Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-08-26 / 35. szám

löm különösen azért, hogy a dunántuli kerü­letben választatott meg egyházmegyei fel­ügyelővé, mert ezt az egyházkerületet isme­rem. Ä szeretetnek érzése csatol mindnyá­junkat egyházunknak minden szervezett tes­tületéhez, de nagyobb rokonszenv és benső­ség füz minket ahoz, melyet közelebbről is­merünk. És nem mint távoli szemlélő, hanem személyesen szerzett tapasztalat alapján mondhatom, hogy a dunántuli egyházkerület az, melynek egyházi közéletét az egyház-körén kivül álló tényezők a legkevésbbé zavarják. Méltóságod tehát abban a szerencsében ré­szesül, hogy ezen kiválóan szép egyházkerü­let működése terén szolgálhatja azokat az alapelveket, melyeket mélyen átgondolt, szín­tiszta igazságokból egybefüzött székfoglaló beszédében oly szépen kifejtett. Ezek az alapelvek biztosítékot nyújtanak arra, hogy hivatalos működése áldás lesz nemcsak az egyházkerületre, hanem egész egyetemes egyházunkra. Midőn tehát ismételten üdvöz­löm Méltóságodat az egyetemes egyház nevé­ben, a magam részéről teljes készséggel fel­ajánlom hivatalos állásom mindeu támogatá­sát. Az isteni gondviselés tegye áldásossá Méltóságod működését és uj állásában egy­házunk javára soká éltesse. Az egyetemes felügyelő szavait sajosan megéljenezte a templom közönsége. Majd Antal Gábor püspök a magyarországi refor­mátus egyház egyetemes konventje és a du­nántuli református egyházkerület nevében ödvözölte Véssey Sándor, mint a hitbuzgó, áldozatkész elődöknek méltó utódát. A refor­mátus egyház öröme közös a dunántuli ev. egyházkerület örömével, mert — úgymond — Méltóságodban a szabad, egyszerű, puritán szellemnek, mely az emberekben és intézmé­nyekben nem a külső csillogást, hanem a belső tartalmat nézi, hivatott és tipikus kép­viselőjét látjuk megtisztelve, akinek mély böl­cseségében, gyakorlati gondolkodásában, fel­fogásában és jelemében erős bizonyítékát lát­juk annak, hogy ugy az egyházkerületnek, mint a két magyar prot. egyháznak kiváló vezérférfia lesz Méltóságod. Eddigi működé­sével híven ápolta a testvéri egyetértést és jóviszonyt a két magyarországi protestáns egy­ház között. Erre az összetartozásra még mindig szükség van, hogy szembe szálhassunk azon ellentétes áramlatokkal, melyek egyházunk elő­rehaladását veszélyeztetik. A protestáns egyház szabad szellemében van meg az én meggyőző­désem szerint a társadalom súlyos bajainak gyógyító arkanuma és az egész emberiséget szolgáljuk akkor, mikor az erőket egyesítve, a protestáns szellemet erősítjük meg. Üdvözlöm Méltóságodat és Isten áldását kérem mun­kájára ! A nagy tetszéssel fogadott szavak után Szentiványi Árpád, a tiszai ev. egyházkerület felügyelője a tiszai egyházkerület nevében és az ev. egyházkerületek azon püspökei és fel­ügyelői nevében köszöntötte Vésseyt, akik a beiktatásra el nem jöhettek. Magyaros köz­vetlenséggel és mély gondolatokkal telt sza­vakban fejtette ki, hogy az uj egyházvezér­ben a hithű férfiút és az igazi hazafit ünnepli a magyar protestáns világ s mint ilyent üd­vözli szóló is őt. Szentiványi Árpád szavai mély hatást keltettek a jelen volt ünneplő közönségben. Végűi Báán Endre főispán Sopron, So­mogy és Vasvármegyék törvényhatóságai ne­vében, Lőw Fülöp a kerületi gyámintézet, Kund Sámuel az egyházmegyek, Bancsó Antal a kerület tantestületei, Sas István pedig a kerületi tanitó egyesület neveben beszéltek. Véssey Sándor minden üdvözlésre rög­tön válaszolt s feleleteiben egyúttal min­elsőrangu szónokot ismerte meg öt egyház­kerülete. Miután még Bognár Endre indítványára elhatározta a gyűlés, hogy az elhangzott beszédeket egész terjedelmükben jegyző­könyvbe iktatja, a püspök felfüggesztette a gyűlést, mely rövid szünet után délután áttért a napirend tárgyalására. A díszebéd. Déli egy órakor a kaszinó nagytermé­ben háromszáz terítékű ebéd volt, melyet Véssey felügyelő adott vendégei tiszteletére. Az első felköszöntőt Véssey Sándor mon­dotta a királyra, azután Bognár Endre Vés­seyt, Hrabovszky István Prónayt, Ostffy Lajos Antal Gábor és Kenessy püspököket, Antal Gábor az egyházkerület világi tisztviselőit éltette. Prónay báró Vésseyre, majd pedig a kath. egyház képviselőjére, Zehetbauer pré­postra, Szentiványi Árpád Gyurátz püspökre, ez pedig a felügyelő családjára, Hering Zsigmond a törvényhatóságok megjelent kép­viselőire emelte poharát. Nagy figyelemmel hallgatták Kaposffy jenő somogyi főispán felköszöntőjét, ki az egyházkerület vezetőjét és különösen Somogymegye hű fiát, Véssey felügyelőt éltette. Beszéltek még Krétschy Sándor dr., ki a város nevében üdvözölte a felügyelőt és a vendégeket, Maaár Mátyás felpéczi lelkész, Véssey József zirci felügyelő. Zergényi Jenő dr., Zehetbauer Ottó dr., ki nagy tetszés közepette a felekezeti békét és összetartást hangoztató férfiakra ürítette poha­rát, Német Pál esperes és mások. Áldott legyen, aki jött az Úrnak nevében f

Next

/
Thumbnails
Contents