Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)
1908-04-16 / 16. szám
1908 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ tí139 táblázatba is bejegyeztetik. Äz államsegély kiszolgáltatását a miniszter utóbb a fölfüggesztés idejére is pótlólag is elrendelheti, de a tanítót a meghurcoltatásért, ezen erkölcsi kárvallásért kárpótolni nem lehet. »Ä magyar nyelv tanításának elhanyagolása, állam ellenes irányzat követése« nagyon ruganyos kifejezés, a legnagyobb önkénynek enged tért. Ä rosszul informált miniszter befolyásolt elhatározása megsértheti az ártatlan tanítónak egyéni szabadságát is. Ä világ nem dől össze, az országban a forradalom nem üt ki, a község nem lobban lángra, ha a fegyelmi eljárás alá vont tanító vétkességének bírói megállapításáig mé^ hivataloskodhatik. Sőt nagyobb megnyugtatást szül, ha törvényes bíróság mondja ki alapos vizsgálat és beható tanácskozás után a fölfüggesztést, hivatal vesztést, ítélettel, nem pedig a miniszter rendelete. Ha az egyházi (Ut. 45. §. három utolsó bek.) főhatóság valamely hitfelekezeti tanítót, aki akár fizetés kiegészítés, akár korpótlék címén államsegélyt élvez, fegyelmi uton hivatalvesztésre itél: ítéletét a miniszterhez fölterjeszteni köteles. A miniszter a határozat vételétől számított egy hónapon belül a közig, bizotttság kiküldött tagjának közreműködésével új eljárást és ennek alapján új határozathozatalt rendelhet el. Ha a miniszter az említett határidőn belül nem nyilatkozik, a határozat végrehajtható. Ha valamely hitfelekezeti tanító akár fizetéskiegészítés, akár korpótlék címen államsegélyt élvez ... van-e valamennyi tanítónk olyan, ha csak olyan nem, a kinek még korpótlékra nincs jogigénye ? Tehát nagyon kevés kvétellel valamennyi tanítónkról van itt szó. És az mondatik ki itt, hogy bármily összeggel járul az állam a tanítónak javadalmához, annak elmozdítása a miniszter jóváhagyásától függ, nem a törvényszék Ítéletétől! Ez a rendelkezés elhomályosítja törvényszékeink tekintélyét, lerontja önállóságukat, kétséget támaszt törvénybiráink pártatlansága, hazafias szelleme iránt. Aggályos ez a rendelkezés azért is, mivel a miniszter jóváhagyásának megtagadását nem teszi kifejezetten függővé államellenes tények föltételéhez, hanem minden kikötés nélkül, tetszésére bízza, mikor akar belenyúlni az egyház törvényes hatáskörébe; mikor akar a közigazgatási bizottságnak egy-egy kiküldött tagja által, aki meglehet nem is egyházunk tagja, aki talán nem is ismeri törvényeinket, szabályainkat, bajainkat, szükségleteinket, óhajainkat, egyszóval viszonyainkat, aki valamely pártnak, tán az ev. egyházzal nem rokonszenvező pártnak embere, valamely törvényesen befejezett eljárást új költség és eljárással újból kezdetni és lebonyolíttatni. Uj eljárásról és az új eljárás alapján új határozat hozatalának elrendeléséről van a szó, ha a bíróság ítélete hivatalvesztésre szóllott. Hivatalvesztésnél az egyházi törvényszéken súlyosabb ítéletről nem lehetvén szó, föl kell tenni, hogy a miniszter attól tart, hogy a magyar nyelv tanításának elhanyagolása, eltiltott, vagy a miniszter által nem engedélyezett tankönyvek használata, államellenes irányzat követése miatt hivatalvesztésre szóló ítéletek túlszigoruak és azok enyhítése végett rendel új tárgyalást, új s enyhébb határozathozatal érdekében. Rz elmarasztaltak és elvtársaik mindenesetre örülnek a beavatkozásnak. Az egyház egyeteme csak sérelmesnek találhatja. Most van kezemnél az ev. ref. egyetemes konvent m. é. október 22—25. napjain tartott ülésének jegyzőkönyve és a 45. sz. határozatból olvasom, hogy a miniszter tekintettel az egyháznak ő felsége által szentesített egyházi törvéényeiben biztosított jogaira, ezen egyházra nézve a tanítóképzőintézeti tanárok szó alatt levő szabályzat szakaszát oda módosította, hogy a fegyelmi bizottságban a miniszternek kiküldötte nem foglal helyet, hanem az illetékes egyházi fórum saját hatáskörében folytatja le a vizsgálatot, hozott ítéletét azonban az ítélet keletkezésétől 14 napon belül tartozik föltcrjeszteni a miniszterhez, aki ezt vagy tudomásul veszi, vagy szükség esetén a saját hatáskörében (jól értsük meg a saját hatáskörében!) az ügyet ujabb vizsgálat tárgyává teszi. Maga a miniszter is elismeri, hogy a közigazgatási bizottság kiküldött tagjainak közreműködése a fegyelmi bizottságban egyházunk törvényeiben biztosított jogai tekintetéből sérelmes és módosítást igényel. A panasz és a panasznak kedvező elintézése ugyan a tanítóképző intézeti tanárokra vonatkozó szabályzat egyik szakaszára vonatkozik, itt ellenben a népiskolai tanítókra vonatkozó szabályzatról van a szó; de a két eset lényegileg hasonlít egymáshoz, oly annyira, mint egyik tojás a másikhoz! (Folyt, köv.) T Ä R C Ä. Áldunk, Isten, szívből áldunk, Nem rémít már, nem, — halálunk, Nem sötét a sírnak éje, Hitünk napként süt beléje. Ha eltűnik árnyék-éltünk, Megnyerjük, amit reméltünk: Szebb hazánkat, jobb hazánkat, Hol minket gond s gyász nem bánthat. Ott nem szenved az igazság, Ott nem örül a gonoszság, Ott minden könnyet, mely itt hull, Eltörül szemünkről az Ur. E földön minden hiúság, Örömeink hulló rózsák, A boldogság is csak álom, Nincs állandó e világon. Szentséges örök istenség, Akit imád a mindenség: Csak úgy nyugszik meg a lelkünk, Ha mi Benned s Te élsz bennünk. Ott a fényes hajlékokban A szívünk szabadon dobban; Bűn nem kisért, seb nem sajog, Leszünk, mint boldog angyalok. A kikért itten könnyezünk, Ott kedvesinkre ismerünk; S míg itt szívünk bútól reped, Ott üdvözít a szeretet. Atyánk, míg a végóra üt, S reánk szebb élet napja süt:
