület az egyházmegyét egy tájékoztató költségelőirány-