Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-11-12 / 46. szám

40') EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1908 torn szem előtt, amit Rátkay képviselő úr felhozott. De bizony gyakran az én törekvésem hajótörést szenved, tőlem nem függő tényezők miatt. Búzának felelve megjegyzi, hogy neki is sok óhajtása volna tárczája keretében, de számolni kell a pénzügyi helyzettel. Megelégedéssel mutat arra, hogy három év alatt milyen jelentékeny összeggel emelkedett a kultuszbudget. A részletes tárgyalásnál a jogakadémiák tételénél fejlődött ki hosszabb vita, melyben Rátkay László, Nagy Ferencz, Sághy Gyula és Buza Barna vettek részt. Apponyi Albert gróf miniszter felszólalása után a tételt változatlanul elfogadták. A középiskolák téteténéi Sághy Gyula mondott beszédeit. Apponyi Albert gróf, közoktatásügyi miniszter kijelenti, hogy a fizetések javításának előmunkálatait megindította a középiskolai oktatás egész vonalán és úgy látja, hogy az általában megelégedést keltett. — A főkívánság, hogy a statusrendezés minél előbb keresztül vitessék, — pénzügyi kérdés. A hitoktatók államosítása nagyon meggondolandó nemcsak financziális, hanem sok egyéb szempontból. Nem is Ígérheti, hogy ebbe az eszmekörbe bele megy. A felekezeti középiskolák tételénél Haviár Dániel szeretné, ha a vasúti féláru jegyek kedvezményét a felekezeti tanárokra is kiterjesztenék és őket az államiakkal mindenben egyenlő elbánásban részesítenék. Apponyi szerint a törekvés eziránt meg van, de nem lehet keresztülvinni. Széli Kálmán a felekezeti polgári iskolák tanárainak fizetésrendezését, amennyiben velők szemben tényleg igazságtalanság történt, — a miniszter jóindulatú figyelmébe ajánlja. Az „Egyetértés" fennt említett cikkét lapunk legközelebbi számában hozzuk. Ä lelkészek tanuló fiait segélyző intézet évi közgyűléséről. A lelkészek tanulófiait segélyző intézet mint rendesen, ugy az idén is az egyetemes gyűlés alkalmával az egyetemes lelkészi értekezlettel kapcsolatban tartotta évi rendes közgyűlését. Ez alkalommal a tagok sorából sokkal többen vettek részt a közgyűlésen, mint rendesen, nem hiába, hogy a nyugdíjintézet ügye sok lelkészt gyűjtött össze Budapesten az egyetemes közgyűlés idejére. A közgyűlést megelőzőleg az intézet igazgató bizottsága ülésezett. Tanácskozását Veres József intézeti elnök vezette. A bizottság ülésében résztvettek: Händl Vilmos alelnök, Kund Sámuel, Petrovics Soma, Schleiffer Károly. Stettner Gyula, Faummler G. Adolf Bognár Endre, Nemes Károly, Okályi Adolf, ig. bizottsági tagok. Az ügyvivő által előterjesztett évi jelentés elfogadása után áttért a bizottság legfontosabb feladatára, a segélyért beérkezett folyamodványok tárgyalására. Hála Istennek ez alkalommal senkit sem kellett elutasítani a folyamodók közül, mert az intézet ez evi bevétele lehetővé tette az összes folyamodványok figyelembe vételét. — Két lelkész tanuló fia szabad asztalt (a mai drága világban bizony elég tekintélyes segítség) 15 lelkész fia pedig 60—60 koronát kapott segélyképen. A bizottság rendelkezésére álló szabadasztalokat Putzer György és Förster budapesti vendéglős urak voltak szívesek az intézetnek felajánlani, amit a bizottság a leghálásabb köszönettel fogadott el. A megszavazott pénzsegély 900 koronát tesz ki. Nyomban a bizottsági gyűlés berekesztése után kezdetét vette a közgyűlés. Itt elsősorban a számvizsgáló bizottság jelentését hallgatták meg a közgyűlési tagok s örömét fejezte ki a közgyűlés az intézet vagyoni viszonyainak örvendetes gyarapodása felett. Az 1907-ikéví zárszámadások ugyanis a következő eredményt tüntetik fel: 1. Bevétel (az 1906. évről maradt 9256 K 33 fillérrel együtt) 11,554 K 47 fill, II. Kiadás 864 K 01 fill. III. Maradvány 10690 K 46 fillér. A vagyon mérleg 1907. végén 13889 K 76 fillért mutat, mely összeg 1906-hoz képeát 1543 K 73 f. gyarapodást tüntet fel. A vagyon mérleg összegében 1309 K 30 fillér hátralék is benfoglaltatik, amely tekintélyes összeg nem csekély mértékben akadályozza meg az intézet szabad mozgását is. Az ilyen hátralékokat — tudjuk mindnyájan — nagyon nehezen lehet behajtani, de hisszük azt is, hogy az intézet tagjai — lelkészek lévén — ha késedelmesen is, de lelkiismeretesen eleget tesznek kötelezettségüknek s ez által is igyekeznek majd az intézet áldásos működését előmozdítani. Az egyesület pénzállománya 1908. szept. 29-én 12543 K 32 f. volt, mely összeg egyes megbízható pénzintézetnél van gyümölcsözőleg elhelyezve. Elég szép összeg ahoz képest, hogy az intézet mindössze 7 éve működik s hogy körülbelül a lelkészek csak egyheted része karolta fel érdeme szerint, mig a többi csendesen megvonulva hallgat. Legfontosabb tárgyát képezte a közgyűlésnek az alapszabályok egyes pontjainak módosítása, a melyet lapunk nagyrabecsült szerkesztőjének engedelmével külön teszünk közzé. Örvendetes tudomásul vette a közgyűlés, hogy az intézet elnökének és ügyvivőjének több egyházmegyéhez benyújtott kérelme folytán az intézet tagjainak száma az 1908-ik év folyamán is gyarapodott. Nevezetesen beléptek az intézetbe alapító tagok gyanánt : a gömori, sárosi, zólyomi és tátraaljai egyházmegyék, továbbá Margócsy István acsai lelkész, Mikolay István orosházi ügyvéá és Blatniczky Pál zólyomi lelkész. — Rendes tagjai lettek az intézetnek Mesterházy László sárvári és ujabban Szlancsik Bogyoszió ábelfalvi lelkészek (előbbi a középvasi egyházmegyének tagja, a mely egyházmegyének minden lelkésze tagja az intézetnek. — Hej! ha sok ilyen egyházmegye volna.) Az 1909 évi költségelőirányzatot a közgyűlés 1920 K bevétellel és ugyanannyi kiadással állapította meg, mely összegből 780 koronát segélyezésre irányzott elő. A midőn végre a közgyűlés az elnöknek és az ügyvivőnek lelkiismeretes és eredményes munkálkodásukért köszönetet szavazott, a tagok azzal a tudattal oszlottak el, hogy — ha esetleg kicsi körben, szerény eszközökkel is, de hasznos, áldásos munkát végez az intézet, a melyet az Isten áldása is követni fog. —o—