Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-08-26 / 35. szám

302 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1909. R paloncai missiói eggház örömünnepélye és állapota. Hazánk ezen legkisebb — összesen 102 lelket számláló — gyülekezete meghatóan ünnepelte julius 25-én báró Palochay Horváth József róm. kath. földesúr által épitett temploma avatásának 102-ik évfordulóját. Az istentiszteleten felekezeti különbség nélkül részt vettek a község és környék intelligenciája, Ólubló ev. polgárai az egyházközségünk iránt melegen érdeklődő dr. Mikler Károly egyházkerületi jegyző és Veres Imre cs. és kir. kamarás. Derült verőfényes időben lépte át egyházmegyénk atyai jóindulatu, szeretett főesperese Hajdú János a templom előtt virágokkal és fenyőgalyakkal feldiszitett kaput, melyen túl az egyház jövendő oszlopai a lelkes gyermeksereg nevében fogadta szép szavakkal egy leányka, mire a főesperes meghatottan válaszolt. Rz istentisztelet a templom előtt harangavatási énekkel kezdődött. Ez alatt az újonnan érkezettek megszemlélhették a Bochumból 1500 koronáért rendelt két acélharangot és a csinos kiállítású haranglábat. R harangavatási szépen kidolgozott és nagy hatással előadott beszédet Halmi Aladár egyházunknak 11 évig lelkiismeretes és buzgó pásztora jelenleg laposi lelkész tartotta. Az ősök egyházszeretetét és lankadatlan munkálkodását látja e kicsiny seregben megnyilatkozni. — Ezeknek ápolása, Krisztus Urunk hiv követése legfőbb biztosítéka a jövőnek. A harangok céljának ismertetése után felelevenítette Istenben nyugvó Fuchs János testvérünk emlékét, aki halálos ágyán eladván egyetlen vagyonát képező földjét 400 koronáért ezen összegeta kisebbik harangra hagyományozta. Legyen emléke áldott közöttünk. A harangokat ezután a főesperes áldotta meg, mire nagy lelkigyönyörüségünkre megkondultak Sionunk uj őrei és mi azon hála és öröm érzésével léphettük át a renovált templom küszöbét, hogy a jövőben halottaink iránt nyilvánuló kegyeletünk megadásának, valamint az istentiszteletek rendes látogatásának semmi akadálya sem lesz. A Nejsvetejsi és egy zsoltár eléneklése után a liturgiát Halmi Aladár és a helybeli lelkész végezték, majd a „Te Boze chválime" kezdetű ének után Hajdú János főesperes tartotta meg tanulságokban és atyai intésekben bővelkedő beszédjét. A gyülekezet tagjait az uj — 4 változatú pedálos — orgona felhangzó akkordjai — melyet a kuttenbergi Tucsek cég bocsátott mérsékelt áron rendelkezésünkre — oly áhítatra ragadták, hogy az elhangzott szeretetteljes — lelkes szavak a szív mélyében vertek gyökeret és sokáig fognak emlékezetünkben élni mint Hajdú János egyházszerető szivének gazdag kincsei. Az „Erős várunk" után a helybeli lelkész adta elő a templom történetét felelevenítve báró Palochay emlékét kinek áldozatkészsége nélkül bizonyára a szomszéd Daróc és Poloma sorsára jutottunk volna ahol Isten háza nélkül teljesen eltűntek a népes evangelikus gyülekezetek. Halmi liturgizálása és a főesperes áldása után Fuchs András paloncai lakos, ófalusi s. lelkész osztotta első Urvacsoráját. ,,Eben Ezer." Az isteni gondviselésen kivül templomunk volt a segítség köve. Ezt mentettük meg most keserves áldozatok árán. Mindeddig segítségül volt az Ur. Bizunk atyai szeretetében, hogy ezután sem fog elhagyni. Lelkipásztori szívem mintha ezen ünnepen nem tudna örülni az örülőkkel mert e kis 16 tiszta és 7 vegyes párból álló összesen 80 kat hold birtokában levő gyülekezet nem részesül a megérdemlett támogatásban. Ugy szerepelünk már a Hörk-féle sáros-zempléni monográfiában és a köztudatban is mint a galíciai határszélen fekvő oly gyülekezet melynek nincsen jövője. Igaz, hogy a héthársi járás egyetlen ev. gyülekezete vagyunk, melynek nehezebb a fennmaradása, mint az evangélikusok által sűrűbben lakott községeknek, de az a meggyőződésem, miszerint vezető köreinknek kettőzött gonddal kellene épen az ilyen veszélyeztetett helyeknek megvédésével töródniök. Hogy a paloncai egyháznak nincsen jövője, azt elsősorban területi beosztásának köszönheti, melyet érdemes az ev. nagyközönség tudomására hozni. Eltekintve a sárosmegyei héthársi járás községeitől, 8 község tartozik hozzánk Szepesmegyéből. Ezek közül 6 Ólublónál beljebb fekszik a megyeben és csak Ólublón át közelíthető meg, ólubló pedig már idegen egyházmegyébe lett kapcsolva bizonyára azon okból, mert ott mindig 20—40 gondozatlan evangelikus van, Paloncának pedig — melynek nincsen jövője — elég a sok irnmaginárius pont, hol egy hivő sincsen. így fekszik Ólubló Kislomnic anyaegyházához 20 kilométer távolságra Paloncához pedig 8 kilométernyire, aminek természetes következménye, hogy az ólublói iskolák hitoktatásának fáradalmait az idegen egyházmegyébe tartozó paloncai lelkész köteles elviselni. — A helytelen beosztás másik kuriozitása: hogy Szepesjakabfaluba juthassak kénytelen vagyok az 5 kilométer távolságra eső Lublófürdőn keresztül menni ez pedig politikailag Újlubló községhez tartozván, egyházilag a 28 kilométer távolságra eső Kislomnichoz van beosztva. A római kath. felekezet minden nyáron többször tart itt istentiszteletet. Miért nem igyekszik ezt evangelikus egyházunk a többi tátrai fürdő mintájára Lublófürdőn is meghonosítani, hiszen az itt gyógyulást kereső protestáns hölgyközönség örömmel óhajtaná ezen kötelességünk teljesítését?! Kívánatos volna, hogyha a kerületi közgyűlés e három év óta húzódó ügyben érdemleges határozatot hozna és a paloncai lelkésznek missiói feladata teljesítésére szabad kezet engedne. Végre ily állapot nem tartható fenn a végtelenig. Hogyha az egyházmegyék egymásközt nem tudnak megállapodásra jutni, döntsön az arra hívatott kerületi közgyűlés. Az ólublóiak régi óhajának, az átcsatolásnak teljesítésén kivül anyagi szempontból a jelen körülmények között semmiesetre sem maradhat fen a patonczai egyház. Három esztendei emberfeletti munkánkba került a megsemmisülés szélére jutott egyházi épületeinknek több mint 10.000 korona költséggel történt újjáépítése. Egy ember öltőre sikerült ezen helyet megerősítenünk. Nem csoda hogyha egyházi alaptőkénket 1500 koronával kénytelenek voltunk megapasztani és még ezen felül marad az egyháznak 300 és a híveknek 400 korona terhe. Készpénz vagyonunk jelenleg 8632 korona. Költségvetésünk 1909. évre. Bevétel: 400 korona kamat Kiadás: 878 „ ebből 578 korona az