Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-08-19 / 34. szám

1909. szege között önmagában véve is indokolttá és szükségessé teszi a revíziót. Végűi pedig annak a példának két igen lényeges alkateleme fölött siklik el a ,,Fölvilágosítás". Az egyik az, hogy a bíráknak bizonyos életkor elérésekor nyugalomba kell vonulniok. A másik az, hogy ott a fizetések automatice emelkednek s mindenki az általa elérhető legmagasabb fizetés arányában élvezi nyugdíját. A statusnak a legdrágább, legnagyobb tőkeértéket képviselő része terheli a nyugdíjszámlát. íme, így néznek ki a nyíregyházi körirat tévedései ! Ami ezek után a „Felvilágosítás" című füzetnek csekély személyemre vonatkozó glosszáit illeti, van bennem annyi lelkierő, hogy azok felett — az ügy érdekében — minden megjegyzés nélkül napirendre térjek. Balla Jenö. Rz egyháztörténet tanítása a A bibliai történetnek természetes folytatása az egyháztörténet azért is, mivel a bibliai történetben már az egyház megalapításáról, első viszontagságairól is van szó, kivált az Apostolok cselekedeteiről írott könyvben és egyes apostoli levelekben. Az elemi iskolai vallásoktatásnál az egyháztörténet tanításának célja: lelkesedést kelteni a tanulóban egyházunk iránt, keresztyéni öntudatot ébreszteni és keresztyén jellemet képezni. Az egyháztörténet tanításával arról akarjuk a tanulót meggyőzni már az elemi iskolában, hogy a keresztyén vallás a népeket ujjászülő vallás s hogy Isten a keresztyén anyaszentegyháznak bölcs gondviselő Istene, aki az apostoloknak, vértanuknak, reformátoroknak, eleinknek erőt adott, hogy egyházukért élhettek-halhattak. A hála érzését Isten — és a kegyeletet egyházunk múltja és nagyjai iránt óhajtjuk a gyermekekben felkölteni, hogy egyházunk áldozatkész tagjai legyenek. Az egyháztörténet tanításánál az elemi iskolában ugyan azt a menetet és módszert alkalmazzuk, amelyet a bibliai történetek tanításánál. De tekintettel kell lennünk már itt is az események láncolatos menetére és pragmatikus összefüggésére, mert csak így fejleszthetjük a történeti érzéket. A tanulságot itt nem kell minden egyes történeti szakaszban keresnünk és talán erőltetve levezetni próbálunk, mivel lehetséges, hogy csak nagyobb szakasz végén nyílik erre alkalmunk. Az anyagot kor- és életrajzok alakjában igyekezzünk nyújtani a gyermekeknek. Körülbelől ezeket mondja az elemi iskolai vallástanítási terv és a hozzá készült utasítás-tervezet az egyháztörténet tanításáról és helyesen teszi. A középiskolai vallástanítási terv három osztály anyagául rendeli az egyháztörténetet: a III., VI., és VII. osztálynak. A III. osztályban a cél nem különbözik az elemi iskolai céltól, hiszen a korkülönbség sem nagy a két iskola növendékei között, legfeljebb egy-két év. Az anyagot a középiskolai III. osztályú tanulónak is korés jellemrajzokban kell nyujtanunk. Az anyag közlésének módja is ugyanaz maradhat, ami az elemi iskolában. Különbség a két tanítás közt csak abban lesz, hogy a középiskola III. osztályában bővebben nyujthatjuk az anyagot, mint az elemi iskolában, mert egy egész iskolai év, heti 2 órával áll rendelkezésünkre. El fog térni továbbá eljárásunk az elemi iskolaitól még abban is, hogy már a III. osztályban is támogatjuk az egyháztörténet tanítását bibliaolvastatással felhasználva az Apostolok Cselekedeteinek és az apostoli leveleknek azokat a szakaszait, melyek már a III. osztályú tanulónak is érthetőbbé teszik a keresztyén egyház megalapítását, első történelét. A káté tanításának az egyháztörténet tanításával nem tehetünk annyi és oly nagy szolgálatot, mint a bibliai iörténetekkel, az itt olvasandó bibliai anyag azonban jó szolgálatot tehet az Úr imája magyarázatának. Itt is elmondjuk tehát az anyagot, a tanulókkal átdolgozzuk, elsajátíttatjuk, ha lehet tanulságot vonunk és azt bibliai mondásba vagy egyházi éne^versbe foglaljuk össze. Egyháztörténeti olvasókönyv azonban a III. osztályban még korai dolog, a III. osztályú tanuló egyháztörténeti olvasókönyve a Bibliai Olvasókönyv. Nem mondom, hogy pl. Luther életéből nem lehetne egyetmást felolvasni, teszem azt, ami a III. osztályú tanulót legjobban érdekli, az ő gyermek- és ifjú korát és a wormsi vallástctelét. Mondhatom én nagy haszonnal alkalmaztam erre a célra Dr. Masznyik Endrének Luther életrajzát, a tanulók szívesen hallgatták és lelkesedtek, valósággal ostromoltak, folytassam tovább, mikor több időt arra nem fordíthattam. Egy pár részletet lehetne belőle a tankönyv végére felvenni. A középiskola VI. és VII. osztályában az egyháztörténeti eseményeket még szorosabb összefüggésökben tárgyaljuk, mint a III. osztályban, sőt itt már igyekszünk megrajzolni a világtörténeti hátteret és abba behelyezni. Az ifjúnak látnia, tudnia kell azt is, hogy az államokat mi mozgatja, milyen eszmék foglalkoztatják a társadalmat, hiszen az egyház és világtörténelem szoros kölcsönhatásban vannak, sőt az előbbi az utóbbinak tulajdonképen csak része. Pl.: a keresztyének üldözését nem lehet a római birodalom akkori viszonyainak, — a pápaság emelkedését és hanyatlását a császárság, — a reformáció történetét j a renaissance stb. méltatása nélkül megéríetni. A ! magyar prot. egyház története pedig Magyarország i történetének tekintetbe vétele nélkül érthetetlen. A pragmatikus tárgyalásra pedig még nagyobb gondot kell fordítani, mint a III. osztályban. Az egyháztörténeti anyagot a VI—VII. osztályban bibliai olvasmánynyai még nagyobb keretben lehet és kell támogatnunk, csak az a nehézség forog itt fenn, hogy pl. a VII. osztály anyagához: a magyar prot. 'egyház történetéhez, nehéz a római és a galácziai levelek válogatott szakaszait hozzákapcsolni. Még kedvezőbb helyzetben vagyunk a VI. osztályban. Egyháztörténeti olvasókönyv ezen a fokon nemcsak helyén való, hanem egyenesen szükséges. Nem is külön könyvre gondolok én, hanem a tanulandó anyag függelékét alkotná az olvasmány. Úgy a bibliai részletek, mint az olvasókönyvi anyag átdolgozásánál, de kivált az utóbbinál helye van a kötelező házi olvasmánynak nemcsak azért, mert heti 2 órában olyan nagy terjedelmű anyag melj let nem jut elég idő az iskolai olvasásra, hanem azért is, hogy az ifjút megszoktassuk, foglalkozzék ezzel az anyaggal is önállóan, hiszen csak így várhatjuk, hogy később is érdeklődjék iránta.