Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-08-05 / 32. szám

278 1909. példájaképen szólani arról, aki ezen erénnyel legkevésbbé dicsekedhetett, legalább is bántó és nevetséges. Nagy hiba, ha a lelkész épületes megnyugtató vallásos reflexiók helyett, tapintatlanul hozzányúl a közbecsülésbcn állott egyéni fogyatkozáshoz, vagy a másik szélsőségbe esve soha nem létezett erények magasztalásával tünteti ki a megboldogultat- Igy is ugy is megbotránkozásig menő visszatetszést szülhet s ez egy csöppet sem járul hozzá az amúgy is sokfélekép ostromolt lelkészi tekintély emeléséhez. A lelkész miatt minden egyházi beszédében úgy a temetési beszédben is az istenigéjének talajára helyezkedjék, elmélkedése abból táplálkozzék, s az elhunyt életével, jellemével kapcsolatba hozva fejtse ki az istenigéjében s a megboldogult életében rejlő tanuságúi, megnyugtatásúl, vigasztalásúl. Képzettség, gondos előkészület, tapintat (prudentia) megóv a botlástól, amelyek miatt kedvezőtlen megítéléseknek tesszük ki magunkat. X. B E L É L E T. Ä kemenesaljai ág. hitv. ev. egyházmegye 1909. julius 7-én Celldömölkön tartotta meg Varga Gyula esperes és Dr. Berzsenyi Jenő felügyelő elnöklete alatt, — e régi artikuláris, de most néhány éve megújított díszes templom folai között, a szép számmal egybegyűlt közönség érdeklődése mellett évi rendes közgyűlését. Ének és ima után Dr. Berzsenyi Jenő az őt jellemző vallásos érzéstől áthatott elnöki megnyitó beszéde után a már előzőleg ismertetett esperesi jelentésből, — melyről Dr. Ostffy Lajos e. m. vil. főjegyző referált, — mindenki örömmel győződött meg a kemenesaljai egyházmegyében uralkodó igazi prot. szellemről, a tettekben megnyilatkozó élő hitről. — Minden egyházközségben fordulnak elő kisebb-nagyobb, de számos adományok, melyek mindmegannyi meggyőző bizonyítékai amaz elvitázhatatlan ténynek, hogy hazánk eme részén, — a kies és szép kemenesalján, — ahol a magyar nyelvű ág hitv. evangélikusok az egész országhoz viszonyítva talán a legtömörebben és legnépesebben laknak, — még föltalálható az őseinkhez méltó egyházunkhoz való törhetetlen ragaszkodás és áldozatkészség. — Ezt hirdetik a majd "minden községben emelkedő díszes evang. templomok és iskolák. A vallásos érzést bizonyítja, hogy az egyházmegye területén az egyházi szertartást (házasságkötés, születés, temetés, egyházkelés) egy esetben "sem mellőzték. Az egyházmegye területén van 6 énekkar, 27 nőegylet és 12 helyi gyámintézet. Ezen örömmel konstatálható eredményben nagy része van a fáradhatatlan, tevékeny esperesének: Varga Gyulának, akinek kitartó és akadályt nem ismerő langbuzgalma teremtette meg ott Zalában — a katholikus tengerben — Zalaegerszegen és Alsőlendván a most már virágzó missiói egyházakat templommal es iskolával, — összeszedvén ez ott »szétszórt csontokat«. Az esperes, — akit most újra választottak meg ilyenül, — jelentése után olvastatott a lelkész nyugdíj-bizottság jegyzőkönyve. — Ez után a Bancsó Antal theol. tanár által készített »Utasíiás a ker. vallástan tanításához« című. munkáját, a tanítóképzőt illetőleg a lelkészi kar részéről Szabó Sámuel gércei lelkész, a népiskolát illetőleg pedig a tanitó-egyesület részéről Koczos Márton alsósági tanító tették ismertetés és bírálat tárgyává. — A missiókról és hitoktatásról szóló jelentések után következett az iskolavizsgálók jelentése, melyből kitűnt, hogy az egyházmegye kebelében működő 41 népiskola megfelelt magasztos föladatának. A számvevőszék jelentése szerint az egyházközségek számadásai rendben vannak. A lelkész és tanító-egyesületek jelentéseiből kitűnt, hogy úgy a lelkészek, mint a tanítók élénk I tevékenységet fejtenek ki s e tagok hivatásuk magaslatán állva, az egyház és iskola fölvirágzásán vállvetve testvériesen, odaadóan működnek. A gyámintézeti közgyűlés s esperesi és kerületi gyűlés mult évi jegyzőkönyveinek az egyházmegyét érintő egyes pontjainak tárgyalása után, a belmissiói egyesület jelentése következett, mely tevékenysége mellett tesz tanúságot. Végül egyéb kérvények és kissebb jelentőségű indítványok tárgyaltattak. Az egyházmegyében uralkodó rend, békesség és szeretet jellemzésére legjobb bizonyítványul szolgált a tiszti ügyész ama jelentése, amidőn kijelentette, hogy dolga — s így reá szükség — nem volt. A közgyűlést elnöklő esperes búzgó imával fejezte be. K. A soproni felső egyházmegye ezidén julius 7-én Csáva községben tartotta rendes évi közgyűlését, a küldöttek nagy része azonban már a megelőző napon érkezett oda, mivel akkor volt délután az esperességi belmissziói egylet évi közgyűlése, este pedig a templomban nagyszabású missziói ünnepély. A bel! missziói egylet közgyűlésén Löw Fülöp elnök jelentette, hogy az egylet 9 éves fennállása alatt 2000 db. könyvet és iratot terjesztett el az egyházmegyében, amióta pedig könyveit a pozsonyi diakonissa anyaház könyvkereskedéséből szerzi be, ilyeneket újból 670 K vételárban vásárolt. Az egylet 5 egyházközségben rendezett missiói ünnepelycket, vagyona 123,3 K 84 f. A közgyűlés a kerületi árvaházra 25 K, a pozsonyi diakonissa árvaházra 25 K, a dunántúli rabsegélyző egylet részére 20 K segélyt, az 1917. évi reformációi emlékalapra pedig 100 koronát szavazott meg. Pénztáros Kasper József ruszti lelkész lett. Közvetlen a közgyűlés után volt a templomban a hivek tömeges részvétele mellett a missziói ünnepély. Ludig Gusztáv helyi lelkész imája után Löw Fülöp a beimisszióról, Scholtz Ödön pedig a külmisszíóról tartottak előadást, közben pedig Pausz Samu tanító vezetése alatt a helyi dalárda enekelt. Az ünnepélylyel kapcsolatban Löw Fülöp az iskolában vetítőgep segélyével még bibliai képedet is mutatott be, melyek1 hez a gyülekezeti hajadonok mondták fel szabadon a megfelelő szentírási helyeket. Az ünnepély hatása meglátszott a másnap reggel kezdődő esperességi közgyűlésen is, mert az azt megelőző gyámintézeti istentiszteleten, melyen Geistlinger Pál barkai lelkész tartotta a hitszónoklatot, ugyancsak részt vett az egész gyülekezet. Az offertórium 68 K 04 fill. volt. Magát az esperességi közgyűlést dr. Démy Lajos orvos, esp. felügyelő lelkes beszéddel nyitotta ineg, melyben tiltakozott azon hang és tendencia ellen, mellyel a r. kath. püspöki kar a „Ne temere" brevet Magyarországon hatályon kivűl helyező ,.Provida constituiio" dekretumot az alsópapsággal miheztartás vegett közölte s a gyülekezeteknek