Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-05-20 / 21. szám

Ji>i>y EVANGELIKUS ORALLO Nem látom be, hogy miért nem szerepelhetne a pozsonyi theol. akadémia tanrendjében Izrael története, jézus élete, bibliai bevezetés és theologia, holott ezek a tárgyak Eperjesen 25 év óta rendes tárgyaknak vannak felvéve, pedig tudvalevőleg itt 4 s hosszú ideig csak 5 ren ies tanár működött? S nem látom be, miért nem lehatne egyik vagy másik tárgynak óraszámát leszállítani, vagy felemelni, ha azt a szaktanár tárgya érdekében szükségesnek találja? Azt sem tartom olyan nagy jelentőségűnek, amit Hornyánszky a bölcsészet története, egyháztörténet s más tárgyak terjedelmesebb, vagy rövidebb előadására nézve mond, mert azt is könnyen elintézheti részben a tanári kar, részben pedig az illetékes szaktanár. Az idővel haladó filozófiai tanárban kell annyi érzéknek élnie, hegy azokra a bölcseleti irányokra fekteti a súlyt, amelyeknek ismeretére most van szüksége a lelkészeknek. Ha a neveléstan és története sok órát elfoglal, leszállítható. Eperjesen pl. a neveléstan és története egy-egy félévben 3 órában adatik elő; azt hiszem Pozsonyban is leszállíthatják az óraszámát. Ép ugy áll a dolog a szociologia, szocialismus, belmisszio stb. kérdéseknél is, amennyiben ezeket jóakarattal s kis önmegtagadással minden tanári kar a maga hatáskörében s közvetlen hatóságának beleegyezésével könnyen oldhatja meg. A tanrendünkben szemmel láthatólag uralkodó historicismust tehát nem a theologiai szervezet, hanem az egyes tanári karok vannak hivatva ellensúlyozni a figyelemnek a jelenkori viszonyokra való terelésével, amit minden tanár megtehet a saját óráiban. Figyelemre méltó Hornyánszkynak az a javaslata, amely a héber nyelvnek s hozzátenném az új szövetségi uj görög nyelvnek a gimn.-ban való tanítására vonatkozik, mert annak elfogadásával tényleg megkönnyítetnék a theologiák feladata s kivitele nem ütköznék nehézségekbe. Nyerne vele egyházunk anynyiból is, hogy a vallástanárok irodalommal foglalkozva theologiai tudományos irodalmunkat ily irányú theol. müvekkel gazdagítanák s alkalomadtán theologiai tanároknak mehetnének át az akadémiákra. Mivel az elmondottak szerint a Hornyánszky által követelt tanulmányi szabadság előfeltételeinek előteremtése meghaladja ev. egyházunknak erejét s mivel viszonyaink között az nem javítaná lelkészképzésünket, a különben szép eszméknek megvalósításától el kell áilanunk s az elfogadott egyetemes szervezet alapjait megtartva fejlesztenünk theol. tanügyünket, amit nézetem szerint könnyen tehetünk. Miután ekként Hornyánszky előadását nemcsak minden főbb elvében, hanem egyes csekélyebb jelentőségű kérdésekben is méltattam s közelebbi vizsgálat tárgyává tettem, ideje, hogy a soproni theologiai akadémia tanári karának javaslatára térjek át s arra nézve ís megtegyem észrevételeimet, amely a theologiai szervezet 5. §-ának kivételével, — amely általános elveket foglal magában, — csupán a tanulmányi és vizsgálati szabályoknak megváltoztatására törekszik. A javaslat olyan irányú, hogy ahoz általában örömmel csatlakozhatunk, mert szervezetünk oly hiányainak pótlására figyelmeztet s oly gyarlóságait van hivatva eltávolítani, amelyek eltávolításával nézetem szerint theologiai tanügyünk javát fogjuk szolgálni. — Csak köszönetünknek adhatunk kifejezést soproni kartársainkkal szemben kezdeményező lépésökért remélvén, hogy javaslatukat közmegegyezéssel közmegnyugvásra sikerül határozattá emelni. Jóllehet azonban a javaslatot elfogadásra ajánI lom, mégsem tartom egészen kielégítőnek s ez okból egyes módosításokkal s ezzel kapcsolatban egyes pótlásokkal szeretném azt elfogadtatni. Az 5. §-nak ajánlott módosításához minden megjegyzés nélkül járulhatunk hozzá; tartalmilag nem változtat rajta semmit, alakjára nézve azonban sokkal tisztább s határozottabb fogalmazási!. Régi szövege: A theol. főiskola feladata: a theologiának mint elméleti és gyakorlati tudománynak a szentírás, az ág. h. ev. egyház tanai, hitelvei és a tanszabadság elve alapján való müvelése. Módosított szövege: ,,A theol. főiskola .... hitelvei és az e hitelvekben gyökerező tanszabadság elve alapján való önálló művelete.

1

1 . . . A 9. §-nak megváltoztatásához örömmel járulhatunk hozzá. Mi eperjesiek már csak azért is szívesen fogadjuk el, mivel az a régebbi Eperjesen igen jól bevált rendnek visszaállítását jelenti. Sokkal célravezetőbb ugyanis a gyakorlati theologiát bizonyos fokig a többi theol. tudományokkal párhuzamosan előadni, mint az elmélet teljes elvégzése utáni időre halasztani, különösen, ha a gyakorlati lelkészí vizsgálatot ugy sikerül szervezni, mint a soproni javaslat ajánlja. Régi szövege: ,,A theol. akadémia négy évfolyammal biró szakrendszer szerint berendezett olyan theologiai főiskola, melynek első három évfolyamában kiválóan az elméleti theologiai, a negyedik évfolyamban pedig kiválóan a gyakorlati theologiai tudományok adatnak elő, tekintettel a theologiai főiskola I feladatát képező s e szervezet 5. §-ában kifejezett ] irányelvekre." Módosított szövege: ,,A theologiai aka! demia négy évfolyammal biró szakrendszer szerint j berendezett olyan theologiai főiskola, melyben a kor színvonalán álló tudományos és gyakorlati lelkészképzés szempontjából szükséges összes theologiai, bölcseleti és nyelvészeti tudományok és tantárgyak az 5. §-ban kifejezett irányelvek szerint adatnak elő." A 12. §. 1. pontjának a »neveléstörténetéivel s az »uj szövetségi nyelvészet«-tel való kiegészítését azon oknál fogva, hogy e tárgyak az alapvizsgálat tárgyai között szerepelnek, annyival inkább helyeselhetjük, mivel e két tárgy az eredeti tervezetben benne volt s kihagyása csak nyomtatási hibának tekinthető. Ép ugy elfogadhatjuk a 12. §. 2 pontjának az exegetikai tárgyakra vonatkozó pótlását s végének óhajtott kibővítését. Ezzel ugyanis megadatnék annak lehetősége, hogy a bibliát könnyebben megértsék a hallgatók s a szaktanárok időnként egyes fontosabb időszerű kérdéseket is belevonhassanak a rendes theologiai tudományok keretébe. 12. §. „A theologiai akadémiában tanítandók: 1. Előkészítő tárgyak: ,,theologiai encyclopoedia, j bölcsészettörténete, a vallástörténete, neveléstan, lélek! tan, hébernyelv, az írásmagyarázat elmélete, története, bibliai bevezetés." Pótlás: neveléstörténete és uj szövetségi nyelvészet. 2. Exegetikai tárgyak: Ó- és újszövetségi Írásmagyarázat, ó- és uf szövetségi bibliai theologia és Jézus élete." Megtoldandó : esetleg Izrael története és uj szövetségi kortörténet." Uj pontként felveendő : „Amennyire az egyes szaktanárok és ifjúság elfoglaltsága megengedi, óhajtandó, hogy a felsorolt tárgyakon kivül időről-időre kisebb terjedelemben teljesen szabad jellegű előadások (publicumok, spscialcollegiumok) és gyakorlatok is tartassanak a theologia, a bölcsészet, vagy az egyházi élet körébe eső bármely oly tárgyakról és kérdésekről, melyeknek tárgyalása a hallgatók érdeklő-