Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-08-26 / 35. szám

1909. 305 B E L É L E T. Ä csanád-csongrádi egyházmegye köz­gyűlése Szentesen. Szentes ev. kis gyülekezete szép temoloma e hó 5-én megtelt nagyszámú s főleg idegenből ide sereglett közönséggel. Az alkalmat erre az adta, hogy a csanád-csongrádi egyházmegye ez évi közgyűlését Szentesen tartotta meg. Az egyes egyházközségek kiküldöttei már 3-án' nagyobb zöme azonban 4-én érkezett. Makó kivételé­vel minden egyes község képviselve volt. A munka már 4-én megkezdődött. Ekkor tartotta ugyanis ülését a népiskolai iskolaszék, a megyei törvényszék; e napon volt lelkészi értekezlet s a napnak késő esti órájában az » egyházmegyei előtanácskozmány.« Kiemelendőnek tartjuk a törvényszék üléséről beszámolni, mivel igen fontos ügyben mondott ítéletet. A vádlott Melis János a szarvasi főgimnázium vallás tanára volt. A vádak, melyek alapján a vádlott professor egy ízben már el volt ítélve, úgyszólván mind ismét felújultak és sza­porodtak s ismét beígazolást nyertek, minek folytán a törvényszék alkotmányunk ide vonatkozó paragrafusa értelmében a vádlottat állásától való megfosztásra ítélte. Vádlott tanár az ítéletbe nem nyugodott bele s így ügye a bánya-kerület őszi közgyűlése alkalmával ismét tárgyalás alá kerül a kerületi törvényszék, mint felettes hatóság előtt. A vádat Réthy Károly dr. egy­házmegyei ügyész képviselte, a vádlottat Sztehló . Dezső dr. fővárosi ügyvéd, a nagynevű Sztehló Kornél dr. fia, védte. 5-én reggel a közgyűlést megelőzőleg gyámintézeti istentisztelet volt, amikor Boór Lajos nagy­laki lelkész mondott igen tartalmas s a gyakorlati élet iránt nagy érzéket eláruló beszédet. A közgyűlés Hász Antal egyházmegyei felügyelő és Petrovits Soma esperes társelnöklete alatt folyt le minden a közgyűléseinket oly gyakran jellemző heves­kedés nélkül, páratlan rendben, méltóságos nyugalom­mal A világi elnök meleghangú üdvözlő és a gyűlést megnyitó szavai után esperes olvasta fel tartalmas s az egyházak életének minden nevezetesebb mozzana­tára kiterjeszkedő jelentését, melyért a közgyűlés esperesnek jegyzőkönyvi köszönetet mondott. A lelkes s jól megérdemlett taps után, mely az esperes jelen­tésének utolsó szavai után felhangzott, hozzáfogott a közgyűlés az esperes jelentésének útmutatása mellett az egyházmegye ez évi életében felmerült kérdések­nek és ügyeknek tárgyalásába. A meghozott sok határozatból csak az érdeke­sebbek elősorolására szorítkozunk. A közgyűlés, a jelentés kapcsán tudomásul vette azt, hogy a megszavazott államsegélyből egyházmegye közigazgatási célokra 22'K) koronát kapott, esperes indítványára elhatározta azt, hogy mivel erös léptekkel közeledünk halhatatlan Lutherünk művének 400-dos évfordulójának megünnepléséhez, az egyes egyházköz­ségek a felszabadult pénzösszegüket, melyet évről-evre költségvetésükbe eddig is felvettek egyházmegye adó címen, ezentúl -is vegyék fel s egész 1917-ig külön kezelve gyümölcsöztessék, amely összegből azután az emlékezés nagy ünnepén községként a »Luther-alap« teremtetik meg. A szarvasi főgimnázium bizottságának jegyző­könyvei kapcsán foglalkozott a közgyűlés az arad­békési esperesség azon megkeresésével, melynek éle oda irányul, hogy a nevezett esperesség mentessék fel azon költségek fizetése alól, 'melyekkel a szarvasi főgimnázium fentartásához eddigelé hozzájárult. Egy­házmegyei közgyűlésünk határozata ezt a kellemetlen kérdést, mely oly sokszor szolgált már a békének fel­zavarására, hatalmas lépéssel a megoldás, a végleges megoldás felé vitte, annak a ténynek kimutatásáaval, hogy a csanád-csongrádi esperesség anélkül, hogy érinteni akarná a maga viszonyát a nevezett gimná­ziumhoz, helyt ad az arad-békési esperesség megke­resésének s tőle telhetőleg megtesz mindent az 'illeté­kes helyen arra nézve, hogy az arad-békési esperesség oldassék fel azon kötelékek alól, melyek eddig a szarvasi gimnáziumhoz fűzték. A számvizsgáló bizottság jegyzőkönyve alapján megállapította a megyei közigazgatási költségeket s rendszeresítette az esperességi segédlelkészi állást, melynek birtokosa a jelenben esperes meghívása folytán Sipos András a pozsonyi theologia végzett hallgatója. Az egyházkerüidti közgyűlésre szóló meghívó bemutatásánál esperes indítványára élhatározta a köz­gyűlés, hogy az illetékes helyen proporálni fogja azt, hogy a kerület közgyűlései nemcsak Budapesten tar­tassanak, hanem — mint a megyei közgyűlések — évről-évre más és más helyen. Régi indítvány ez az esperesség részéről, mely most csak felújul s meg­okolása ismeretes. Tudósításom száraz krónika, vagy talán az sem volna, ha meg nem emlékeznék e helyütt Nagzszent­miklós egyházközség nemes szivü felügyelőjének, ids. Fulajtár Istvánnak adományáról, ki a közgyűlés alkal­mával élőszóval tudomására hozta az esperesnek, hogy a nehéz viszonyok közt álló egyháza emelésére 30oj korona alapítványt tesz. Mert nehéz idők, gondterhes napok nehezednek ezen egyházközségünk híveire azóta, amióta kiváltak az egyház kebeléből a reformátusok, kik eddig a mi híveinkkel együttesen alkották az egy­házat. Ők voltak többen, ők voltak az erősebbek, ott hagyták hát a gyengét, a támogatásra szoruló »test­vért,« hadd pusztuljon el! Csakhogy a gyengében ismerteti meg az Úr az ő erejét és hatalmát, mert ime a bátyaitól szántszándékkal elhagyott, eldobott József tovább élt, sőt erős, hatalmas lett; Nagyszentmiklós ev. hivők sem széledtek szét, nem pusztultak el, ön­maguk tartják fel az egyházat s bár sok nehézséggel, de azzal az erős hittel, hogy lesznek még erősek! Nemes felügyelőjüknek nemes adománya biztat azzal a reménnyel erősit abban a hitben, hogy lesznek ők erősek egymagukban is, sőt talán igy még erősebbek. Fiatal "lelkészük, Horémusz Pál igaz lelkesedéssel, oda­adással s hozzá értő szemmel vezeti egyháza hajóját a nyugalom kikötője felé 1 S. A. Gyászhirek. Papszász Gyula a szarvasi ág. h. ev. tanítóképző-intézet igazgatótanára f. hó 19-én Nagy­Rőczén 40 éves korában hosszas szenvedés után meg­halt. Papszász Gyula 16 évig működött mint lelkes odaadó és lelkiismeretes tanár, a szarvasi tanítóképző­intézet igen képzett és munkás tagját veszítette el benne. Nemes küzdelme után a Mindenható Isten adjon neki háborítlan, örök nyugalmat! A pinkafői ág. h. ev. egyházközség érdemekben megőszült tiszteletbeli felügyelője Patsch Sándor hosz­szú szenvedés után 74 éves korában f. hó 17-én jobblétre szenderült. Az elköltözöttben egyházát igazán szerető, minden támadás ellen megvédelmező s neme-

Next

/
Thumbnails
Contents