Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-12-10 / 50. szám

442 EVANGELIKUS OR ÁLL '> 1908 jadonnal s e házasságból 1908. év. fiúgyermek szü­letik. Ezelőtt fél évvel e család haza költözött s hogy házasságuk és gyermekük törvényességét itthon is igazolhassák, beszerzik az amerikai anyakönyvi kivo­natokat, melyek alapján házasságuk és gyermekük születése az itthoni állami anyakönyvbe bevezettetik. Ezen, az amerikai közjegyző s az illetékes konzulá­tus által is hitelesített, tehát teljes hitelességű okmá­nyokban H. S. hivem és újszülött fia reformátusnak van beirva. Az állami anyakönyvbe is tehát szósze­rint igy kellett bevezetni. Igy hivem saját tudtán és akaratán kivül elvesztette hitvallását s az itteni refor­mátus egyházközség siet mint uj egyháztagot magá­nak fogadni. Hivem minderről megdöbbenéssel vesz tudomást, rendületlenül áilítván, hogy egyházát sem távollétében el nem hagyta, sem pedig elhagyni semmi áron nem fogja. Panaszával hozzám jött, segíteném kí valahogg bajából. Mit tehettem ? Mielőtt az ügyet felsőbb helyre terjeszteném fel, irtam rögtön az anyakönyvi kivona­tot kiállító magyar ref. missíonárius lelkésznek, kinek assistálása mellett a házasság köttetett (mert a házas­ságot a benszűlött presbyteriánus lelkész kötötte meg.) Levelemben kérem, adjon felvilágosítást, hogy minő körülmények között köttetett ama házasság s váljon felületes tévedés forog-e fen, vagy hivem reformá­tusnak vallotta-e magát? (Ugy látszik okmány, iga­zolvány ott nem szükséges a házasságkötés előtt, mert akkor előre kitűnnék minden s a helyzet tiszta volna), Levelemre választ mindeddig nem kaptam. Mivel híveim közül többen kötöttek Amerikában házasságot, ezen eset után azt kell következtetnem,, hogy azon házasságok is hasonló módon követtettek el, mi majd esetről esetre fog világosságra jőni. Ezen dolgot azért kívántam nyilvánosságra hozni, hogy felhívjam a közfigyelmet amerikai híveink elha­gyatott helyzetére, továbbá az ottani református lel­készek amerikaias izű, élelmes eljárására és végül, hogy egyházunk vezető férfiai keressenek módot, hogy híveink hitvallása ott kint ne szenvedjen sérel­met, itthon pedig az előadott eset, vagy hozzája ha­sonlók valami módon korrigáihatók legyenek. (F. E.) T Ä R C Ä. Vasárnap reggel 5 fohász a templomban. Hálával áldunk Téged, Istenünket, Hogy fölvirrasztál e szent napra minket. Szomjúhozik a mi lelkünk Tehozzád, Világosítsd meg rajtunk a te orczád! Köröskörül a tájon néma csend ül, Csak a templom hívó harangja csendül. Égen és földön béke lengedez — Fölséges Isten, a te napod ez! A te napod ez, Aki élsz fölöttünk, Szent hajlékodba megnyugodni jöttünk. Kint a világban tövisekre lépünk, A templom a mi biztos menedékünk. A mennyország pitvara ez a hely itt, Ahol az Élet hüs vize megenyhít. Meggyógyul itt, kit búgond megsebez — Fölséges Isten, a te napod ez ! Ha itt az ajkon buzgón zeng az ének, Ugy gerjedez a szív s tisztül a lélek, — Ha itt imánk: a hit galambja szárnyal, Megtér a béke zöld olajágával, — Ha zeng az Ige, Krisztusunk Igéje, Balzsam ez a szomorkodók szivére, Mely édes lelki újulást szerez — Fölséges Isten, a te napod ez ! Hálával áldunk Téged, Istenünket, Hogy fölvirrasztál e szent napra minket. Add, hogy mig szívünk Érted égve dobban, Élő templomid legyünk templomodban ! Szülj minket ujjá szent, nemes életre, Nem szűnő igaz istentiszteletre ; Igy égi jókká' lesz megáldatott, Fölséges Isten, a te szent napod! Sántha Károly. BELÉLET. Äz »Országos vallásegyenlőségi szövetség« vezetősége arra kéri a Szövetség tagjait és tag­gyűjtőit, hogy mivel az alapszabályok még eddig nem érkeztek le a belügyminisztériumból, a szervezkedés előmunkálatait szíveskedjenek ugyan teljes buzgalom­mal tovább folytatni, de a helyi fiókok hivatalos meg­alakítását hagyják függőben mindaddig, mig a Szövet­ség vezetősége, az alapszabályok megerősíttetése után, erre őket hirlapilag és körlevélben fel nem hívja. Érdekes felolvasást fog tartani a pozsonyi prot. esték e hó 11-ére eső sorozatán Zsilinszky Mi­hály bányai egyházkerületi felügyelő, A felolvasás — mint értesülünk — némi részben reflexió lesz Bal­lagi Aladár hírhedt képviselőházi beszédére s ki fog terjeszkedni azon visszáságokra és hazugságokra, a melyek a mostani egyházpolitikai helyzetet jellemzik. Az estélyt különben Ruyter Mihály, a hős admirális, a nagy gályarabszabadító születésének 300-ados év­fordulója emlékére tartják meg a következő részletes műsorral: 1. Clauder: Gusztáv Adolf hattyúdala. (1636) Vegyeskarra alkalmazta Frühwirth Sámuel. Elő­adja az evang. egyházi vegyeskar. 2. Megnyitó. Dr. Dobrovits Mátyás, kir. tan., a Protestáns Kör elnöke. 3. A Protestantismus történelmi értékéről. Felolvasás, Zsilinszky Mihály v. b. t. t., a Magyar Prot. Irodalmi Társaság és Luther Társaság elnöke. 4. Kozma An­dor: 7 1" agg prédikátor. Szabolcska Mihály : Üldözött protestáns lelkész éneke a XVII. században. Szavalja Zöldi Elza úrhölgy. 5. Ruyter Mihály emlékezete. Fel­olvasás. Dr. Antal Géza, pápai ref. theol. akad. tanár. 6. Kapi Gyula: a) Petrőczy Kata Szidónia éneke, b) Mi Atyánk. Énekli Hanély Flóra úrhölgy. 7. Magyar gályarabok éneke. Káldy Gyula gyűjteményéből. Elő­adja az evang. egyházi vegyeskar. A kart Frühwirth Sámuel vezeti. Lelkészválasztás Ipolyveczén. Ipolyvecze, melynek anyásításához, mint mult számunkban is ir­tuk, hosszas tárgyalás után a vall. és közokt. ügyi minisztérium a maga részéről 811 koronával megadta az anyagi részszerü lehetőséget, hozzáfogván Ipoly­ság filiájával együtt a lelkészi állás betöltéséhez, f. hó 29-én küldöttségileg meghívta lelkészének Krupecz István alesperes hontudvarnoki ev. lelkészt, ki azon­ban az állás elfogadása ügyében döntő választ még nem adott.

Next

/
Thumbnails
Contents