Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)
1908-06-04 / 23. szám
202 EVANGELIKUS 0IÍALLO 1 í>< »8 testvérem és köztem lévő ügy már elintéztetett, amenynyiben ő tőlem a püspök úr jelenlétében és az újpázuai közgyűlés színe előtt férfiasan bocsánatot kért és én azt szívesen megadtam. Azért vétek számba megy, ha Wallrabenstein testvérem ezen ügyet újonnan bolygatja.) Ilyen körülmények között kötelességem megtartani a főesperesi hivatalt és az esperesi székről is visszautasítani egy éretlen és roszindwlatú testvér kifakadásait. Megjegyzem még, hogy azon határozatok, amelyek egyházmegyénk és a magyarhoni egyházegyetem közti viszonyt tárgyalták, 1907-ig mind egyhangúlag hozattak, kivévén az 1906-ban tartott neudorfi közgyűlést, amely a theologusainkat érintő határozatot 7 szavazat ellenében valamennyi szavazattal elfogadta. Végül magától vettetik fel előttem az a kérdés, hogy miért szólalt fel Wallrabenstein testvérem csak most, holott a szóban lévő közgyűlés m. é. októberben tartatott már. Nem tudom, de sejtem, hogy mit akar az által. Legyen azonban meggyőződve, hogy mig az egyházmegye bizalmát bírom, meg fogom védeni egyházmegyénk és az esp. hivatal méltóságát és saját magam becsületét. A politika terére nem fogom követni Wallrabenstein testvéremet, mert annak az egyház keretében nincsen helye, ha azonban tudni akarja, hogy az utolsó választások alkalmával miért léptem ki az eddig tanúsítóit visszavonultságból, támadjon meg ezért politikai lapokban és én egész őszinteséggel fogok neki válaszolni, föltéve, hogy időközben megtanulja az illedelem hangján beszélni megőszült testvérével, békeszerető elöljárójával és őszinte jóltevőjével, megtanulván mindenekelőtt a VIII. parancsolatot; mert én csak érett, komoly emberekkel bocsátkozom vitába. Hiszen én a jelen sorokat is csak az igazság érdekében és az általam igen tisztelt evang. közönség iránti tiszteletből és annak felvilágosítása céljából irtam meg. Ab a ffy Miklós s. k* a horvát-szlavon ág. h. evang. egyházmegye főesperese. T Ä R C Ä. Az evangelikus istentisztelet. (A liturgia egységesítése kérdéséhez.) 2. §. Luther és a Formula Missac. (Äz első közleményt 1. a 21-ik számban.) Midőn III. Incze pápa az 1216. évben a Lateránbfin megtartott egyházi zsinaton a transsubstantiatio tanát dogmává emelte: a róm. kath. egyház istentisztelete, a mise lényegében fejlődésének végpontját elérte. Nagyon kevés és liturgiailag nagyon lényegtelen díszítés az, ami még ezentúl a századok óta céltudatosan fejlesztett liturgiához hozzájött! Vonatkozik ez különösen az egyházi zenére s az énekre, mely XIII. Gergely óta, ki a világhírű Palästrina által az eddig használatban lévő choralkönyveket revidiáltatta — a misében is az őt illető helyet elfoglalta. III. íme pápa óta a mise központi részévé az elemek átlényegülése lett: Krisztus Urunk kereszt halálának vértelen ismétlése. S a mig ez ideig az evangelium után rendesen az egyházi beszéd következett, addig a dogma kihirdetése után az lényegéből mindinkább veszített, sőt idővel a miséből teljesen elmaradt a vértelen áldozat előnyére. * Ä polémiát bezárjuk. Szerk. A vértelen áldozatot az áldozó pap mutatja be | Istennek. Természetes dolog, hogy a liturgiának ily irány! ban való fejlesztése tisztán hierarchikus célokat szolI gált. A elérus eddig is közbenjárója volt a laikusnak ! Istennél, de most, midőn szinte rendelkezhetik magával a Megváltóval, különösen a kötés és oldás hatalmának helytelen értelmezése következtében valóságos üdvözítővé lett. A laikustól a misében minden activ cselekvés el van zárva, összes activitása, hogy midőn csengetnek neki: keresztet vet, letérdel vagy mellét üti. Activitását az oltárszolgákra, a ministránsokra ruházták át, kik a hívek nevében, a hívek helyett válaszolnak a misében. Érvényes mise, érvényes istentiszlet azért hallgatóság nélkül is tartható, vájjon a hívek lelkiépülésére, vagy nem, ez oly egyházban, hol az űdvjavak mechanikailag működnek, kérdés tárgya nem lehet. Nem csodálkozhatunk azért ama körülményen se, hogy a mise latin nyelven celebráltatik, miáltal azonban a róm. kath. egyház kizárólag egyetemes voltát akarja dokumentálni. Luther soká jött arra a gondolatra, hogy az evangelium szellemében kellene egy istentiszteleti szervezetet teremtenie. Lassan fejlődött, lassan érlelődött meg benne úgy a reformatio gondolata, mint minden, ami a reformatioval összefügg, Az erfurti barátévektől, a római úttól 1517. okt. 31-ig nagy az idő s ő még a vittembergi esemény után is, mely kiinduló pontjává lett a nagyszabású mozgalomnak, hű hatholikus, ki mint rendjének kiváló főnöke s a pápának kedvelt gyermeke, siet a szt. atya előtt lépését bejelenteni s arra attól legmagasabb jóváhagyását kikérni. Lelke már rég fogva volt az evangelium ereje által, annak szelleme testének s lelkének minden porcikáját rég áthatotta s öntudata még sem látta világosan, tisztán az útat, meI lyen haladnia kell. Erre ellenségei terelték, kik Isten véghetetlen bölcseségénél fogva a reformationak hatalmas passiv előmozdítói voltak. 1518-ban még rendesen végzi a misét, mint a wittenbergi egyetem tanára s városi plébános. De az »audire missam« mellett erősen hangsúlyozza, mint fontosabb részt az »audire verbum dei«-t. A következő évben hangsúlyozza a »communio sub utraque«-t, de csak a tökéletesebb forma ked| véért. 1520-ban »Az egyház babyloni fogsága« című ; művecskéjében már öntudatosan szentírási alapon kikel az urvacsorájának egy szín alatti kiszolgáltatása i ellen s a róm. kath. egyház vértelen áldozati theoriája ellen. Hova-tovább kifejlődött, megérlelődött benne a gondolat, hogy a szt.-írási egyetemes papság elvéből ! kiindulva a híveknek is activ részt kell nyújtani a misében, a miséből minden szentirás ellenes részletet törölni, azt anyanyelven végezni: szóval tudatára jutott | annak, hogy az evangelium szellemében felépített istentiszteleti rendre szükség van. De ez új rendet nem a réginek romjain akarta felépíteni. „Amit el kell hagyni, ne romboljuk szét erőszakkal" — szól. ,,A mise is csak az Igének a szívekre való hatása következtében szűnjön meg. A felebarátok iránti szeretet megkívánja, hogy ne járjanak el szigorral, még ott sem, hol az evangelium ellenes privátmisék megszüntetéséről van szó. Előbb győzzük meg az