Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-08-26 / 35. szám

1909. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 307 Az első félévben 23 tantárgy 95 heti órában; a II. félévben pedig 30 tantárgy 104 heti órában adatott elő. A tanév alatt a jogakadémián összesen 362 hallgató volt beirva, úgy, hogy ez a tanintézet a hazai tiz jogakadémia között a legnépesebb. A hallgatók között volt I-ső éves 108; Il-od éves 87, III-ad éves 87 ; IV-ed éves 73 ; tanfolyam hallgatása nélkül miniszteri engedélylyet vizsgázott 7. Születési hely tekintetében volt: Sárosvármegyei 52 ; Zemplénvármegyei 49; Gömörvármegyei 26; Nógrádvármegyei 23; SzajDolcsvármegyei 19; Szepes-, Ungvármegyei 16—16; Pestvármegyei 12; Zólyomvármegyei lu

; Abaúj-, Torontálvármegyei 9; Borsod-, Liptóvármegyei 8 — 8; Bereg-, Békés-, Szatmár-, Vasvármegyei 7—7; BácsBodrogvármegyei 5;Nyitra-, Hajdú-, Brassóvármegyei 4—4; Veszprém-, Somogy-, Csongrád-, Sopron-, Maros-Torda-, Máramaros-, Hont-, Hevesvármegyei 3—3; Fogaras-, Krassó-Szörény-, Alsó-Fehér-, NagyKüküllő-, Temes-, Barsvármegyei 2—2; BeszterczeNaszód-, Ugocsa-, Fiume-, Háromszék-, Kiskükülő-, Csanád-, Kolozs-, Bihar-, Zala-, Trencsén-, Baranyavármegyei 1—1; Amerikai 2; Ausztriai 1. A tanév alatt 45 joghallgató kapott végbizonyítványt. A tanév folyamán 96 első alapvizsgálat, 118 második alapvizsgálat, 37 államtudományi és 9 jogtudományi államvizsgálat tartatolt. Az első alapvizsgálatot Horváth Aladár és Irinyi István; a második alapvizsgálatot Biernatek József, Kavalszky József, Keller Lőrinc és Nikelszky Jenő; az államtudományi államvizsgálatot Farkas József tette le kitüntetéssel. Több joghallgató részesült ösztöndíjban, a segélyegylet támogatásában, tandíj- és tápintézeti-díj elengedésében stb. Ezen a címen a joghaligatók által élvezett kedvezmények öszszege a mult tanév alatt meghaladta a 9000 koronát. Az akadémiai ifjúság egyesületei: a jogásztestület, segélyegylet, turista-egylet és vivó-egylet, élénk működést fejtettek ki. Mindezekről részletes adatok a Collegium ,,Ertesítő"-jében olvashatók, melyet a Jogakadémia igazgatósága 20 fin. levélbélyeg beküldése ellenében bárkinek készséggel megküld. A városban egészséges és nem drága lakások elegendő számmal állanak rendelkezésre s az ifjúság ellátása jutányos. E mellett a tápintézettel egy telken levő collegiumi theol. Otthonban mintegy 15 evangelikus vagy református vallású joghallgató félévenként 00 koronáért lakást, füiést, világítást és kiszolgálást kaphat, ez esetben tehát teljes ínternátusi ellátást élvez. Az „Otthon" szabályai az Értesítő theologiai részében, egész terjedelmében közölve vannak. Tekintve a rendelkezésre álló ínternátusi helyek csekély számát, kívánatos, hogy az érdeklődők az »Otthon« felügyelő tanáránál felvételi kérelmüket még a szünidő folyamán bejelentsék. Eperjes, 1909. aug. havában, a Jogakadémia igazgatósága. IRODALOM. Ä „Református Egyházi Könyvtár" legújabb kiadványai. \arga L. : A ker. egyház történeime. Újkiadás. Átnézte Zoványl Jenő sárospataki theol. akad. tanár. III. kötet. A reformatio utáni korsz-ik, vagy a piotestantismus fejlődése s az államok független uralma (folytatás, 1814-től 1892. tájáig) Sárospatak, 1908. 746 lap. — Pruzsinszky Pál: Kálvin János. Életrajz a reformátor születésének négyszázados évfordulója alkalmából. I. kötet. Pápa, 1909. 438 lap. — Kálvin: A ker. vallás rendszere. 1559. I. kötet. Fordították Czeglédi S. és Bábold G. Pápa 1909. 696 lap. A 3 mű a Ref. Egyházi Könyvtár III—V. kötete. Előfizetés utján kötetenként 10 kor. Átnézték . Szőts, Thury, Antal S. és Borsos. Az Antal Géza szerkesztésében megjelenő derék ref. irodalmi vállalat előző 2 kötetét, Warga J. Egyháztörténetének első 2 kötetét az Ev. Őrálló mult évfolyamának 6. számában mutattuk be olvasó közönségünknek. Hatalmas prot. irodalmi vállalat, amely lyel a jövőre nézve ref. egyházunk exegit monumentum . . . A mi közelebbről Warga Egyháztörténetének testes III. kötetét illeti, amelyből a bold, nagytud. szerző csak 2 füzetet tudott közrebocsátani, úgy arról elmondhatjuk, hogy habent sua fata lib elli. És a kötet megjelenése'^ előtt nagy bajt okozott ref. egyházunknak. Csak növelte a bajt, liogy kifogásolt „Függelékének" ügyébe a pozsonyi ev. theol. akad. tanári kar is beleavatkozott. Helyesnek tartom, hogy az a függelék a Raffay féle Theol. szaklap hasábjain megjelent. De nem helyeslem annak a Warga Egyháztörténetéből való kifogását olymódon, hogy a tartalomjegyzékben mégis fel van sorolva a „Függelék". Az egyháztörténelmi tudomány újabb haladása 7ÍS. t.-c. alatt. Az olvasó keresni fogja és nem találja. Nem tagadjuk, kíváncsiak voltunk a III. kötet megjelenésére. Hisz az „átnéző" Zoványi J, itt tulajdonképeni terrénumán mozoghatott. Da sajnálattal tettük le ezt a kötetet is. Itt is mgyobbára csak az „átnézésnél" maradt az alapos átdolgozás helyett. A boszantó függeléktől el is tekintve főleg irodalomtörténeti szempontból sok a fogyatkozása. Még legtartdmasabbak a magától War^ától származó kath. részletek (p. o. a vatikáni zsinat. XIII. Leó stb). Irodalomtörténeti fogyatékosságához tartozik, hogy az átnéző a III. kötetben sem említi a 16. 1. Kurtz, Müller, Nöller és Hase műveit, főleg utóbbinak nagy egyháztörténetét; a vatikáni zsinatnál a 36. 1. Quirinus (Döllinger) leveleit és Friedrich «agy művét s itt is több helyütt régebbi kiadásokat idéz. A nagyterjpdelmű német prot. theol irodalom ismertetésénél (40. §.) az arkangeni frank művét első kiadásában (1894.) idézi, holott 1908-ban már 4-ik kiadásban jelent meg. Nem ismeri Landerer és Kübel művét s meg sem említi Balogh F. újabb dogmatörténeti mozzanatait. Legönállóbban és legsikeresebben halad a magyar prot. theol. irodalom ismertetésénél (42. §.), ahol az átnéző gazdagon gyümölcsöztette a Theol. Lexikonban s a Pallasban közétett tartalmas életrajzi és irodalomtörténeti adatait. De itt is boszantó, hogy p. o. az egyházjognál nem említi Mikler Karolynak még 1906-ban megjelent derék Evang. Egyházi jogát, amelyet többi között maga a S.-pataki Lapok is érdeme szerint méltatott s hallgatással mellőzi Kérészi Z. Egyliázjogtaúát is. A mit pedig az 589. 1. Rácz L. kartársa irodalmi munkásságáról mondani jónak látott, az az irodalmi komolyság ós tárgyilagosság legelemibb követelményeinek sem felel meg. Az ilyen személyeskedés nem válik előnyére Warga L. nagyhírű művének. Hazai prot. jogtudósaink is (p. o. Finkey F.) megérdemelték volna, hogy róluk röviden megemlékezzék. így lett volna teljes az a különben igen tartalmas szakasz. De nem folytatjuk tovább e szemelvényeket. Warga testes Egyháztörténetének most már a maga egészében való ismertetését más hivatottabb szakíró tollából várjuk es kérjük. Csak jelezni akartuk a Ref. Egyházi Könyvtár újabb köteteinek megjelenését, ameiyet kiváló irodalmi eseményeknek kell minősítenünk újabb hazai prot. irodalmunk mezején. Különösen Warga Egyháztörténetének 3 kntete kevésbbé sikerült átnézésében is megérdemli, hogy minden hazai p-ot. paroehiális könyvtárban helyet foglaljon. Annak közrebocsátásával nagy szolgálatott tett a Ref. Egyházi Könyvtár derék vállalata a hazai prot. irodalomnak.