Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-12-10 / 50. szám

IV. év. Nyíregyháza, 1908. deczember 10. 50. szám. ff f f EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYÍREGYHÁZA. H lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér. * Hirdetés ára oldalanként 40 korona. * TARTALOM-JEGYZÉK : Vezórczikk : Ihász Lajos — Ä vallás- és közoktatásügyi költségvetés és a protestánsok. — Valami Amerikából F. E. — Tárcza. Vasárnap reggeli fohász a templomban. Sántha Károly. — Belólet. — Irodalom — Pályázatok. — Hirdetések. 4i Ihász Lajos 1850-1908. Ismét súlyos veszteség evangelikus Sionunkban. Ismét összedobbannak a hű evangelikus szívek az együttes gyász, a közös fájdalom leverő bánatában. Elköltözött jeleseink egyike. Immár őseihez tért a dunántúli egyházkerület 10 éven át lelkes, odaadó, kötelességtudó, rendületlen hitű, buzgó felügyelője : ihászi Ihász Lajos. Az a csodálatos életösztön, amely evangéliumi anyaszentegyházunk ősi autonómiájának keretei között a felelősségteljes vezéri állásokra a jók közül a legjobbakat választja: nyilvánúlt meg a dunántúli egyházkerület nagy közönségében akkor is, amikor a váratlanúl elvesztett kiváló vezér, Radó Kálmán helyére Ihász Lajost választotta meg s az 1899. évi november 29-én Pápán tartott közgyűlésen a bizalom és szeretet megannyi lelkesítő megnyilvánúlásai közben fényes állásába őt beiktatta. Ma pedig „siralomra fordúlt" a kerület s vele az egész hazai evangelikus Sión öröme, mert a hű vezér, a példaadó lelkességgel és önáldozattal működő előljáró nincsen többé. Ä veszteség annál érzékenyebb, mert benne hazai evang. egyházunk nemcsak egy állásánál fogva, de méginkább személyes tulajdonainál fogva közbecsülésben és szeretetben álló kiváló tagját veszítette el. Egyike volt azoknak, akik nem az ékesszólás varázserejével, de a tettek tiszteletreméltó lánczolatával, nem a külső zománcként rájuk tapadó tudás fényével, de a szív mélyéből, a művelt kedély mélységeiből fakadó szeretet erejével, nem az állás külső dicsőségével, de igaz bennső evangéliumi hit és áldozatkészség folytonosan megnyílvánúló tényeivel tündököltek, vonzottak, lelkesítettek követendő példaként s adtak súlyt minden szavuknak, minden cselekedetüknek. Nem a hangos beszéd, de a zajtalan, szerény, ám áldott cselekvés embere volt. Puritán lélek, becsületes protestáns, hű vezér, köteleségtudó jellem — s épen azért külömbség nélkül mindenki tiszteletének és szeretetének tárgya, egyházkerületére nézve áldás, népének áldott, jótékony atyja. Koporsójára bennső fájdalommal és tiszteletteljes részvéttel hullattunk könnyeket mi is, akiket nem egyszer feledhetetlen melegséggel lelkesített a hazai protestantismusért, annak jogos igényei teljesüléséért folytatandó kitartó küzdelemre. A példájában nyílvánúló hűséget és odaadást babérlombokkal koszorúzza meg hőn szeretett evangélikus egyházának hálás kegyelete, mi pedig fájdalmunkban is emelkedett lélekkel valljuk a kidőlt vezér életét méltányló fennkölt főpásztori búcsúztató szavaival: Valóban, Ihász Lajos életküzdelme a jól végzett munka öntudatában, a kötelességteljesítés békés érzetében, a szeretetből kiáradó áldásokban, a megtartott hit égi kincseiben megdicsőült, mert: „ő futását elvégezte, ama nemes harczot megharczolta, a hitet megtartotta, — immár eltétetett számára az élet koronája.

1

1 •