Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-04-15 / 16. szám

1-142 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1909 A városi missió szolgálatában áll a missionáriusokon kivül még 12 missionáriusnő, kik az iskolás leányok részére varróiskolát tartanak; ezenkívül az ő vezetésük alatt foglalkoznak a nőegyletek szegény emberek ruháinak és fehérneműjének helyreállításával. De főleg az a foglalkozásuk, hogy felkeresik azokat a nőket, kik a bűnből élnek, szívükhöz beszélnek, és bizony nem egy könnyetmű teremtést vezettek ismét a helyes útra. Ä városi missió szolgálatában 64 lelkész és missionárius áll. Ezek elszélednek a városban, felkeresik azokat, kik eltértek Krisztustól és egyházától, akik már nem tudnak imádkozni, akik előtt már semmi sem szent, és akik magában az Istenben sem hisznek már, ezeket keresik fel, és figyelmeztetik őket az örökkévalóságra. A nagy városokban nagy a kísértés, és bizony sok fiatalember — talán szüleinek egyetlen reménye és vigasza — ezer és ezer kísértés között, ha nincs elég erős hite és Istenbe vetett bizalma, nem tud ellenállni és fokról-fokra sülyed le az örvénybe. Hiába várnak otthon szülei tőle életjelt, nem kapnak róla semmi hírt. Ilyenkor aztán a városi missióhoz fordulnak ; és nemsokára megtalálja az — ha máskép nem, hát a rendőrség segítségével, — és ha megtalálta, lelkéhez beszél addig, míg megbánja bűneit és magába száll. Ezret és ezret nyernek így meg ismét az Úrnak. »A városnak békességét keressétek« (jerem. 29., 7.). Evvel a jelszóval indúl a városi missionárius áldott útjára, és Isten segedelmével eléri azt, hogy e nagy világvárosban Isten útjára tér a nép. De nemcsak Berlinben, hanem Németország többi nagy városaiban is működik a belmissió és oly áldásos munkát fejt ki, hogy még egyházunk ellenségei is csak jót Írhatnak ezen nagymérvű mozgalomról. Igy egy szászországi katholikus egyházi lap többek között ezeket írja: »Ä németországi protestánsok egyházi téren nagy tevékenységet fejtenek ki. Míg az »Evangelischer Bund« a protestáns eszmék megelevenítésén és megerősítésén íaradozik, addig a belmissió azon van, hogy ugyanezen eszmét az egyháztól elidegenedettek ezreibe céltudatos és fáradhatatlan működésével visszaplántáija. Es ámbátor a protestánsok dogmai kérdésekben megegyezésre jutni nem igen tudnak, a belmissió terén annal inkább egyetértenek. És e tekintetben rövid ido alatt oly nagy eredményt értek el, hogy mondhatjuk irigységgel nézzük őket.« Ennyit röviden a berlini evangelikus városi missióról. A közlöttekkel kapcsolatban végül azt a kérdést bátorkodom felvetni, hogy mi történik nálunk a belmissió terén ? Sajnos, nagyon kevés ! Valóban sokat mulasztottunk a múltban, de a jelen és a jövő még a miénk. Vannak még vezérférfiaink, kik lángoló lelkesedéssel szolgálják egyházunk szent ügyét; van még hiteért buzgó evangelikus népünk, mely híven ragaszkodik őseink vallásához. Egyesüljünk csak, tömörüljünk : munkálkodjunk, míg nappal vagyon, hassunk, alkossunk a belmissió terén is; építsük hitben, szeretetben Isten szent országát B E L É L E T. Ihász Lajos öröke. A dunántuli ág. hitv. evangelikus egyházkerületet nagy és érzékeny veszteség érte bokros érdemű felügyelőjének, ihászi Ihász Lajos főrendiházi tagnak elhunytával. Az egyházkerület ezen megürült legelső világi méltóságának betöltése élénken foglalkoztatja az egész Dunántul evangelikuF í. A felügyelői tisztség betöltése körül való intézkedések megtétele céljából a dunántuli ev. egyházkerület Gyurátz Ferenc püspök és Hrabovszky István rangban legidősebb egyházmegyei felügyelő világi elnök elnöklésével f. é. márc. 17-én Pápán rendkívüli közgyűlést tartott. Az elnökség javaslatára az egyházkerületi közgyűlés kimondotta, hogy a szavazatok 1909. ápr. 30-ikára való beküldésére hívja fel az egyházközségeket, főiskolákat, gimnáziumokat, és elrendelte, hogy a szavazatok zárt borítékban a püspöki hivatalhoz küldendők be. A szavazatok megszámlálására bizottságot választott a közgyűlés. Intenzivebb érd2kiődés a rendkívüli ker. gyűlés lefolyása óta tapasztalható különösen az egyes egyházközségekben. Számos jelölt nevét emlegetik. Ezek között szerepal a győri tekintélyes evang. egyházközség kiváló felügyelőjének, dr. Fischer Sándor volt országgyűlési képviselőnek a neve is. Egyik-másik egyházközség már megejtette a jelölést. A győri ev. gyülekezet e tárgyban f. hó 4-én tartott közgyűlést, amelyen a maga kettős szavazatát' egyhangúlag és nagy tüntető lelkesedéssel dr. Fischer Sándorra adta. Fischer Sándor dr. jelölése a dunántuli ev. egyházkerület felügyelői méltóságára egyáltalán nem meglepő. Rokonszenves egyénisége, meleg ér^ deklődése egyházának ügyei iránt, — ami a mai anyagias és ultramodern felfogású korban már szinte ritkaságszámba megy a v lágiak részéről, — de főként az egyháznak tett kiváló szolgálatai érdemesitik őt e díszes méltóság betöltésére. Mindenütt a legnagyobb szimpátiával fogadják dr. Fischer Sándor jelölését. És ez szinte érthető is. Mert nemcsak magának dr. Fisch2r Sándornak vannak elévülhetlen érdemei az egyház beléletében, de maga a Fischer-család iránti hála és tisztelet, mely család minden időben erős oszlopa volt az ev. egyháznak, követeli mintegy, hogy jutalmazására találjon az érdem, mikor arra alkalom adódik. Ám ettől eltekintve, Fischer Sándornak sokoldalú nagy tudása, annyi és oly sok téren megnyilvánult rátermettsége, közbecsülésben álló kiváló személye nemcsak képesitik őt e fontos pozíció betöltésére, de megválasztása a legnagyobb nyereség volna a dunántuli evangelikus és az összprotestáns érdekek előbbre vitelére. Dr, Fischer Sándornak a magyarhoni evang. egyetemes és szűkebb körben a győri egyházban' ez idő szerint kifejtett tevékenyégét a következőkben ismertetjük: Egyetemes törvényszéki bíró, ki rendszerint a legkényesebb és legbonyolultabb ügyek előadója, melyeket nagy igazságérzettel és világos judiciummal referál, és igy már sok hosszan húzódó bonyolult ügyeket sikerült neki megoldásra juttatni. Tagja az egyet, pénzügyi bizottságnak, melynek pénzügyi szakismereteivel tesz hasznos szolgálatokat. Egyetemes és kerületi gyűléseken alapos hozzászólásaival gyakran ad a tárgyalt ügyeknek helyes irányt, és érvelései sok nehéz kérdés eldöntésére voltak elhatározó befolyással. Kár, hogy ezen gyűléseken csak néhány év óta vett részt, amióta országos ügyek nem foglalják őt le s igy idejével szabadabban rendelkezik. Legnagyobb munkásságot a győri ev. gyülekezet ügyeinek intézésében fejtett ki, hol különösen a pénztári ügyvitel rendezésével, annak pontos, szabatos és világos elrendezésével szerzett magának igen nagy érdemet és maradandó emléket. Jó részben nevéhez fűződik az egyházközség kebelében nemrég alakult „Belmisszió Egyesület" életrekelése, amely a vallásos érzület fejlesztése és ápolása dolgában, az emberbaráti szeretet gyakorlásában s a közművelődés terjesztésében már is jelentékeny sikereket ért el. A Győrött szintén nem régen alakult „Protestáns Kör"