Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-04-22 / 17. szám

1-147 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1909 revisio alá volna veendő. Óhajtandó, hogy ez egyházi szempontból fontos kérdésben az illetékes szakemberek véleménye meghallgattassék. Majba Vilmos előadó is­mertette az elemi iskolai vallástanitási tantervhez ké­szült utasítástervezetet, a melyről azt mondja, hogy „jó paedagogiai érzékről és mély tudásról tanúskodik." Äz utasításhoz tananyag beosztást kíván, szükségesnek tart egy módszeres vezérfonalat is, mely az összes elméleti és gyakorlati utasításokat magában foglalná. A szakosztály az előadó javaslatait magáévá teszi. Ezután Papp József a tanítóképezdei vallástanítási tervhez készült utasítást tette bírálat tárgyává, amelyet elfogadásra ajánl, csupán azon óhajának ád kifejezést, hogy készíttessék függelékképen még arra nézve is utasítás, hogy mire fordítson fő gondot, mit válasszon ki az a vallástanár, aki ami tantervünkben meghatá­rozott óraszámnak csak felével vagy még kevesebbel rendelkezik. A szakosztály e javaslatot elfogadta. Az utasítások tárgyalásában a tagok élénk részt vettek, örömmel láttuk a felszólalásokból, hogy azok komoly tanulmány alapján történnek. A vitában részt vettek: Mágócsy Dietz Sándor, Leffler Sámuel, Thern László, Liska János, Gömöry János és mások. Itt kell felemlí­tenünk, hogy a szakosztály ülésén jelen volt az egye­temes tanügyi bizottság elnöke Wágner Géza is, aki élénk figyelemmel kisérte az előadók előterjesztését, a kifejlett vitában maga is résztvett. Mindenesetre örven­detes, hogy egy tisztán tanügyi kérdésekkel foglalkozó szakülésre e lelkes világi vezérünk eljött, tanújelét adván önzetlen egyházszeretetériek. Fontos tárgya volt a szakosztálynak az orsz. ref­tanáregyesülettel való együttműködés megteremtésének kérdése. Gömöry János előadó indítványára határozatba ment, hogy a két egyesület tartson egy helyen és egy időben közös közgyűlést, a közös ügyek megbeszélé­sére a két egyesület közös bizottságot küldjön ki. Hasonló meleg fogadtatásra talált a »Szövétnek«, ez az egyetlen prot. ifj. lap ügye. A kath. Zászlónk 50,000 példányban jelenik meg, magas színvonalával és élénk cikkeivel, művészi illustrációival meghódítja lassanként a mi ifjúságunkat is. E lap veszedelmes hatását ellen­súlyoznunk kell. Gömöry János előadó indítványára a szakosztály a Szövétnek támogatása érdekében kéri a közgyűlést, hogy a Prot. írod. Társaságot, Luther Társaságot és a két egyetemes egyházat keresse meg. Dr. Wal'entinyi Dezső előadó indítványára szakosztály a próbaéves tanárok fizetés rendezésének jelenlegi stádiumát ismerteti. Hetvényi Lajos előadó indítványára a szakosztály az egyetemes egyházi főigazgatói állás szervezését nem tartja szükségesnek. — Ezután több kisebb ügy elintézése után a szakosztály ülése véget ért. Megjegyezzük itt, hogy az összes szakosztályi ügyek előbb az egyes intézetek tanáraihoz lettek be­terjesztve véleményadás végett s csak így kerültek e vélemények az előadók kezébe, akik aztán gondos és alapos előterjesztéseikkel lényegesen hozzájárultak a sok fontos kérdés tisztázásához, s ahhoz, hogy e sok tárgyat aránylag rövid idő alatt el lehetett intézni. A szakosztály ülésének magas színvonalát elősegítette az elnöknek tapintatos, körültekintő vezetése. Ugyancsak délután 5 órakor alakúit meg a praeparandiai és polgári iskolai tanárok szakosztálya. E szakosztály működésére talán a legégetőbb szükség van. Praeparándiáink most vannak a fejlődés legkez­detén. Polgári iskoláink pedig leányainkat nevelik. E tanerők egyházi érdekből történt tömörülése tehát örvendetes ; áldásos hatása mihamar érezhető is lesz. A praeparandiai szakosztály elnöke Papp József sop­roni igazgató, a polg. isk. szakosztály elnöke Mikolik Kálmán budapesti tanár lett. E szakosztály működését a jövő évben megkezdi. Választmány. A választmány április hó 14-én d. u. fél hét órakor tartotta ülését,. Mágócsy Dietz Sándor ügyvivő alelnök bejelentette elnökünk elmaradását, aki épp ez napon tartotta Debreczenben esküvőjét. A népszerű és általánosan tisztelt elnököt ez alkalomból a közgyűlés tagjai táviratilag üdvözölték. Ezután a választmány elő­készítette a közgyűlési ügyeket, meghallgatta a szak­osztályok jelentéseit, a számvizsgáló bizottság jelen­tését stb. Ismerkedési estély. A komoly munka után a közgyűlés tagjai a líceum internátus nagy termébe kedélyes vacsorára gyűltek össze. Itt igazi meglepetés várt a vendégekre. A pozsonyi egyház gazdagon teritett asztalról gondos­kodott. De ami különösen jól esett az idegenből ide­jött tanároknak, az az, hogy a vendégszerető egyház hölgy tagjai közül is igen számosan vettek részt e vacsorán. A sok szép és kedves női arc még meg­hittebbé és otthoniasabbá tette az összejövetelt. Az igazi meglepetés azonban csak ezután következett. A mint a hatalmas L alakú asztalt körűiülte a nagy­társaság, felemelkedett a helyéről a pozsonyi egyház köztiszteletben álló felügyelője, dr. Dobrovits Mátyás és imára szólította fel a társaságot. És imádkoztunk! Az áhítat e megszentelt pillanatában a lelkek közelebb jutottak egymáshoz. Az ismerkedési est a szeretet tanyájává változott. Melegség, bensőiesség és közve­tetlenség jellemezte az egész estét. Lelkes felköszön­tökben nem volt hiány. — Folyt. köv. — Szószék és a szociálizmus. — Paulik János egyházi beszéde a szocializmusról — Beszédirodalmunkban ritka jelenség Paulik János három beszéde a szocializmusról, a melylyel töretlen útnak indul s prédikálásunknak tudatosan új irányt mútatva belevezet a forrongó, alakuló társadalmi élet megoldandó nagy problémái közé. A ki gondolkozó elmével figyeli korunk szellemi életének irányzatait, a fejlődő szellemélet törvényszerűségét, a tünetek okozati összefüggését és átérzi korunk vágyakozását elavult intézményekből, széthúlló keretekből, erejöket vesztett hagyományok közül egy új szellemvilágba, mely köze­lebb viszi az embert eszményei felé, megnyitván a szellemerők kibontakozásának ezer akadálylyal eltor­laszolt útját: a szellem egyetemes evolúciójának erő­tényezői közt mint egyik leghatalmasabbat ismeri, minden materialisztikus alapvonása mellett is, a szoci­alismus nevével jelölt, ma már filozófiai alapokon nyugvó társadalompolitikai életirányt, melynek hivatása lenne a történelmi szükségszerűséggel kialakult s a benne rejlő inmanens romboló erők munkája következ­tében összeomló társadalmi rend helyébe megalkotni munkás kézzel és gondolkozással a jövendő társadal­mát, mely a mai gazdasági és vele a szellemi élet ezer nyomorát megszüntetné ; a mai kapitalisztikus vagyis a termelés eszközeinek magántulajdonszerü kezelésén nyugvó termelési mód által kisajátított produktiv egyéni

Next

/
Thumbnails
Contents