Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-04-30 / 18. szám

155 azonban az indokolásban foglalt azon tervet, hogy a tagsági-díjak megállapítása évről-évre előzetesen történjék, aszerint, amint több vagy kevesebb költsége lesz az egyesületnek. Tessék a költségeket a bevételekhez szabni és nem megfordítva. 4. Az alapszabálytervezet 4. szakaszának második bekezdése szerint a rendes tag köteles a gyűléseken tevékeny részt venni, esetleg elmaradását igazolni, továbbá az egyházi élet terén szerzett figyelmet érdemlő tapasztalatairól a közgyűlésnek jelentést tenni. Az ilyen természetű kényszer és a tagok felett való gyámkodás csak az iskolai egyesületek némelyikének alapszabályaiban szokott előfordulni; a kerület lelkészi karát magában foglaló tekintélyes egyesületnek alapszabályaiba azonban sehogysem illik bele. 5. A kerületi lelkészegyesület tagjai számánál és súlyánál fogva sokkal előkelőbb és magának sokkal nagyobb tekintélyt, befolyást méltán igényelhető egyesület lesz, semhogy a kerületi gyűlésnek a lelkészeket általánosságban érdeklő ügyekben szakbizottságává lehetne (1. 11. §.) s ebből folyólag azzal megelégedhetnék, hogy a kerület szakbizottságaival egyenlő rangú tényezőnek tekintessék. 6. Ha a theologiai tanárok és a vallástanárok a lelkészekkel teljesen egyenlő jogú tagjai az egyesületnek, sem az elnöki tisztből (6. §. első sora), sem a választmányból (9. §. első bekezdése: 10 tag, — minden esperesség képviselve legyen benne) ki nem zárhatók. Adorján Ferenc. Konfirmandusok otthona. Az eszme új. Felkarolása életrevalóságát, másrészt megvalósításának szükségességét igazolja. A gondolat megvalósítása elé gördülő akadályok s az ezek miatt keletkezett aggodalmak eloszlatására a következő eszközi jeléntőségű eszmével lépek az ev. közvélemény elé: Minden kerületnek van bennlakással egybekötött leánynev. intézete. Ezen épületek a nyári szünidőben teljesen üresen állanak. Számolva azon a „Felföldi" által kifejezett körülménnyel, hogy a szórványokon lakó iskolaköteles gyermekeknek iskolai év keretén belül a konf. otthonban konfirmációi oktatás céljából való megjelenése nehézségekbe ütköznék s az szerintem inkább volna a nyári időszakban keresztülvihető, e célra a legmegfelelőbbeknek a ker. leánynev. int. internátusokat találom. Ezzel el volna vetve az építkezés okozta nehézségeknek minden gondja s a mellett egyszerre négy konfirm. otthona lenne egyházunknak (sőt ha ezek keveseknek bizonyulnának, ott vannak theol. otthonaink is) és ami szintén fontos, az oktatás már az idén is megvolna kezdhető. Leánynev. intézeteink internátusainak célját, hivatását, mint az alapítványokét is, szabályrendeletek állapítják meg. Én hiszem, hogy ezen internátusoknak a konfirm. otthonok céljaira való ily értelmű felhasználása ezen intézmények evangeliomi céljának és hivatásának körén belül esnék és éppen azért meggyőződésem, hogy a jelzett internátusoknak ilyen célra való felhasználása elé az egyes kerületek nemcsakhogy akadályokat nem gördítenének, sőt örömérzet hatná át, hogy intézményeik szakadatlanul egész éven át az ev. eszme szolgálatában állhatnak. Arról, hogy a ker. leánynev. intézetek székhelyein ] ík>8 : működő lelkészek a legnagyobb készséggel vállalnák j az oktatás gyönyörűséges munkáját, szólani feleslegesnek tartom. A tanfolyamon megjelenő gyermekek ellátási költségeinek kérdése szerintem szintén másodrendű. Aszódon. Chugyik Pál. Rz „utasítás" a nem állami elemi népiskolákról. (Folytatás.) Maga a kultuszminiszter ismeri be a Magyar Hírlapban megjelent nyilatkozatában, hogy a szerzetesrendű tanítókra nézve némely különleges intézkedés történt. Annak a 35. §-nak sebtiben való megszerkesztése és ugyanolyan sebtiben való elfogadása mellett könnyen megtörténhetett, hogy ezek a különleges intézkedések kellő megfontolásban nem részesültek. És ebből a sietségből következhetett, hogy azok a különleges intézkedések a jogegyenlőség elvének rovására történtek. Vegyük sorra a törvény és az Utasítás különleges intézkedését. Az Utasítás (50. §.) második bekezdésében az áll: „minthogy a törvény intézkedései a kisdedóvőnőkre ki nem terjednek, akik ily minőségben vannak alkalmazva, fizetéskiegészítésben nem részesíthetők." Magától értetik, hogy a törvénynek, mely az elemi népiskolákban alkalmazott néptanítókról szól, annak a törvénynek intézkedései a kisdedóvónőkre ki nem terjednek. Hogyan van, hogy az Utasítás mégis kiterjeszti intézkedéseit a kisdedóvónőkre is. Az Utasítás intézkedése nem egészen világos. Oly óvónőket ért-e, akik ovodákban vannak alkalmazva, vagy olyan óvónőket, akik elemi népiskolai szolgálatot látnak el és akiket — bár fizetéskiegészítésben nem részesít, hallgatólag mégis alkalmazásukban meghagy, dacára, hogy elemi tanítói oklevéllel nem, csak óvónői képesítéssel bírnak? Nem szerzetesrendüek által ellátott elemi népiskolákban alkalmazott óvónőkről az Utasítás sehol sem tesz említést. Ez különleges intézkedés, mely azonban nem folyik a szerzetesrendüek helyzetének természetéből. Csekély dolognak látszik ez, de az egyenlőség és viszonosság elve sérelmet szenved. Állami kiegészítésben csakis magyarhonos tanítók, tanítónők részesülhetnek. (50. §. 2. bekezd.). Községi illetőségről nincsen szó, aminthogy szerzetesrendüeknél községi illetőségről különleges viszonyaiknál fogva alig is lehet szó. A szerzetesrendüeknek községi illetőségük — bár a papíron minden magyarhonosnál Magyarhon egyik községében kell lenni, tényleg azon zárda falai közt van, amelyhez tartozik, ma Budapesten, holnap Grácban, majd Insbruckban, majd meg Rómában stb. Azon szoros függésnél fogva pedig, melyben rendfőnökeikhez állanak, átgyúrják a rendtagokat Grácban jó nérnet-magyarhonosokká, Zágrábban jó horvát-magyarhonosokká, Prágában jó tót-magyarhonosokká. Mert az Utasításban sem az nincs kikötve, hogy maga a szerzet is magyarhonos legyen, az az hazai, törvényesen bevett és oktatással foglalkozó szerzet, sem az sincs kikötve, a tanítójelöltek csak a hazában nyilvánossági joggal bíró, állami felügyelet alatt álló tanítóképző intézetben képeztessenek ki, csak az van kikötve, hogy Magyarországon érvényes oklevéllel bírjanak, melyet külföldön is meg lehet szerezni, itthon a különbözeti tantárgyakból, jelesen a magyar EVANGELIKUS ORÁLLO