Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-05-28 / 22. szám

194 EVANGELIKUS 0IÍALLO 1 í>< »8 vendékei vallását sértő nyilatkozatot tesz (22. §. I. d.), ha kivándorlási ügyekkel foglalkozik (22. §. I. e), ha a növendékekkel durván bánik, közbotrányt okoz magaviselete által, ha a felettes hatósággal szemben engedetlenséget vagy durva tiszteletlenséget tanúsít, egyáltalán, ha tanítói és nevelési kötelességének teljesítését vétkesen elmulasztja vagy azzal ellenkezően cselekszik (22. §. I. f., g., h., i.). Mondatott, hogy fegyelmi tekintetben a szerzetesek sokkal súlyosabb szabályok alatt állanak, mint a többi, a nem szerzetes-rendi tanítók. Ami a fegyelmi vétségeknek a törvényben ilyeneknek minősített sorozatát illeti, ez nem áll. A fegyelmi vétségeket és a fegyelmi eljárás módját megállapító 22. §-a a törvénynek egész terjedelmében a nem szerzetes-rendi tanítókra nézve igen, de a szerzetes-rendi tanítókra nézve csak azon pontjaiban érvényes, melyeket a törvény 35. §-ánál utolsó bekezdése kifejezetten megjelöl (22. §. I. a)—c) pontjai, de nem egyszersmind a d)—i) pontjai). Ha tehát a közig, bizottság a 22. §. I. d)—i) pontjai alapján megindítani akarná az eljárást, a szerzetes azzal felelhetne, olyasmi miatt zaklattok, amitől a törvény el nem tilt. Saját egyházi felsőbbségétől pedig nyugodtan alhatik, ha például a hitfelekezetek ellen, a polg. házasság jogintézménye ellen izgat, vagy nem pápista növendékei vallását sértő nyilatkozatokat tesz! De nem áll az sem, hogy a fegyelmi eljárás tekintetében állanának a szerzetesrendi tanítók sokkal súlyosabb szabályok alatt, mint a többi nem szerzetes-rendi tanítók. Ha a szerzetesek által ellátott iskolákban— úgy mondja a törvény 35. §. második bekezdése — a törvény 22. §. I. g)—c) pontjai alatt fölsorolt hibák észleltetnének, úgy azokra, akár élvezzenek állami fizetéskiegészítést, akár nem, a törvény 26. §-ában körülírt eljárás alkalmazandó. Kifejezetten alkalmazandónak mondja a törvény ezt a 26. §. a szerzetes-rendi iskolákra. Ugyanezen 26. §. alkalmazandó minden más, nem állami iskolai hatóság rendelkezési joga alá tartozó iskolákra is. Egyenlően súlyos, vagy egyenlően nem súlyos szabályok alatt állanak tehát a szerzetes-rendi és nem szerzetesrendi iskolák! Sőt a nem szerzetesrendi hitfelekezeti tanítók állanak súlyosabb szabályok alatt. A törvény 23. §-ai és 24. §. melyek azonban ugyan csak a törvény 35. §-ában nem említtetnek tehát a szerzetesrendi tanítókra nem »alkalmazandók«, a legmesszebb menő befolyást biztosítják a miniszternek a nem szerzetesrendi hitfelekezeti, tanítók fegyelmi eseteiben alkalmazandó eljárásra. A miniszter a törvény 22. §-ának 1., a)—e) pontjaiban megjelölt állami érdekek biztosítása szempontjából a törvény 22. §-ában megszabott módon és az ott megállapított fegyelmi büntetések alkalmazásával foganatosítandó fegyelmi eljárást rendel el, a tanító a miniszter, kívánságára állásától fölfüggesztendő a vizsgálat befejezése előtt is, különben a fölfüggesztést a miniszter közvetlenül rendeli el, a miniszternek jogában áll az egyh. hatóság fegyelmi ítéletét fölfüggeszthetni, új eljárást rendelhet el, a fegyelmi vétségek címén indított fegyelmi eljárás bármely szakaszában az ügyet a közigazgatási bizottsághoz terelheti át. Biztosítva van tehát a törvény 23. és 24. §§-ai által az állami érdek és a nemzeti érdek, a miniszter befolyása minden mai iskolafönntartóval szemben, csak a szerzetes iskolafönntartóval szemben nincs, mivel az utóbbiakra nézve 1 az idézett szakaszok nem érvényesek] Bele nyugodnám az államhatalom ilyetén befolyásába, a salus reipublica suprema lex esto; csak egyenlő jogszabályok alkalmaztassanak minden hitfelekezetek ellen. De a szerzetes szakasz kivételes intézkedéseivel!' a legteljesebb mértékben magán hordozza a jogosulatlan előnyök bélyegét! És csak elégületlenséget szülhet, csak panaszra ad okot minden elfogulatlan embernek. Érzem, hogy kényes téren mozgok, de föl nem szólalni a jogegyenlőség és viszonosság megsértése miatt bűn volna az egyház, a haza ellen egyaránt. Az egyház elleni bűn, mivel alaptörvény biztosította jogainak csonkításáról, más részről a róm. kath. egyháznak dédelgetéséről, kiváltságainak további gyai rapításáról van a szó, amidőn ezen egyház leghívebb és sokszor külföldi parancsnokok alatt álló harcosai, a szerzetes-rendek ilyen kiváltságok közé helyeztetnek. Bűn volna a hallgatás a haza ellen, mivel az ilyen dédelgetés, a kiváltságok ilyen osztogatása igen könynyen veszélyezteti a nemzet drága kincsét, belbékéjét. Törvényhozásunk nem régen kitörölt a törvénykönyvből oly törvényt, mely hosszú időn át bántotta a jó hazafiakat. Törölje ki a törvénykönyből szintoly gyorsan és kurtán, amily gyorsan és kurtán a törvénybe iktatta, a szerzetes tanítók és apácák által ellátott iskolákról szóló szakaszt, mely bántó minden szabadelvű emberre. A kérvény ott fekszik asztalán, intézze el a többségében negyvennyolcas képviselőház a 48-ki törvények parancsolata szerint, érdemileg, egyenesen, ne alakilag, formulákkal! VII. Az Utasítás utolsó fejezete eljárási szabályokat foglal magában a közigazgatási bizottságok számára. (51-52. §§.) Az utasítás 51. §-a szabályozza a hitfelekezet elemi iskolai tanítók járandóságai körül való közigazgatási eljárást. Az 52. §-a pedig fölsorolja azon eseteket, amelyekben a törvényből kifolyólag a közig, bizottság hatásköri illetékességgel bír és elsőfokú határozatot hoz. Ezekre vonatkozó nézeteimet az egyes fejezeteknél, amennyire szüksége volt, s elmondottam, fölösleges volna itt azokat újból elmondanom. Kund Sámuel. B E L É L E T. Gyászrovat. Dr. Meskó László igazságügyminiszteri államtitkárt, a tiszavidéki egyházmegye érdemes, buzgó felügyelőjét súlyos csapás érte édesanyjának, özv. Dr. Meskó Pálné úrnőnek Nyíregyházán, f. hó 24-én történt elhunytával. A vallásos buzgóságban, evang. egyháza iránti ragaszkodásban, nemes jótékonyságban és gyermekei iránti áldozatkész szeretetben tündöklő úrinő halála a legszélesebb körökben váltotta ki a tiszteletteljes részvét érzelmeit. Temetése nagy részvéttel f. hó 26-án ment végbe. Elhunytáról a gyászoló család a következő jelentést adta ki: Meskó László, Meskó Elek feleségével Mánik Erzsébettel és gyermekeikkel, Meskó Pál, Meskó Károly feleségével és gyermekeivel az összes rokonok nevében is fájdalommal jelentik, hogy szeretett jó édes anyjuk, anyósuk és nagyanyjuk özv. felsőkubini dr, Meskó Pálné született Bölke Matild f. hó 24-én — hosszú súlyos szenvedés után — életének 83-ik évében elhúnyt. A megboldogúltnak földi maradványai f. hó 26-án, délután 4 órakor fognak a gyászházból, az ág. ev. vallás szertartása szerint a pazonyi-utcai sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1908. május 24. Legyen nyugalma csendes, emléke áldott.