Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-01-30 / 5. szám

1908 EVANGELIKUS ORALLO 39 De legyen szabad továbbá hivatkoznunk a családi életnek ezen, az állami élet örökké szilárd, biztos alapjának szempontjára is. A mai társadalmi és családi életbeosztás tanúsága szerint a köztisztviselő reggeltől a késő délutánig — kivéve az ebéd rövid óráit — alig élhet családjának, alig lehet annak támasza a gyermeknevelés, a mindennapi gondok könynyebb lebonyolítása terén s alig lehet osztályosa az életüdítö, nemesebb erkölcsi rugókat is tevékenységre sarkalló ártatlan családi örömöknek. Kifáradva a napnap mellett reggeltől estig végzett hivatali munkában, szinte önkéntelenül is a könnyebb szórakozásokat nyújtó társaskörökben, mulatóhelyeken tölti el a nap 12 órájából még hátralevő részt, a helyett, hogy idöközileg legalább koronként visszatérő módon, de igazán alapos pihenéshez jutva, vasárnaponként es ünnepnaponként derűsebb kedvvel, családiasabb hajlamokkal térne otthonába naponként végzett munkája után. És legyen szabad hivatkoznunk valláserkölcsi szempontokra is. A keresztyén, a zsidó ós minden pozitív alapon álló világnézet egyik alaptörvénye, sok századok és évezredek által felette bölcsnek ós célravezetőnek beigazolt alaptörvénye a visszatérő ünnepnapokon a rendes hivatás teendőitől való tartózkodás ós a valláserkölcsi szükségletek kielégítése. Magának az állami élet rendjének és nyugalmának pillérei is végső fokon e valláserkölcsi rend betartásán nyugosznak. Valláserkölcsi komolyság nélkül egyesekben ós tömegekben — amint ezt korunk némely szellemi áramlatai oly élénken igazolják — meginog a kötelesség tisztelete, a törvényes rend iránti bizalom és engedelmesség érzete. Es mondanunk sem kell, mennyire demorálizálólag hat e tekintetben köznépünkre, ha a tisztviselői teendőkkel elhalmozott intelligens elemeket a vasárnapi ós ünnepnapi isteni tiszteleteken következetesen nélkülözik, ami már a jó példaadás, de maguknak az érdekelt tisztviselőknek földi boldogsága ós mennyei üdve szempontjából is egyaránt káros. Végül legyen szabad hivatkoznunk a müveit külföld, s különösen az előkelő szellemi életet élő, de egyúttal anyagilag is a legbiztosabb alapokon álló Németország, Angolország, Dánia, Hollandia, Amerika példáira, ahol a tisztviselők teljes vasárnapi ós ünnepnapi munkaszünete törvónyhozásilag biztosítva van s egyes átmeneti intézkedések betartásával az állami élet mégis zavartalanul funkcionál minden szerveiben. Előadott indokainknál fogva tehát újból esedezünk: méltóztassék egyházkerületünk kórósét kegyesen mórlegelni ós lehetőség szerint teljesíteni. Kik is maradtunk Miskolcon, Sajógömörön, 1907. évi december hó 30-án. Nagyméltóságodnak mély tisztelettel: Zelenka Pál, Szentiványí Árpád, püspök. kerületi felügyelő. Geduly Henrik, főjegyző. TÁRCA. Saját dallamára. Hála neked, ég, föld Ura, jÉdes Istenünk, Kegyelmedből került újra Rendes, szép telünk; Meg nem halva Csakis alva Lágy hó pelyhiben, Jégbe, fagyba Fűszál vagy fa Békén megpihen. Mindenható Urnák mondlak, Égi, szent Atyám, Csodadolgok váltakoznak Lehed fuvatán; Tegnap még zöld, Ma feliért ölt Széhs a világ, Habok felett Hajók helyett Nép jár, kocsi hág. Gazdag vagy te, boldog Isten

y Tagadhatlan tény, Merre nyáron virág sincsen, Ott im, pompa, fény ; Ha nap, ha hold Sugarat ont, Ragyog idelent Gyémánt, kristály . . . Hol a király, Ilyet ki teremtl? Téli pompa zordon árnya Nyomor, inség, bün, Mily nagy jó, hogy tudjuk már ma

y Van, ki segél hün; Égi Atya El nem hagyja Földi gyermekit, Fia, Lelke, Hó szerelme Bút, bajt megenyhít. Hallgat ének, víg madárdal

y Kolomp, tilinkó, Dolgosoknak zsivajával Tréfás, játszi szó, Ligetekben És berkekben Nyugvó csend vagyon, Hegyen, síkon Most no titkon Jószág és vagyon. Zúzmarás fák rideg ágán ízes gyümölcs nő, Havas szántók sivárságán

y Hava midőn jó, Kalász tenger Állat, ember