Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-03-25 / 13. szám

1909 EVANGELIKUS OlíÁLLO 111 Ez a gyakorlatban csak ott nem fog nagyobb nehézségekbe ütközni, ahol az egyháztagok szigorúan az Alk. 252., 255. és 256. §§-ai szerint és kizárólag készpénzbeli egyházi adóval vannak megróva. Mindenütt másutt a leszállítás nagyon sok, főként pedig gondos és lelkiismeretes munkát igényel. B. * Ugyané tárgyban kaptuk a következő körlevelet: Nagytiszteletü Lelkész Urak! Az egyházi adócsökkentési államsegély ügyében beterjesztendő kérvény felszerelése nagy körültekintést igényel. Az egyöntetűség céljából a következőket ajánlom b. figyelmökbe: I. Az 1906.—7. és 8. évi számadások másolata az egyházmegyei számvevőszék által felülvizsgált s az egyhm. közgyűlés által jóváhagyott s elfogadott példányokból készítendő el. A másolatokat a számvevőszék fogja elkészíttetni s a kérvényekhez csatolni. II. A rovatos ívek kitöltésére nézve a „Felhívás" 2. pontja megadja az utasítást, — de figyelmeztetnem kell mindenkit a 4. pont ezen kitételére: »a feliiintetett értékelés helyhatósági hiteles bizonyítvánnyal igazolandó> Minthogy pedig az egyházközségeknek vannak olyan terheik is, melyek az egyháztagokra külön kivetve nincsenek — tehát ezeket összességükben kell a rovatos íven kitüntetni és pedig az önkéntes járulék rovatában ilyen formán: a) Templomi persely-pénz: K. f. b) Tandíj az iskola növendékeitől: K. f. c) 30 filléres járulék: - K. f. d) Fapénz az iskola fűtésére a növendékektől: K. f. e) A gyámintézetre s egyéb jótékony czélokra a növendékektől s hívektől házankinti gyűjtésből: K f. f) Kegyes adományokból a hívektől: K. f. g) stb. III. A kérvéuyekhez csatólni kell a normál költségvetést is. Erre nézve semmi utasítást a „Felhívás" nem ád. A következőket ajánlom b. figyelmökbe : ezen normál költségvetésbe felveendők azon szükségletek, melyeknek fedezésére az egyházak kötelezve vannak a híványok, a törvények, a szabályrendeletek, a határozatok, vagy más jog alapján; felveendő ebbe azon fedezet, mely az önkéntes járulékokból, a személyes járandóságokból, az egyházi adóból, a közalapi járulékokból, a termények és szolgálmányokból, az ingatlan és ingó vagyon felhasználható jövedelméből és a jogosan várható adócsökkentési államsegélyből származik. Ezek a normál költségvetésnek mintegy folytonos s változatlan tételei. Ezek után következhetnek — ha vannak — a rendkívüli szükségletek s fedezetek. — A normál költségvetés minden tételét úgy kell beállítani, hogy igazolni is lehessen! Szives üdvözlettel vagyok Bmszombathely, 1909. márczius 18. Krban testvére Hofbauer Pál esperes. * Ugyanazon dolgozótársunk e sorokra a következő megjegyzéseit közölte velünk: A II. és III. pontban nézetem szerint tévedések vannak. A tandíj, 30 filléres tanítói nyugdíjjárulék, fűtőpénz, semmiesetre sem foglalhat helyet a rovatos kimutatásban. A tandíj és fütőpénz kizárólag iskolai természetű és nem egyházközségi teher; s csak azokat terheli, akiknek gyermekeik az iskolába járnak. A 30 filléres tanítói nyugdíjjárulék állami teher; az iskolafentartó csak közvetíti annak beszedését. A templomi perselypénz sem vehető fel a kimutatásba, mert az esetenkénti adományokból s nem állandóan kötelező önkéntes járulékokból gyűlik össze. Fizikai lehetetlenség megállapítani, hogy a perselypénzbe mely egyháztag mennyit adott,- már pedig a rovatos kimutatásban egyénenként kell feltüntetni az önkéntes járulékok hiteles adatait. A gyámintézetre stb. foganatosított gyűjtések eredménye sem foghat helyet a kimutatásban, mert azok is esetenkinti adományok, nem járulékok és külön célra, külön rendeltetéssel adatnak. Tehát csak az f) alatt említett „Kegyes adományok a hívektől" állíthatók be a kimutatásba, feltéve hogy azok az egyház czéljaira adattak s mint rendes i bevételek kezeltettek. (Alk. 248. §.) A „normál költségvetés" alatt mást, mint az 1908. évre megállapított, az egyházmegye által jóváhagyott rendes költségvetést, érteni nem lehet. Most utólagosan összeállítani egy költségvetést a múltra, 1908-ra abból a czélból, hogy a mutatkozó hiány fedezésére az államsegélyből segély adassék, ez nem normál, hanem csak formális költségvetés lenne. A normál költségvetés a rendes évi- költségvetés, melynek ellenkezője a rendkívüli, vagy még helyesebben pótköltségvetés, ha évközben olyan előre nem látott szükségletek merülnek fel, amelyek a normál, vagyis a rendes költségvetésben fedezetet nem találnak. Én legalább igy értelmezem a „normál" szót s alig hinném, hogy az egyetemes adóalapi bizottság más értelemben használta volna. B. Egyetemes lelkészi fizetésrendezés tervezete. Közli: Lombos Alfréd ev. lelkész. Zombor, 1909. márczius 10. (Folytatás.) 2. Lelkészi körök. A lelkészek működési terének különbözősége lát, szólag kizárja a fizetések egyenlővé tételét, azonban I megoldható ez a kérdés is az esetben, ha az E. A. j 30. §-ának azon rendelkezése, mely szerint oly anyaeguházközségek, melyek tízezer leieknél nagyobb népességgel bírnak, ötezer lelkenként lelkészi körökbe osztatnak be, kissé módosíttatnék. Ezen rendelkezés ugyanis homályos, mert ha a tízezer léleknél nagyobb népességgel bíró anyaegyházakat osztatja be maximális ötezer lelkenként, ezen maximális lélekszámnál ugyan kisebb, de 3 lelkészi kört állapíttat meg. Ha a maximális lélekszám egy lelkészi körben ötezer, miért nem osztatja be a tízezer léleknél kisebb népességgel bíró anyaegyházakat is két lelkészi körbe ? Nézetem szerint tehát az anyaegyházközségekben minden megkezdett ötezer lélekszám után egy új lelkészi kör létesítendő s így egy uj lelkészi állomás szervezendő. Sőt missiói köröknél az egyes filiák és szórványok szétszórtsága mellett nem tartom megengedhetőnek azt sem, hogy egy lelkészi kör az ezerötszáz lelket meghaladja s itt hivatkozott maximális számot tartanám megállapítandónak.