Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-12-03 / 49. szám

4 «2 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1 <>08 nyekben rejlő s általa felpanaszolt testvérietlenség és az ebből származó keserű következmények eloszlatá­sára nem a való takargatása vagy enyhítő kifejezé­sekkel színezett előadása szolgál orvoslásul, hanem annak őszinte és nyilt feltárása. — S kivel szemben tartozunk több őszinteséggel és nyíltsággal, hanemha testvéreinkkel szemben? Ha az őszinteség és nyíltság panaszok felsorolásához vezet — ám tegyen róla a testvér, hogy többé ne vezessen arra. 2. Ä Prot. Egyh. és Iskolai lap általunk igazán tisztelt érdemes szer­kesztője a fentiek alapján helyesebben járt volna el, ha „jobb belátást" a panaszos czikkben érintett egy­házi hatóságánál kért volna, mint tőlünk, a kiket sem jobb belátásra, sem a szerkesztői teendők gyakorlá­sára tanítani nem kell. 3. Gálik Mátyás apatelki lel­késztestvérünk tudását és igazságszeretetét — falusi lelkész volta mellett is — becsüljük annyira, mint sok városi, akár egyik, akár másik lelkésztestvérünket. Gyengén állana az az ügy, a melynek igazsága csak a szerint volna eldönthető, hogy városi vagy falusi­lelkész-e a szószólója. 4. Hogy mi, a tervezett „Evang. Szövetségben" a ref. testvérekkel a legmelegebben óhajtottuk a zavartalan egyházpolitikai czélú együtt­működést, — az a mi olvasóközönségünk előtt sok­kal ismeretesebb, mint bármely más hazai prot, lapra nézve a saját olvasóközönsége előtt. Hiszen az együtt­működést — és ezt felemelt fővel mondjuk — a leg­szivósabban, a legnagyobb kitartással épen mi hir­dettük. Ezt a tudatot a mi olvasóközönségünkben le nem rontja Gálik Mátyás czikke. De lerontotta volna a minden felfogás szabad megnyilvánulása iránt táp­lált igazán prot. állásfoglalásunkat az a tény, ha mi a Gálik Mátyás panaszának utat nem nyitottunk volna. Ez volt és ez lesz a jövőben is szerkesztői irányel­vünk s hígyje meg a Prot. Egyh. és Isk. Lap, hogy ez az irányelv sokkal egészségesebb szellemi alkotások­hoz vezet és sokkal közelebbi rokonságban van az igazi protestantismussal, mint bármely szabad véle­mény elfojtása. — 5. Őszintén megvallva, mi a Gá­lik Mátyás czikkére más feleletet vártunk volna. Re­formátus részről vártuk volna a csodálkozást és tilta­kozást az ellen, hogy ilyen dolgok ref. részen az evangélikusokkal szemben megtörténhetnek. Ez igazán méltó, protestáns felelet lett volna. — Tehát most­már mi kérünk — jobb belátást. Egyébként — to­vábbra is gondunk van arra, de nemcsak hírlapi uton, hanem egész egyháztársadalmi működésűnkben min­ket evangélikusokat az vezet, hogy az a harmadik, a „tertius" ne nevethessen. Béke velünk! Reverzális statisztika. A magyar központi statisztikai hivatal havi közleményei szerint a gyerme­kek vallására vonatkozó megegyezéseknél julius havá­ban az evangélikus egyház vesztesége 37 (reform. 21), augusztus havában 25, (reform. 29), szeptember havában 33, (reform. 8). — A három havi összes veszteség, evang. 95, (reform. 58). — Tekintélyes veszteség, mellyel szemben egyetemes közgyűlésünk a pápai »Ne temere« féle, részünkről absolute nem, de az ő szempontjukból teljesen érthető brevéjével kapcsolat­ban újból csak közgyűlési határozatot hozott, mintha ez ügyet és veszteséget közgyűlési határozatokkal lehetne megoldani, és ellensúlyozni. — Nem jegyző­könyvi határozat, de cselekedet kell ide! S nagyon különös, hogy ma ugyanazok hozták meg a »Ne temere«-vel kapcsolatban az 1868. LIII. t.-czikket vissza­kívánó nevezetes egyetemes közgyűlési határozatot, kik annak idején, 13 évvel ezelőtt mint képviselők és főrendiházi tagok nagy lelkesedéssel a liberalismus szent nevében megszavazták a most siratott gyalá­zatos reverzális törvényt. — Ha valamikor, úgy az ez idei egyetemes gyűlésen szerettem volna jelen lenni (igaz, hogy mint húsz éves pap nem részesültem még abban a szerencsében, hogy mint kerületi kiküldött, az egyetemes gyűlés színét láthattam volna), de sze­rettem volna ez idén ott lenni, hogy különösen a fent hivatkozott határozat meghozatalánál visszaidéztem volna a nem rég múltból bizonyos érdekes és figye­lemre méltó tanúiságokat, a jó lelkű, tisztes öreg Bánó József volt VI. sz. kir. városi esper. felügyelő, ez ügyben tartott nevezetes beszédéből, magatartá­sából, annak következményeiből, az igazi protestáns álláspontból stb. — De talán mégis jobb, hogy ott nem voltam, a mai nemzedék, nem szereti a múltnak tanulságait feszegetni. — Hogy azonban ahhoz a határozathoz sok szó fér, úgy az igazi protestáns álláspont, valamint a gyakorlati, czélszerű egyház­politika szempontjából, az bizonyos. — Alkalmilag, ha időm megengedi, részletesen kifejtem ezt. — Kassa. Homola István, ev. lelkész. Ä modori ev. leánynevelő intézetből. E már széles körben ismeretes polg. leányiskolába a folyó tanévre 52 benlakó, 33 bejáró és 6 magánta­nuló iratkozott be. Az intézet fejlődésére jellemzők a következő adatok : A hat évvel ezelőtt megnyílt inté­zet internátusába az első évben 9 benlakó, a követ­kező években: 17, 30, 33, 36 benlakó növendék irat­kozott be. 1907-ben az intézet internátusa egy eme­letes szárnynyal megnagyobbíttatott, minélfogva a mult isk. évbe 50, a jelen tanévben 52 benlakó növendék nyert felvételt. Több növendék az internátusban nem helyezhető el. A növendékek tanításáról és nevelésé­ről nyolez, mind az intézetben lakó tanerő gondos­kodik. Az intézet összes növendékeivel f. é. szept. hónap folyamán igen tanulságos kirándulást rendezett Dévénybe s Carnuntumba megtekintve ez érde­kes helyek nevezetességeit. — Október hónap folya­mán az intézet ifjúsági szini előadást rendezett, ami­| dőn is Farkas Dienzelnek „Két bábu históriája" czimű poétikus daljátéka és egy tréfás német szövegű dal­játék került előadásra az intézet nagy termét teljesen megtöltő közönség élénk tetszésnyilvánításától kisérve. Okt. 31-én az intézet reformátíói emlékünnepélyt ren­dezett, melyen több élvezetes zeneszámon kívül Gaghy Dénes áll. főreálisk. tanár tartalmas és szellemes fel­olvasásával, Kovács Sándor theol. akad. tanár pedig j szép szavallatával gyönyörködtette a nagyszámú hall­gatóságot. Nov. 21-én az intézetben Zinner pozsonyi tánezmesternő vezetése mellett tartott táneztanfolyam nyert befejezést egy igen sikerült tánezvizsgálat ke­retében, melyen a növendékek szép szabatos tánczai osztatlan elismerést arattak. Nyugtázás. Az ungvári ev. missiói egyház épí­tendő templomára legújabban a következők adakoz­tak. Mélt. dr. Meskó László a tiszavidéki egyház­megye felügyelője 100 kor., pozsonyi egyház 10 kor., pesti egyház 5 kor. Midőn e nemeslelkü és jószívű adományokat a kis misiói egyház nevében hálásan köszönöm, kérem a nagyrabecsült egyházelőjárókat, ! hogy adományaikkal e fontos és sok leirhatlan aka-

Next

/
Thumbnails
Contents