Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-02-27 / 9. szám

1-20 EVANGELIKUS OKÁLLO 1908 Lelkészi értekezlet. F. é. jan. 30-án jöttek össze Késmárkon a szepesmegyei leik. egyesület leibici körének tagjai. Kedves összejövetelek azok, melyeken egyrészt a testvéri szeretet a kartársak közt erősbül, másrészt egyetemes egyházunk és egyházközségeink érdekei odaadó buzgalommal tárgyaltatnak. Kübecher Béla elnök mindenekelőtt szívélyes szavakkal üdvözölte a megjelent tagokat, azután a kör nevében is melegen üdvözölte Wéber Samu főesperest a Ferencz József lovagrenddel való kitüntetése alkalmából. Ritter István hollólomnici lelkész szép eszmékben gazdag felolvasást tartott az egyházias szellemről. Mindnyájunk szívéből beszélt. Felolvasásának konkrét javaslatai: Hassunk oda, hogy mindenfokú iskolánkban az egyházias jelleg már külsőleg is bibliai fali mondások, Krisztus képek, továbbá reformátoraink és egyháznagyjaink képei által kifejezést nyerjen. Hassunk oda, hogy épugy minden evang. családban az egyházi jelleg érvényesüljön. Mihelyest egy szoba küszöbén átléptünk, azonnal lássuk, evangelikus házban vagyunk. Mindenekfelett pedig szántsunk mélyebbre és hirdessük a tiszta evangyéliumot lélekben és tettben. Az elnök indítványára Ritter testvérünk az ő sikerült értekezését némely részben kibővítve, a megyei értekezleten fogja felolvasni. Következett Dianiska Frigyes lelkes indítványa: Geduly Henriket, mint a protestáns szövetség életrevaló eszméjének megpendítőjét üdvözölni. (Hálásan köszönöm e helyütt is. Szerk.) Általános helyesléssel találkozott ez az indítvány. Valóban itt az ideje, hogy szövetkezzünk. Sajnos, hogy manap is inkább disputálunk, veszekedünk, irigykedünk, akárcsak Pázmán korában és az ellenség örül és hódít. Falra festik mindig az ördögöt, az Uniót. Ugyan atyámfiai, akik azt teszitek, akár irodalmi társulatról, akár közös prot bizottságról van szó, mondjátok őszintén, mennyiben ártott e két utóbbi szövetkezés tiszta evangelikus meggyőződésünknek, vagy csak egy porszemmel is megingatta talán pozitív alapunkat? Igaz, lesznek mindig hit dolgában is olyanok, akik az uniót óhajtják, de azok meggyőződésük mellett maradnak, akár van szövetkezés, akár nincs. Különben is protest, szövetkezésnek egyéb dolga lesz, mint hitvitákat provokálni. Nagyobb baj, hogy nem találunk oly könnyen egy bátor, erős központot. Budapest, Miskolc, Pápa felé nézünk, mindenütt vannak tekintélyes prot. egyházak, tekintélyes prot. vezérférfiak, de egy-két hangot kivéve, sajnos, e központok hallgatnak. Bízunk azonban, hogy majd alulról, az egyes egyházközségekből megindul a mozgalom, és mint a sok apró forrás, hatalmas folyammá egyesülve, minden akadályon keresztül tör, úgy majd e kisebb szövetkezések is egyesült erővel magukkal ragadják az egész protestáns társadalmat. Nagy figyelemmel hallgattuk Wéber S. főesperes érdekes felolvasását is, a világiak szerepéről a Protestantismus fénykorában. »Jól esik ma — így kezdi felolvasását — a Protestantismus nehéz küzdelmében, oly időre visszaemlékeznünk, hol egyházunk erős oszlopokon nyugodott és a világi elemben oly vezérférfiakat talált, kik szívesen és lelkesedéssel léptek az egyház szolgálatába és azt győzelemről győzelemre vitték.« Azután avatott tollal jellemezte a legderekabb protestáns vezérférfiakat: Bocskay Istvánt, Nádasdy Tamást, Illésházi Istvánt stb. Bíz' az ő idejükben protest, vezérférfiunak nem jutott volna eszeágába a szerzeteseknek és apácáknak akár hallgatagon is útat egyengetni; nem is tűrték volna, hogy valaki tételes torzvallásnak csúfolja azt a hitet, mely nem egyezik a róm. kath. tannal; nem tűrték volna, hogy a róm. k. történetírás hőseinket sárba rántsa. Hiszen Bocskay a r. k. történetírás szerint béke- és rendbontó ; Bethlen Gábor nagyravágyó, machiavellistikus irányt folytat; Luther dacos, gőgös, mérhetetlenül nagyravágyó, aki meghasonlott önmagával és forradalmi törekvéseknek karjaiba dőlt. És ilyen történetírás mellett, ilyen ádáz harc mellett, mely ellenünk minden téren megindúlt, egyesek még mindig fáznak a protestáns szövetség megalakulásától! Végül az értekezlet kimondta, mint határozatot, hogy jövőben a leibici kör minden tagja, fiatalja, öregje köteles értekezést tartani a köri összejöveteleken. Tátraaljai. B E L É L E T. Äz erdélyi ref. egyházkerület püspökévé egyhangúlag Kenessey Béla főjegyző választatott. Díszes főpásztori állásában áldást kívánunk reá az Úrtól! Lelkészválasztás. A turócszentmártoni ág. h. ev. egyház f. évi január hó 26-án megtartott lelkészválasztói közgyűlésén egyhangúlag megválasztotta lelkészéül — meghívás útján — eddigi h. lelkészét, Skrovina Ottót. Isten kegyelme vezérelje őt az ő utain! Uj munkaerők. A nagyváradi ev. egyház most vasárnap tartott évi közgyűlésén hálás érzelmekkel búcsúzott el Oszterlamm Armin nyug. főerdőtanácsostól, ki 20 éve állott mint felügyelő, az egyház élén s vezette a templom és iskolaépítást lankadatlan buzgóság és körültekintéssel. Ugyancsak ez alkalommal vett búcsút Molnár Lajos gyógyszerésztől, ki 21 évig kezelte híven, igaz sáfárhoz méltóan az egyház vagyonát. Nagy gondot adott e két kipróbált munkaerő helyét méltóan betölteni, de a megválasztottak, eddigi hűségök és buzgóságuk után itéive, semmiképen nem méltatlanok az egyház bizalmára. Felügyelővé választatott osztatlan lelkesedéssel s iktattatott is be ugyanez alkalommal, Glacz Antal Biharmegye főispánja, ki úgy a múltban, mint jelen magas állásában oly sok tanújelét adta már hithűségének; főgondnok pénztárossá pedig Hofbauer Pál az O. M. Bank főnöke lett, ki egyházunk szeretetét s annak munkájában való készséget a papi ház levegőjében, édesatyja, a veszprémi esperes mellett szívta magába. Mindkét új munkaerőt Materny Imre helyi lelkész iktatta be, szívhez szóló beszédben üdvözölvén őket az egyház nevében. Ä pápai ág. hitv. evang. leányegylet 1908. évi, február hó 23-án, esti fél 7 órakor a gyülekezeti nagy tanácsteremben felolvasással és szavalatokkal egybekötött hangversenyt rendezett a következő műsorral: 1. »Lengyelke.« Gáty Zoltántól. Előadja a főisk. ifjúsági zenekar, Gáty Zoltán főisk. zenetanár úr vezetése mellett. 2. »Évfordulón.« Teleki Sándortól. Szavalja Németh Julcsa. 3. »Magyar népdalok.« Dohnányi Ernőtől. Énekli a leányegylet énekkara. 4. »Lemondás.« i Dancla-tól. Hegedűn játsza Rácz Dezső főisk. tanár úr. | Zongorán kiséri Szabó Sándor VII. o. főgimn. tanuló. 5. »Egy siketnéma vak leány (Keller Helén) életéből.« Irta és felolvassa Prőhle Károly soproni ev. theol. akadémiai tanár úr. 6. »Népdalok.« Énekli Káídy Margit tanítónőképző-intézeti IV-ed éves növendék. Cimbal-