Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-05-28 / 22. szám

1% EVANGEL]KUS ORÁLLO 1908 őrizte eddig a honfiúi kegyelet, hirdess'e ezentúl emléküket és eszméik diadalát a művészet alkotása is. Magasztos ünnepélyünkre mély tisztelettel meghívjuk. Eperjesen, 1908. évi május havában. A rendező-bizottság. Az ünnepély sorrendje: I. Délelőtt 10 órakor istenitisztelet az evangelikus templomban: 1. Közének. 2. Oltári szolgálat. Végzi Zelenka Pál, a tiszai evangelikus egyházkerület püspöke. 3. Karének. Vezeti Szánik Ernő collegiumi theologiai akadémiai énektanár. 4. Egyházi beszéd. Tartja Korbély Géza eperjesi evangelikus lelkész. 5. Közének. II. Délelőtt 11 órakor az emlékmű leleplezése a collegium épülete előtt: 1. Karének. Előadja Kapy Gyula collegiumi tanítóképző-intézeti tanár vezetése mellett a collegiumi ifjúság énekkara. 2. Megnyitó-beszéd. Mondja Tahy József Sárosvármegye alispánja, a collegiumnak helyettes-felügyelője. 3. Ünnepi óda. Irta Csengey Gusztáv collegiumi theologiai tanár. Előadja ifj. Draskóczy Lajos collegiumi theologiai akadémiai tanár. 5. Kubinyi Albert m. kir. udvari tanácsos az emlékműbizottság nevében átadja az emlékművet a collegium fenntartó hatóságának. 6. Gyürky Pál főesperes, a collegium igazgatóválasztmányának egyházi elnöke, a collegium fenntartó hatóságának képviseletében az emlékművet átveszi. 7. Az emlékmű megkoszorúzása. 8. Hymnus. Énekli a közönség. Az ünnepély után d. u. 1 órakor közebéd. Lapunk mai száma a közbejött ünnep miatt egy napi késedelemmel jelent meg. Szerk. Gyászrovat. A tolna-baranya-somogyi ág. hitv. ev. egyházmegye bonyhádi főgimnáziumának fenntartósága és tanári testülete mély fájdalommal jelenti, hogy Forberger László, rendes tanár buzgó tanári működésének 23-ik, életének 51-ik évében f. é. május hó 25-én d. u. 6 órakor váratlan baleset következtében elhunyt. A megboldogult hűlt tetemeit f. hó 27-én d. e. 8 Vü órakor fogjuk a főgimn. épületében megáldani s onnét a késmárki családi sírboltba szállíttatjuk. Bonyhád, 1908. május 25-én. Legyen a munkás tanár és szeretett kartárs emléke örökké áldott! Ä gömöri ág. hitv. ev. egyházmegye f. é. május hó 6-án Rozsnyón a főgimnázium nagytermében Terray Gyula főesperes és Szontagli Andor egyházmegyei felügyelő társelnöklete mellett tartotta meg ez idei rendkívüli közgyűlését, melyen az egyházmegye egy-két egyhazát eltekintve az őszes egyházak és iskolák küldőikkel képviseltették magokat. Terray Gyula főesperes elnök magas röptű és áhítatot keltő bevezető alkalmi imája nyitotta meg a közgyűlést. Szontagh Andor egyházmegyei felügyelő rövid beszédben vázolta ama fontos okokat, melyek ezen rendkívüli közgyűlés összehívását szükségessé tették. Melegen üdvözölte a szép számmal egybegyűlt világi és egyházi kiküldötteket s javasolta — amit a közgyűlés határozattá is emelt, — hogy ezen közgyűlés jegyzőkönyvét hitelesítse az elnökségen kívül: Posch Gyula, Törköly János, Egyed Dávid, Smid István és Stempel Lajos tagokból álló bizottság. Az alakulás megtörténte után Terray Gyula főesperes — határozathozatal mellőzésével körleveleiben már is ismertetett: egyházakat, iskolákat, nem különben egyeseket is érintő többrendbeli előterjesztéseit elnöki székéből újból ismertette, hogy azok ne csak a lelkészek, hanem az egész egyházmegye előtt is ismertekké legyenek. Becser Endre alesperes mint előadó előterjeszti az egyházkerületnek a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél újabban kötött tűzkár elleni biztosítási szerződését, mely a múlt évi egyházkerületi közgyűlés határozata folytán új szempontok figyelembe vételével újíttatott meg s melynek jogérvényessége az egyházkerületi i közgyűlés jóváhagyása után az 1908. ápril. 1-től számítandó tíz évi időtartamra szól. Elfogadásra ajánlja ezen szerződést, a mennyiben a fizetendő díjtételek a biztosítandó egyházakra nézve csaknem 40

l

,/o-kal i kedvezőbbekké lettek és így a közmegnyugvást méltán előmozdíthatják. A közgyűlés a szerződés elfogadásával bele nyugszik abba, hogy a fizetendő biztosítási díjak 15%-a az egyházkerületi pénztár javára utalandó vissza: mégis egyrészről azon meg! győződésének ád kifejezést, hogy az egyes egyházközségek autonom joga a felsőbb egyházi hatóságok részéről a tűzkár elleni biztosítás terén is kellő figyelemben részesítendő; másrészről pedig a többi egyházmegyék szíves hozzájárulásának reményében azon óhaját nyilvánítja, hogy a biztosítási dijakból az j egyházkerületi pénztárba visszautalt 15 % a kezelési i költségek levonásával a rozsnyói ker. árvaház tőkéjé• nek gyarapítására fordíítassék. Bartholomaeidesz László alesperes, mint előadó előterjeszti és ismerteti az egyetemes lelkészi nyugdíj újjászervezését célzó Gyurky Pál egyetemes ügyvivő által nagy gonddal és tudással készített és közre bocsátott tervezetét, mely tervezet ellenében beterjeszti és ismerteti a csetneki egyháznak egy külön kidolgozott s számadási alapokon nyugvó nyugdíjtervezetet s ezt elfogadásra ajánlja. A közgyűlés hosszas és beható eszmecsere után — mellőzve a csetneki tervezetet — általánosságba elfogadta a Gyürky Pál féle tervezetet azon reményben, hogy ezen nyugdíjtervezetet elbíráló egyetemes bizottság megfogja találni a módot arra nézve, hogy úgy a fizetéses alapon nyugvó nyugdíj szervezési közóhaj, miként az átalány-rendszeren alapúló közóhaj is igazságos megoldást nyerjen. Főesperes elnök sürgős intézkedést kért a rónapataki regále váltság és rónapataki malom tőke ügyében. A közgyűlés mindkét ügyet rendezés, illetőleg tőkék biztosítása céljából kiadja dr. Vjeszt Károly egyházmegyei ügyésznek. A közgyűlés Terray Gyula főesperes buzgó imájával ért j véget. A közgyűlést közebéd követte az úri kaszinó nyári helyiségében. Stempel Lajos egy hm. főjegyző. IRODALOM. »Ä philosóphia jövője.« E cím alatt a berlini tudományegyetem böicseletkarának nagyhírű tanára és ismert nevű ethikusa: L'auhen Frigye* a nemrég megjelent Dilthey-fé\e „Systematische Philosophie" cimű műben egy rendkívül tanulságos értekezést írt »a bölcselet jövőjéről«, amelynek főöb gondolatait a következőkben ismertetjük : Sokan azt állítják, hogy a bölcseletnek van ugyan 2 ezer éves múltja, de nincs jövője. Napjainkban ez a teifogás változott, sőt úgy látjuk, hogy a philosóphia egy újabb korszaknak küszöbére lépett. Nem áll az, mintha a tudományágak csődbe kerültek volna, sőt inkább nagy haladás észlelhető a természeti és orvosi tudományok terén egyaránt. Azért azonban az ú. n. exakt kutatás nem oldotta meg feladatát s a tudomány egyetlenegy ponton sem jutott a dolgok végére. Kizárólag az exakt kutatás alapján egységes világfetfogásra nem igen juthatunk. R valóság legutolsó kérdéseire nemis a I tudomány, hanem a vallás adja meg a feleletet, mely egyúttal az észszerű gondolkozás lehetőségében és szükségességében vetett hitnek is záloga. R bölcselet és pedig mint logika, metaphysika és ethika az, mely az egyes tudományágaknak egységes tárgyi összefüggését s az egyes akaratcselekvőségek specifikus értékelését célozza. Mint logika a tudományok szerves egységét, mint metaphysika a valóság tárgyias lényegét s mint ethika a cse: lekvóségek értékét van hivatva a bölcselet megmagyarázni. R 1 valódinak, az igaznak 5 a jónak meghatározása az ő specifikus : feladata, mert ezen épül föl az emberi lét épsége és egészsé-