Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-07-08 / 28. szám

V. év. Nyíregyháza, 1909. j

unius 17. 25. szám. EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. A\egjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIRDÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYÍREGYHÁZA. Ä lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K ' Egues szám ára 10 fillér. * Hirdetés ára oldalanként 40 korona. * TART ALOM-JEGYZEK : Legújabb protestáns irodalmi eseménj Dr. Steberinyi János — Veaárczikk : Harmincöt százalék 11 orémítse l'ái — Tárca : Egy ifjú lelkész almai. — Tanügy. — Belé let. —- Pályázatok. — Hirdetések. Legújabb protestáns irodalmi esemény. — Cálvin 403-os születésnapjára írt alkalmi közlemény. — Dr. Loesche György, cs. k. tanácsos és a bécsi prot. hittani facultas egyháztörténelmi tanára, ki ismeretes már honi egyházunk szaktudományi köreiben mint fáradhatlan, geniális kutató, nemcsak az egyetemes egyháztörténelmi forrásokban, de különösen az Osztrák—Magyar birodalom okmánytáraiban is, Cálvin négyszázados jubiläuma (julius 10.) ünneplésére, egy epocháíis Könyvvel köszöntött be e cim alatt: „Luther, Melanthon, und Calvin in Oesterreich—

Ungarn, zu Calvins werler Jahrhundertfier. Mit archivalischen Beilagen, Tübingen 1909." — Äz első három fejezet előadja a három Reformátor személyes befolyását irataik és sűrű levelezésök által a Monarchia összes országaira — Tirolt kivéve. Ä 16 század ezen virágzó és világátalakító hősei; tanító, buzdító majd harcias, majd engesztelő összeköltetésben álitak a Csehekkel, Lengyelekkel, Magyarokkal, holott ezen népek nyelvéről sejtelmök sem volt, Cálvin még németül sem tudott! Ä negyedik s utolsó fejezet mintegy végítéletet mond a tudomány 's modern cultura majesztása nevében, classikus nyelvalakban, elragadó eszményiségben s tündöklő tárgyilagosságban mind a négy Reformátor fölött, Zwinglit is beleszámítva! Meglepőleg ez utóbbiról értesülünk, hogy ő az egyetlen, ki birodalmunkban volt és pedig mint a bécsi egyetem hallgatója immatrikulázva 1498. és 1500-ik évben. Mint a bölcsészet lelkes hódolója s tudományos értekezletekben ügyes szónok, már akkor Bécsben kitüntette magát. Hogy menynyire igazak magasabb értelemben Dr. Loesche Ítéletei, ezen négy magasztos jellemű férfiúról, legjobban kitűnik Cálvin mellett. Ebbeli ítéletét igazolja Genf városnak az egykori spartánus theokraciának jelenlegi utódainak ünnepélyes nyilatkozatuk ama bűnbánatot jelző emlékoszlopon, mellyet 1903. emeltenek, Servét mártyromsága helyén. Ä francia nyelvű Epitaphium magyar fordítása szórul-szóra következőleg hangzik : 1553-ik őszhó 27-én meghalt máglyán Champeltéren. SERVÉT MIHÁLY, Äragoniai szül. őszelő 29-én 1511. Ä mi nagy Reformátorunk CÄLV1N mélyen tisztelő, háladatos fijai, de elítélők (condamnant) tévedését mely századjának tévedése vala, és hőn ragaszkodván a lelkiismeret szabadságához, mint a Reformátió és az evangyélíom igaz elvéhez. Felállították ezen bűnbánati oszlopot őszhó 27-én 1903! Helyes ! Csak az követeltessék Isten nagy küldöttjeinek tisztelőitől, hogy megkülömböztetni tanuljanak rajtok az Isteniest az emberiestől, a maradandót a múlékonytól! Óriások voltak ezek a Luther, Melanthon, Zwingli, Cálvin, mert óriási nemzedéket, utókort, örökké tartó szellemi befolyási; idéztek elő, mint saját szüleményöket. Ä culturának embere, bármely valláshoz taitozzék, lehetetlen, hogy ne bámulja elszánt bátorságukat, feláldozó munkásságukat, feddhetetlen életüket! Egyik követőjük a vesztőhelyre érkezve e szavakkal búcsúzott az élettől: Malo mori quam videre pátriám mori! Dr. Szeberinyi János.