Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-05-13 / 20. szám

1!)():» EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 174 tézet 525,000 korona bevétele csökkenne 20,000 koronával 505,000 koronára. A többlet, illetve felesleg tehát még igy is 115,000 korona évenként. IV. Mi történjék a felesleggel? Száztizenötezer korona évenként igen tekintélyes összeg. Ezzel a tekintélyes összeggel csökkenthető minden óvatosság mellett az a hozzájárulás, amit az egyetemes közgyűlés a nyugdíjintézet részére biztosított. Hangsúlyozzuk és kiemelni kívánjuk, hogy évenkénti 115,000 koronáról van szó, ami tehát sokszorosan többet jelent, mintha csupán egyszersmindenkorra szóló 115,000 korona forogna kérdésben. Véleményünk és meggyőződésünk szerint egyetemes egyházunknak az állana leginkább érdekében és azzal tenne legnagyobb szolgálatot az egyetemes közgyűlés magyarországi evangelikus egyházunknak, ha ezen évi 115,000 korona felesleg felhasználásával első orban a közalapból az egyetemes nyugdíjintézetnek rendeU évi segélyt szüntetné meg, — mint ezt a szabályrendelet 53-ik §-a is tervezi, — vagy legalább leszallitaná a minimumra s az ezen felüli összeget mint a 903,600 koronás államsegély megfelelő hányadát az egyházi adózási terlielc csökkentésére fordítaná. Ezen véleményünk indokolására a következőket hozzuk fel. Az Alkotmány 305-ik §-a elősorolja a közalap rendeltetését és céljait, Ezek között ott van a nyugdíjintézet gyámolítása is. Ámde a nyugdíjintézet ma már az államsegélyből megkapja a kellő gyámolítást. Ellenben a közalap többi céljai, különösen pedig a s:egény egyházak gyámolítása, uj egyházak és missiók segítése az államsegélyből nem lehetséges. Ezekre a célokra a közalap az 1908. évi 151,000 koronát meghaladó kiadásaiból 39,000 koronát sem volt képes juttatni; jóllehet a közalap külön 100,000 korona államsegélyt kap. Ellenben a nyugdíjintézetnek 48,000 koronát és ugyanannak kegydíjalapra 9600 koronát juttatott. Kétségtelen, hogy a közalap segélye a nyugdíjintézet részére ha nem is szüntettetik meg egészen, de például 8000 koronára szállíttatik le, s a felszabaduló 40,000 korona a szegény egyházak és missiók segélyezésére fordíttatik, a közalap ez irányban kifejlett eddigi áldásos tevékenységét megkétszerezheti. Épenséggel nem kicsinyelhető tehát az a változás, ami a közalap jótékonyságának gyakorolhatása tekintetében ekként előáll; annál is inkább, mert olyan nagy évi összegről van szó, mint aminővel egyik legáldásosabb intézményünk, a gyámintézet, csak óriási munkával gyámolithatja segélyre szoruló szegény egyházainkat ! A közalap rendelkezésére maradó összeg után még évenként 60—70,000 korona lesz az adózási terítek csökkentésére fordítható. Vagyis a 415,000 korona helyett 475—485,000 korona. Ez az évenkénti 60—70,000 korona igen nagy segítség a segélyre szoruló, egyházi adóval túlterhelt egyházakra. Tőke értékben másfél millió koronának felel meg. Annyit jelent, mintha egy dúskezű jóltevője egyetemes egyházunknak másfél milliós alapítványt tenne túlmagas egyházi adóval küzdő egyházközségeink segítése céljából ! Hogy mi és mennyi jut ebből az évenkénti 60—70,000 koronából egy-egy segélyre szoruló egyházközségnek, azt természeiesen nem tudhatjuk. Valamennyi egyházközségünk nem is részesülne benne, mert htszen vannak — hála a gondviselésnek — olyan egyházközségcink, ahol az egyházi teher nem éri el az állami adó 35 százalék-át; sőt messze alul marad azon. Ámde a protestáns testvéries gondolkozás és a lehető egyenlő teherviselés eszméje épen azt kívánja, hogy azok az egyházközségek, amelyek nincsenek ebben a kedvező helyzetben, a lehetőség legszélső határáig részeltessenek abban a segítségben. amelynek céljara az államsegély adatik ! * Abban a meggyőződésben, hogy e tekintetben egyet értenek velünk összes egyházközségeink, bocsátjuk útjára ezt a köriratunkat hozzájuk, valamennyihez. Szándékunk tisztasága és jósága azt hisszük az elmondottakból eléggé nyilvánvaló; azt tehát külön hangsúlyoznunk és ismételnünk bizonyára felesleges. Erős bennünk a hit és remény abban a tekintetben is, hogy sem félreértésekkel, sem a felforgatásra irányuló kísérlet vádjával nem fog találkozni mozgalmunk, jóllehet egy meghozott egyetemes határozat megváltoztását és ezzel kapcsolatban egy még csak az imént I megalkotott szabályrendelet csekély módosítását indit1 ványozzuk. 1 Az egyetemes határozat megváltoztatására módot és lehetőséget nyújt az Alkotmány 21-ik §-a. A 1 szabályrendeletnek pedig nem lényeges intézkedésein, | hanem csak részletkérdésein óhajtunk változtatni. Ezt 1 sem a szabályrendelet által érdekeltek hátrányára, hanem előnyére. V. Indítványaink. Indítványainkat a következőkben foglalhatjuk össze. 1. Vétessék átvizsgálás (revízió) alá az 1908. évi október hó 7—10 napjain tartott egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 46-ilc pontja alatt hozott határozatnak az a része, amely az államsegélyből az adóteher könnyítésére évenként csak 415,400 koron it, ellenben az egyetemes nyugdíjintézet részére évenként 301,200 koronát rendelt. 2. Mondassék ki az egyetemes icözgtjidés által, hogy az egyetemes nyugdíjintézet részére csak a nyugdíjintézet céljai és jövőjének biztosítására tényleg szükséges segélyek adassanak. Ebből kifolyólag a) a köMalap eddigi hozzájárulása, mint most már felesleges, vagy egészen s:iintettessék meg, vagy a minimumra csökkentessék, hogy ekként a közalap ezután a szegény egyházak gyámolitása és uj egyházközségek, illetőleg missiók szervezése körüli nagy fontosságú feladatát az eddiginél tetemesen fokozottabb mértékben teljesíthesse ; b) Az egyházi teher csökkentésére, az államsegélyből megfelelően nagyobb rész biztositassék. 3. Az egyetemes nyugdíjszabályrendelet 12-ik és 40-ik §§-ainak idevonatkozó rendelkezései odamódosittassanak, hogy a nyugdíj maximum megállapítása vagy egészen eltöröltessék, vagy feljebb emeltessék ; s a nyugdíjintézeti tagok évi járulékai 2 százalékra leszállittassanak. VI. Tennivalóink. Hogy ezen indítványaink az egyházközségek kebelében tárgyalhatók és azok feiett érdemleges határozatok hozhatók, azt biztosítja az Alkotmány 11-ik §-a, melynek első bekezdése kimondja, hogy „Az ágost. hitv. evang. egyházban minden hatalom az egyházközségből ered." j