Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-01-30 / 5. szám

4(5 EVANGELIKUS O RÁLLO 1908 a „Luther" vitorláit duzzasztotta, hol az a mester­kéltség nélküli közvetlenség, mely „Luther"-ben még oly fülbemászóan és igazán szólal meg? Sehol! A legszebb arcról is ha lehull a bőr, a hús, marad a csontváz, amely rideg es egyhangú; gondolatokat, eszméket ébreszt ugyan ez is, de felmelegíteni kép­telen. A Jézus életének nyelve nem a Lutheré, az egykor örök ifjúságról ábrándozó mint megtört ag­gastyán áll előttünk, — óh bárcsak megfürödne a meg­ifjúlás fürdőjében ! Elnyújtott, tág lére eresztett val­lásos nyájaskodást, illetve nyájaskodó vallásosságot látok az egész műben, mely a kevésbé tanúltakhoz népies nyelven kiván szólani s habár a népiességet nemcsak egyes szóalakzataiban, hanem az egészen is meglehetősen törekszik keresztülvinni, mégis mintha szerepéről olykor-olykor megfeledkeznék s oly fo­galmakkal operál, melyeket a kevésbé tanúit meg nem ért. Az egyes egyszerű történetekhez fűzött elmélkedések nem teszik alkalmassá a „Jézus élete ev.-i képekben" címet, mert az itt érteni kellett »ké­pek" sajátsága a rövid, tömör előadás; már pedig nem az ívek száma, hanem a tartalom s az ennek megfelelő forma, viszont a kijelölt formának megfe­lelő tartalom irányítsa munkásságunkat. A következőkben az egyes tárgyi tévedéseket ós ellenmondásokat törekszem kijavítani: 41. o. Szerzőnk szerint a lorettói ház Dalmáciá­ban lenne, holott az átellenes tengerparton van. — 68. o. Hogy Bethlehem csak valaha is tartozott volna Efraim, közelebbről pedig Benjamin törzséhez, azt seholsem találtam, mert az mindég júdai terület volt. — 84 o. „Egyébként azonban az essenusokból egy vonás sincs rajta (t. i. Ker. Jánoson). Külsőségekből valami, lélekben semmi, amiben rájok emlékeztetne." E tételt semmiképp sem fogadom el, mert Ker. Já­nos külső életkörülményei, lelkének iránya, amit e kettőről a sz. írásból tudunk, teljesen beleillenek az essenusi körbe, úgy hogy már a felületes, de annál inkább a mélyebb vizsgálat Ker. Jánosnak essenusi körben való kifejlődésére utalnak. Egyébként, ha szerzőnknek itteni két mondatát a 25—27. oldalokon az essenusokrul mondottakkal egybevetjük, úgy csu­pán odavetett megjegyzésnek kell tartanunk e két rövid mondatot. Ha János essenus nem volt, akkor mi volt? — 150. o. Mi alapon tartja itt a szerző Sikemet, Sikárt ós Sebastet egynek ? azt nem tudom. Samaria (Schomron, Sebaste), az Omri által emelt főváros Ebaltól é. nyugatra feküdt, Sikem (Schechem, Neapolis, Nabulus), a már Józsuónál előfordúló s ké­sőbb is szerepet játszó hely az Ebal és Garizim kö­zött, végül pedig Sikár (Sychar) ehez közel, kelet felé feküdt. — 178. o. Miként már előbb a kánai csodánál, úgy a naini ifjú feltámasztásánál is „a tör­ténetben (t. i. az éppen véghezvitt csoda előadásá­ban) kijelentett örök igazság" az, amit szerzőnk ke­res, de sajnos, más téren találja meg, mint ahol — ha hittel hitnek, szívvel szívnek írta ezt a könyvecs­két — keresnie kellene. Előtte áll a csoda, amint Istennek fia véghez vitte és nem látja a csodát, ha­nem keresi annak symbolikus jelentőségét! Nem, ne keressünk ott symbolumot, ahol történet van, mert hiszen symbolumokat Jézus példázataiban eleget ta­lálunk, de ott azután ezek nem is kérkednek a meg­történés tényével. A naini ifjú feltámasztásának té­nyével Lukács semmit sem akar symbolizálni, csu­pán egy történeti tényt, ha mindjárt csodát is közöl. Szerzőnknek tehát Jézusnál a csoda lehetőségót, sőt mint az ő magasabb eredetének szükségszerű kifeje­zését kellett volna hittel a hitnek, szívvel a szívnek ós tegyük hozzá: ésszel az értelemnek megmagya­rázni, mert a hívő, érző ós tanúit lélek bizony-bizony képes elhinni, átérezni ós megérteni Krisztus Urunk csodáinak lehetőségót! — 321. o. .Fülöp is meghalt már." Dehogy halt meg Fülöp a Jézus életében, hi­szen a 18-ik oldalon helyesen teszi a szerző is 34 re Fülöp halála évét. Az sem felel meg a történeti va­lóságnak, hogy ekkor már csak Heródes Antipas volt életben az átkos heródesi dynastiából. — 346. o. Valószínűleg sajtóhiba lesz a „kót napi járó föld" a „hót" helyett. — Míg ugyanis a 141. o. szerint a Kapernaum s Jeruzsálem közti utat a Jordán völgye mellett haladva „úgy öt napig" tartónak mondja, addig a sokkal nagyobb utat Caes. Philippitől Jeru­zsálemig, ha mindjárt a „legegyenesebb irányban, Galileán ós Samárián keresztül" is csupán 2 napi járó földre becsüli. A kót egybevetés közti ellentót élesen szökik szembe, ha csak egy pillantást vetünk is a térképre. Caes. Philippitől Jeruzsálemig a lég­vonal körülbelül 170 km., amit bajos volna kót na­pon megtenni a légvonalnak megfelelő földi távolban. — 354. o. Azt mondja, hogy Jézus az említett sáto­ros-ünnepeken „úgy látszik tanítványai nélkül" volt jelen, míg a 365-ik oldalon már Jézus mellett szere­pelteti a tanítván) rokat. Hát bizony ez nem gondos­ság! — 366. o. Siloa tava Jeruzsálemnek nem d. ny., hanem délkeleti oldalán volt. — 428, o. József Ka­jafás főpapot V. G-ratus nevezte ugyan ki, de nem 25-ben, hanem 18-ban s így nem 11, hanem 18 éven át viselte hivatalát. — 399. o. Mikor a farizeus a templomban imádkozik s hetenként kétszeri böjtjét em­líti, nem tudom, honnét meriti szerzőnk, mikor e kót nap­nak a csütörtököt ós pénteket tartja ? Böjti napok voltak a hétfő és csütörtök, mert Mózes a hagyomány sze­rint egy csütörtöki napon hágott fel a Sinaira és egy hétfői napon jött le onnan a kőtáblákkal; egy má­sik, de már későbbi magyarázat szerint pedig Nebu­kadnezar hétfőn égette fel a templomot ós Titus csütörtökön pusztította el másodszor, Egy dr. Masznyik Endre látóköre, olvasottsága és positiv tudása fogja módját találni, hogy amit ezentúl ír, abba beleviszi teljes olvasottságát ós tu­dását. Fájó, kellemetlen kritika sokakat ébresztett öntudatra; legyen ez így most is! Anqöver And or. Ev. konfirmandusok kátéja. Irta Raffay Sándor theol. tanár. Pályadíjat nyert mű. Har­madik javított kiadás. Ára bekötve 40 fillér. Ezzel a cimmel immár harmadik kiadást ért meg a jeles könyvecske, mely körülmény leg­fényesebben tanúskodik használhatósága ós elterjedtsége mellett. E harmadik kiadásban már benn vannak mindazok a módosítások, melye­ket a szerző a tapasztalás folytán szükségesnek tartott. Külső kiállítása sokkal szebb, mint az eddigi kiadásoké volt. Megjelent ós kapható Kókai Lajos könyvkereskedésében. (Budapest, IV., Károly-utca 1.) A konfirmációi oktatáshoz tan­könyvül való alkalmazása céljából szívesen küld. a kiadó mutatványpóldányt.

Next

/
Thumbnails
Contents