Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-04-29 / 18. szám

l'jon EVANGELIKUS ORÁLLO 157 Ä magyarországi ág. hitv. evangelikus egyháznak a három milliós állami segélyből jutó 903,600 korona mikénti felosztása tekintetében az 1908. évi egyetemes közgyűlés intézkedett. Rz egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 46-ik pontja alatt meghozott határozat rendelkezései szerint a 903,600 korona a hármas cél között a következőképen oszlik meg : 1. Rz egyházi adózás rendezésére 415,400 K 2. Rz egyházi közig, költségeire . 187,000 ,, 3. Rz egyetemes egyházi nyugdíjintézetre 301,200 „ Összesen: 903,600 K Ezen felosztás szerint tehát az államsegélyből az egyházi adózás rendezésére, illetőleg a hivők fej- és vagyoni adózásában mutatkozó túlterheltségének megszüntetésére mindössze 415,400 korona jut. R 903,600 koronát kitevő államsegély felénél is jóval kevesebb, 46 századrész sem egészen. ; Hogy az államsegély első és legnyomatékosabb célja és indoka az egyházi adózási viszonyo'< rendezése, illetőleg a hivők fej- és vagyoni adózásában mutatkozó túlterheltségének megszüntetése, vagy legalább is enyhítése volt, az kitűnik nemcsak a miniszteri leiratban és a közös bizottság válaszában a hármas cél megjelölésénél tudatosan követett sorrendből, hanem a miniszteri leiratnak fentebb idézett bevezető soraiból is, amelyek mint közismeretü tényre mutatnak rá a két protestáns egyház aránytalanul magas és az egyház híveinek vállaira súlyosan nehezedő egyházi adózási viszonyaira, mint olyanokra, amelyek az államsegély megadását elodázhatatlanná tették. Kétséget sem szenvedhet tehát, hogy az államsegély első sorban és legalább is egészen addig a határig az egyházi adózás rendezésére fordítandó, ameddig ezt a másik két cél számára nélkülözhetlen rész megengedi. Felmerül ennélfogva az a kérdés, volt-e és van-e szükség arra, hogy a másik két cél számára, vagyis az egyházi közigazgatás költségeire és az egyetemes egyházi nyugdíjintézet segélyezésére az államsegélyből olyan tetemes rész, az államsegélynek több mint a fele, illetve több mint 54 századrésze kötessék le ? III. A közigazgatási költségek. Rz egyetemes közgyűlés határozata az egyházi közigazgatás költségeire a 903,600 korona államsegélyből 187,000 koronát rendelt. Ezen 187.000 koronából az egyetemes egyházi közigazgatási költségekre 27,000 korona, az egyes egyházkerületekre egyenként 40—40.000 korona jut, amely összegből fedezendők ugy az egyházkerületek, mint az egyházmegyék összes közigazgatási szükségletei. Ismerve az egyház közigazgatása körül felmerülő tennivalók sokaságát s tudatában annak, hogy még az igy nyert fedezetből sem dijjazhatók az egyház közigazgatása körül fáradozó buzgó munkás férfiak ugy, mint azt munkásságuk, feladatuk fontossága megérdemelné és kívánatossá tenné : annál kevésbbé teszünk és tehetünk észrevételt a közigazgatási költségekre j rendelt összegre, mert lehetővé tette egyszersmind azt ! is, hogy az egyes egyházközségek^ a felettes egyházi hatóságok költségeihez való hozzájárulás alól felmen- ! tessenek. IV. Az egyetemes egyházi nyugdíjintézet segélye. Rz egyetemes közgyűlés határozata értelmében az egyetemes egyházi nyugdíjintézet segélyezésére rendelt évenkénti 301,200 koronát ellenben túlzottan soknak találjuk és az ellen kifogást emelünk. Ezen álláspontunk kellő megindokolása céljából kénytelenek vagyuk az egyetemes nyugdíjintézet ügyével részletesebben foglalkozni. Félreértések elkerülése végett mindenek előtt kiemeljük és hangsúlyozzuk, hogy az egyetemes nyugdíjintézetre vonatkozó szabályrendeletnek a nyugdíjintézet tagjai, valamint azoknak özvegyei és árvái részére igényeket és jogokat biztosító intézkedései ellen sem általánosságban, sem részleteiben nemcsak kifogást nem teszünk, de miként ezt később kifejtjük, ezeket még növelni óhajtjuk. Nem teszünk tehát kifogást az ellen, hogy a nyugdíjintézet tagjai munkaképtelenség esetén már öt évi beszámítható szolgálati idő után nyugdíj jogosultsággal bírjanak. Nem teszünk kifogást az ellen, hogy a legkisebb nyugdíja a lelkészeknek teljes 40 évi szolgálati idő után 2400 korona, illetve rövidebb szolgálati idő után munkaképtelenség esetén ennek megfelelő hányada legyen abban az esetben is, ha beszámítható javadalmazásuk 2400 koronánál kevesebb. Nem teszünk kifogást az özvegyi ellátások, árvaneveltetési díjak, betegápolási dijak, temetési illetmények rendszeresítése és összege ellen sem. Mindezekre vonatkozólag a szabályrendelet humánus intézkedéseit lelkészeink és családjaik érdekében állónak, de egyszersmind üdvös kihatásaiban ev. egyházunk érdekében állónak találjuk és tartjuk. Magának a nyugdíjintézetre vonatkozó szabályrendeletnek csupán azon intézkedéseit kifogásoljuk és tartjuk megváltoztatandóknak, egyszersmind megváltoztathatóknak, amely szerint a lelkészi nyugdíj maximuma 4800 koronában van megállapítva és hogy a nyugdíj intézeti tagok évi járuléka nyugdíjigényük 3 százalékában állapíttatott meg. Ezeket a szabályrendeleti intézkedéseket az érdekelt nyugdíj intézeti tagok javára módosítandóknak véljük akként, hogy a maximum vagy teljesen eltöröltessék, vagy jelentékenyen feljebb emeltessék; az évi járulék pedig 2 százalékra leszállittassék. Ezen módosításokat annyival is inkább keresztűlvihetőknek tartjuk, mert mint kimutatni szándékozunk, ezek a nyugdíjintézetre hátrányosnak tetsző módosítások mellett is még bőségesen módjában áll egyetemes egyházunknak a nyugdíjintézet évenkénti segélyezését jelentékenyen lejebb szállítani és az ekként rendelkezésre maradó összegeket tulajdonképeni céljukra fordítani. Ezen, talán az első pillanatra merésznek tetsző állítás igazolására a következőket adhatjuk elő: Rz az egyetemes határozat, amely az államsegély megosztására vonatkozik, az úgynevezett mathematikai mérlegen alapúi. Ugyanezen mathematikai mérlegen és az egyetemes határozaton alapul a nyugdíjintézeti szabályrendelet 37 ik §-a. Ezen 37-ik §-ban is feltüntetett részletezés szerint, az egyetemes egyház az 1907. és 1908. évekre felvett államsegélyből egyszersmindenkorra 301,200 koronát juttatott tőkeképen | a nyugdíjintézetnek. Ezen felül a közalap jövedelméből I évenként 48.000, az államsegélyből pedig az 1909. évtől : kezdődőleg évenként 301.200 koronát juttat. Rz egyei temes egyház részéről biztosított járandóság tehát ' évenként 349,200 korona. (Folyt, köv.)