Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-01-01 / 1. szám

l'JO'J EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 7 kertek szomszédságában áll s 46 lakónak befogadására szolgál. Befásított, szép udvara, tágas folyosói, 10 világos és egészséges lakószobája, négy hálója, egy olvasó- és könyvtári terme, szórakozó szobája, nemkülönben az egészségügyi követelmények által megkövetelt vízvezetéki fürdőszobái s villamos világítási felszerelések nemcsak egészséges, hanem kedves otthont is nyújtanak a haza minden vidékéről idesereglő theol. ifjaknak. Az intézet élén egy theol. akad. tanár áll, aki a rend, pontosság és tisztaság hirdetésével és követelésével, nemkülönben főleg atyai szeretettel párosult gondozásával valódi ev. hitet, tiszta erkölcsöt, igaz lelkesedést és lángoló egyház- és hazaszeretetet olt be a gondjaira bizott akad. ifjak szivébe. Midőn Egyházkerületünk ezt a korszakalkotó intézményt az eperjesi egyetemes ev. theol. Akadémia mellett megalkotta, az a magasztos czél lebegett szemei előtt, hogy hazai ev. lelkész-képzésünket a theol. Otthonnal, mint ev. nevelőintézettel, jobbá s hatályosabbá tegye és a főiskolai előadások és semináriumok által biztosított tudományos képzést a kedélynek és akaratnak nevelésével s a leendő lelkészek közötti szeretetnek, s egészséges közösségi s hazafias szellemnek ápolásával s az igazi evangéliomi keresztyén jellem fejlesztéssel emelje és pótolja. Meg kell tanulnia ugy az Akadémián tanuló, mint az Otthonban lakó theol. ifjúnak, hogy az Isten félelme a bölcsesség kezdete, s hogy mint lelkipásztor csak úgy lehet a világ világossága s a földnek sava, ha a tudást a szív nemességével párosítja; csak akkor felelhet meg magasztos hivatásának, ha Jézus Krisztus nyomaiban járva, mindenkinek szolgája, s ha páli hittel, jánosi szeretettel s péteri reménységgel küzd a hitetlenség, s a bűn különböző nemei ellen. Küzdő Egyházunk ellen ujabban nemcsak régi ellenségünk indította meg az elpusztítással fenyegető harezot, hanem számos más ellenségeink is csatasorba állottak, hogy áltudománynyal, hangzatos jelszavakkal, közönynek s hitetlenségnek terjesztésével megbolygassák Egyházunk épületét. Ez ellen csak oly lelkészi kar szállhat síkra, melyet valódi evangeliumi hithűség, tudományos képzettség, haza- s emberszeretet, ügyesség s lelkes kitartás vértez fel az ellenség támadásai ellen. Theol. Otthonunknak két évi fennállása — s ezt egyházunk több előkelő világi és papi vezérférfia is igazolja — bizonyítékát adta annak, hogy a magasztos hivatásnak meg tud felelni. De egy a nagy baj, és ez az, hogy anyagi akadályokai kell küzdenie, amennyiben évi kiadásaiban »a befektetett 106,000 korona tőkének 4240 korona kamatára nincs fedezet.« Hozzájárúl még az is, hogy díjmentes vagy kedvezményes helyekkel máig sem rendelkezik, s minden lakó évenként 100 korona lakbért fizet. Hogy egyfelől a jövőben eltávolithassuk az egyházkerületi kiadásoknak az államsegélyi letétnek a terhére fedezett ezen nagy hiánylatát s másfelől ingyenes, vagy kedvezményes helyeknek létesítése által a kötelező bentlakást elsősorban a papi, tanári vagy tanítói családok theol. ifjainak megkönnyítsük s ezáltal intézményünket erről az oldalról is igazi otthonná tegyük: azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk evang. egyházunk minden tagjához, elsősorban egyházközségeinkhez, lelkészeinkhez, felügyelőinkhez, s minden rendű és rangú egyházhatóságainkhoz, hogy áldásosán működő, de anyagi gondokkal küzdő fiatal intézményünket hathatós pártfogásukba venni szívesek legyenek. Tiszai ev. egyházkerületűnk át lévén hatva az Otthon ev. vallásos és magyar hazafias irányú pedagógiai fontosságától, Brassóban tartott ezévi közgyűlésében elrendelte annak egyházközségenként való költségvetésszerű hathatós segélyezését, Zelenka Pál, püspökünk pedig f. é. 4987. sz. körlevelében meleg ajánlattal s lelkesedéssel fordul ev. tiszakerületünk egyházaihoz és hitbuzgó tagjaihoz, hogy a határozat értelmében „adjanak az Otthonnak fentartására kegyes alapítványokat és évi adományokat, ha más nem volna, azon összegből, a melynek egyházmegye és egyházkerület közszükségleteíre eddig fizetni kellett járulékból az 1902. évtől részben, a folyó évtől pedig már teljesen felmentettek". Az egyszersmindenkorra, vagy 5 évre megajánlott szíves adományok a beépített tőke hiányának fedezésére fognak szolgálni. A teendő alapítványok kamatait szegénysorsú, jó erkölcsű s előmenetelü, elsősorban papi, tanári vagy tanítói családból származó theologusok az Otthonban fizetendő dijaknak leszállítására s illetőleg, az alapító óhajtásához képest, ingyenes helyek biztosítására fogjuk fordítani. Alapítvány már 500 koronával tehető, — aki pedig 4000 koronás alapítványt tesz, az jogot nyer egy ingyenes helynek betöltésére. Az eperjesi Collegium ev. vértanúk vére által áztatott földön áll s azoknak ev. híthüsége s lángoló hazaszeretete élteti és táplálja azt évszázadok óta, mind e mai napig. Hisszük és reméljük, hogy a múlthoz hasonlóan a jelenben is támadnak lelkes pártfogói, akik meghallgatják kérő szózatunkat s ugy maguk fognak áldozni, mint másokat az áldozathozatalra buzdítani. Különösen theol. Akadémiánk volt tanítványaihoz fordulunk széles e hazában, hogy kérelmünket egyházi közgyűlésükön szeretettel és lelkesedéssel karolják fel, s ezzel is beigazolják ez ősi Alma Materrel való hálás szolidaritásukat. Midőn még megemlítjük, hogy a gyüjtő-ivek s a megajánlott adományok és alapítványok a tiszai ev. egyházkerület központi pénztárának Miskolczra (Bumsch Béla pénztáros kezéhzz) küldendők, s azokat az Ev. Őrállóban, a coll. Értesítőben s az egyházkerületi jegyzőkönyvben nyugtázzuk, — Theol. Otthonunk szent ügyét ismételten összes egyházközségeink, iskoláink, híveink, egyházi hatóságaink s jótevőink becses jóindulatába ajánlva, azoknak hathatós pártfogását kérve s azt előre is hálásan megköszönve, maradtunk kiváló tisztelettel, hitrokoni szeretettel és hazafias üdvözlettel. Eperjesen, 1908. deczember 15-én. Dr. Schmidt Gyula Mayer Endre coil, felügyelő. theol. akad dékán Dr. Szlávik Mátyás coll. igazgató, mint az Otthon felügyel') tanára. Egyházkerületünknek, ezután már egyetemes ev. egyházunknak is kell, hogy feladata legyen a lelkészi pályára lépő ifjaknak oly mérvben anyagi segélyezése, hogy azok között a szegényebbsorsuak közjövedelemből nyerhessenek theol. akadémiánkban is teljesen ingyenes ellátást. Ezen nagy czél valósítására törekvő egyházkerületünk fentebbi indokolt kérelmét meleg szeretettel és a siker vallásos reményével ajánljuk egyházkerületünk és egyházegyetemünk nemes lelkű híveinek áldozatkész figyelmébe. Az Úr vezérlő és áldó kegyelme jutalmazza az ez irányban is példát adó nemes jóltevőket.