Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-03-25 / 13. szám

V. év. Nyíregyháza, 1909. március 25. 13. szám. // EYAMELIKUS ORALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYÍREGYHÁZA. R lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér. • Hirdetés ára oldalanként 40 korona. * TARTALOM-JEGYZÉK : Vezórczikk : Néhány szó az egyházi adóalap összeírásáról. -- Egyetemes lelkészi fizetésrendezés tervezete. Lombos Alfréd. — Egyházkerületi közgyűlés. — Tárcza. Ä jótevésről. Raffay Sándor, — üelólet. — Pályázatok. — Hirdetések. Néhány szó az egyházi adóalap összeírásáról. Immár szétküldettek a kitöltendő ívek az egyházi adózás mérvét kimutató összeíráshoz, amelynek alapján a 35 százaléknál magasabb egyházi adót fizető egyházközségeinket az államsegélyből támogatni lehetséges lesz. Rz összeírás általában s helylyel-közzel különösen, nem lesz könnyű és kis munka; istenadta erővel s Isten áldásának kérésével és reményében azonban elvégezzük tapasztalatból gazdagodott azon tudatban is, hogy a protestáns papnak hazánkban maholnap nemcsak az Isten igéje hirdetéséhez és a szentségek kiszolgáltatásához kell értenie, hanem sok egyéb mellett még főképen a statistikához és a B. tabellákhoz is kell hovatovább gyökeresebben hozzátörődnie. De vájjon lehet-e a számviteltanban ki nem oktatott pap s tanítónak szóban forgó munkája kifogástalan ? Bizonyára nem! Nem különösen akkor, ha a kellő, azaz részletes és világos utasítások nincsenek meg a végzendő feladathoz. Én azt gondolom, hogy olyanformán leszünk az összeírással is, mint a kongruamunkálattal, ahol szintén leginkább az járt jól, aki követte a jó supplikáns elvét, mely jó Breznyik igazgató útravaló tanácsa szerint is így szól: »Ä szemérmetes koldusnak üres a tarisznyája.« Ezért halljuk a kongrua megállapításokra vonatkozólag erről vagy arról az egyházról, esperességről, kerületről, — mert nem volt egyöntetűen működni hivatott országos ev. kongruabizottság, — hogy »jól csinálták a kongruát«, míg ezzel szemben másutt rosszul — plus defíczit, quam proficitmódra — csinálták, a szerint a mint milyen volt s hogyan működött az eljáró bizottság és testület. Nem kellene és lehetne az ilyen fontos anyagi ügyeket úgy végezni, hogy minden vonalon ne a malheur s ne az élelmesség, de az egyformán osztó igazság üljön a trónon? Sajnálattal, de ki kell jelentenem, hogy kimerítő utasítást hiába keresünk a kézhez vett adóösszeírási elrendelésnél is, amely különben a központból jővén, igen helyesen, egyöntetűségre törekszik. Én csak néhány — számszerint hét — kérdést bátorkodom ezúttal itt felvetni, mely első pillanatra felvetődött lelkemben, amint szememet az iratokra s azok tabelláira vetettem. És e kérdésekre részemről mindjárt megadom az egyéni szerény feleletet is. a) Felveendő-e a községi jogtestület állami adója ? és ha igen, mily arányban? Mert sok helyt a politikai község is vállal egyházi terhet s részesíti támogatásban az egyházat, de bizonyára nem oly arányban, hogy ezért még akár a kis pol. község teljes állami adója bejegyzésével az egyház állami megsegítésének kárára billenthesse a mérleget. Szerintem bizonyos arány volna megállapítandó a községi ily adózások kimutatásánál; ahol azonban a pol. község, vagy valamely akár ev. jellegű társulat, testület, vállalat stb. semmitsem fizet az egyház pénztárába, ott e testületek állami adója is teljesen figyelmen kivül hagyandó. b) Fölveendő-e a lelkész és tanító állami adója ? Nézetem szerint nem veendő fel, mert nevezett egyházi tisztviselők egyházilag nálunk nincsenek ez idő szerint megadóztatva, ne gyöngítse tehát állami adójuk szükségtelenül a hívek egyházi adózásból kinövő segélyreményét. c) Ä netán (s bizonyára egyház-alkotmány ellenesen) egyházi adót nem fizető, vagy kedvezményes, esetleg végrehajthatlan egyházi adójú ev. lakosoknak (személy-, birtok-, vagy kereset után) felszámítható-e a teljes állami adója? Felelet: egyházi adófizetés hiányában nem vehető fel az állami adó sem; ahol azonban némi egyházi befizetés esete fennáll, ott az állami adó felszámításának megfelelő összegviszonyban arányosodnia kell az egyházi adóval, nehogy az egyházközség károsodjék, azaz az őt megillető segélyben rövidüljön. Ugyanide tartoznának azon egyházi adózók is, kik más községben lakván, netán élvezik az E. Ä. 256. §. b) pontja szerint az egyházi adóhozzájárulás egyketted vagy egynegyed százalékainak kedvezményét; az ilyeneknek vice versa állami adója is csak egyketted vagy egynegyed részben számítandó. d) Beirandó-e egy általányösszegben az »ev. egyházközség«, mint adózó félnek egyházi adója rubrikájába a lelkész s tanitó által élvezett föld és rét