Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-04-09 / 15. szám

128 EVANGELIKUS OKALLO 1908 intézeteinek falállítását s végűi a pozsonyi diakonissza anyaház teljes kiépítését javasolja 1917-re s egyszersmind és egyelőre megindítja lapjában a »jubiláris emléklapra« a gyűjtést. Mind helyes dolog és cél. Wallrabenstein pedig a németországi Bodelschwingh szeretetmunkája példájának feltüntetésével ajánlja a koldusok ellátása s foglalkoztatásának szeretetintézményét, általában pedig indítványozza a napi egy filléres évi önmegadóztatást. Az előterjesztett s lelkesen fejtegetett jubilaeumi indítvány s szózatra az én felvidéki szerény visszhangom az legyen, hogy a koldusok megmentésének bizonyára humánus, de sok vallású országunkban nézetem szerint helyesen csak országosan megoldható kérdésétől eltekinteni kívánva, — a jubilaeumi filléres önmegadóztatás eszméjének megvalósítását egészében a leghatározottabban s legmelegebben pártolom. Épen azért azonban nem ajánlom az indítvány azon részét s az eszme azon alakját, hogy .minden egyházközségben csupán (vagy mint mondani tetszik: legalább) három tag, még pedig esetleg a pap, felügyelő s tanító kötelezze magát napi egy fillér fizetésére 10 évig. Ezen ilyen elkötelezést nemcsak csekély évi 6—7000 kor. jövedelem miatt nem hoznám be, hanem az áldozatkészségnek csupán az egyházi hivatalnokokra való megszorításáért sem. Mért csak a pap, s mindig csak a pap, meg a felügyelő s tanító lépjenek sorompóba? Jézus Krisztás mindnyájunkért szenvedett s halt meg s egyik hű követője is: Luther Márton mindnyájunk hithőse! Sorakozzunk ennek okáért s csoportosuljunk mindnyájan ! Äz indítvány azon kitűnő része s alakjához azonban, mely a nagy ev. összeségnek Kárpátoktól Adriáig mindenütt 1, azaz egy fillér napi önmegadóztatására vonatkozik s mely arra az alapra van helyezve számítási szempontból, hogy 1 millió ev. lélek napi egy fillér adománya évi 10 és 10 év múlva összesen 30 millió koronát tenne ki (sőt jóval többet, mert % nincs számítva s hozzá még nem 365, de kerekszámú 300 nap van mondva, holott feltétlenül 365-öt kell — szerintem — betartani), — gyakorlati szempontból s a felkarolt eszme valósítása céljából azt indítványozom, hogy az idei tavaszi s nyári papi értekezleteken, avagy esp. gyűléseken tegye meg valaki az indítványt (Hontban példáúl tehetem én s innen is mehet tovább s följebb): hogy az illetékes egyházi közigazgatási forumoknak való jelentéstétel szemmeltartásával tartson a napi egy fillérnyi 1917. okt. 31-ig szóló fizetési elkötelezettség s önmegadóztatás tárgyában még ez év folyamán minden ev. egyházközség közgyűlést, ahol a megajánlások névszerint jegyzőkönyvelve megtörténnének s e gyűlésen nyert mandátum alapján gyűlésen kívül is folytathatnának elnökség vagy bizottság kezébe letett érvényesítési hatállyal,* s ily uton az istenes ügy az esperességek kezébe s innen tovább és feljebb emelkednék és szélesebb rétegekbe is, melyek már az első gyűlések lefolyásáról is rövid értesítést közölni szíveskednének. A jubilaeumi célra adott pénzösszegek gyűjtése, számontartása s elhelyezése egyelőre a helyi gondnokok tiszte volna, miglen idővel s a szükség szerint külön jubilaeumi pénztárnokok (adná Isten, hogy) alkalmaztatnának. Fontos dolognak tartom továbbá a filléres önmegadóztatási indítványt azon s olyan joggondolattal meg* Rz magától értetődik, hogy önkéntes s különféle idóterminusú adományok vagy későbbi kisebb-nagyobb arányú fizetési elkötelezettségek elfogadására kért és hivatott bármely ev. egyh. gyűlés és testület. toldani, hogy a megajánlott adó J/3-ad része felett az illető egyházközség rendelkezik szabadon általa meghatározandó jubiláris célkitűzéssel, s csak a 3/4-ed részt szolgáltatná be a központba (eseti, jubiláris nagy bizottsági pénztárba évenkint). Ugyanezen jog s kötelesség a hanyad dolgában illetné az ev. iskolákat is, ahol az egyház felügyelete alatt a gyűjtések úgy foganatosíttatnának a megajánlások alapján, hogy minden ev. elemi iskolánál havi 10 fill., középiskolánál 20 fill., s akadémiák és egyetemeken ugyancsak havi 30 fill, fizetési kötelezettség háromolhatnék az egyes növendékekre. A megajánlási összegek ezen részbeli lekötése azért volna jogos és helyes, hogy a gyülekezetek s iskoláik helyi jubiláris célt is kitűzve szolgálhassanak az ügynek 10 évi lelkesedéssel, mely úton itt harang, ott orgona, vagy templom, torony, oltár, szószék, iskola, kórház, paplak, óvoda, könyvtár stb. Szarvason, Nyíregyházán esetleg díszes Luther-szobor is létesülhetnének, íme, hogy az Ige, az Eszme könnyebben ölthesj sen testet, bátorkodom szerényen bár, de ev. lelkesei déssel kivitelre ajánlani a mondottakat. Ha hittestvéreim | olyika részben vagy egészben jobbat tud és mond, meghajlok s azt elfogadom. A fő a siker, a »legyen«, i hogy a hit, hitünk sokat tegyen! Hiszen jól tudjuk, hogy nemcsak pénzről van szó, hanem közömbös, fásúlt lelkek felrázásáról is; a felköltött áldozatkészségből nemcsak szép anyagi, de megbecsülhetetlen szellemi s hitbeli haszon is születik s épülne az Istenországa a hitjavítás 400 százados emlékének szivhódító győzelméből! Végezetül még, az egyetemes célok sorában, melyekre fordítandók volnának az örömadományok, ajánlom, tudományos szempontból: az ág. hitv. ev. tudományegyetemnek, jubilaeumi templom építésével kapcsolatos felállítását, továbbá a magyar prot. egyháztörténetnek — legalább 20 kötetben való — részletes megírását; a szeretet-intézmények sorában: a diakonisszaügynek nagy kórház kiépítésével való felkarolását, bibliaegyeI sülét s egyetemes ev. nőegylet létesítése s általában 1 a belső s külső missió felvirágoztatását, gyakorlati szempontból pedig: az egyházi biztosítás megvalósítását s ev. prot. könyvnyomtató intézet felállítását, Krupec István, honti ev. alesperes. Jelentés a magyarhoni ág. h. ev. egyházmegyei és egyházkerületi lelkészi értekezletek 1907. évi működéséről. Közli: Búndy Endre. (Folytatás és vége.) 3. A tiszavidéki lelkészi értekezlet lényegesebb határozatai a következők: a) Az értekezleti jelleg megszűnik, mert maga az értekezlet szó maga kizár minden szervezkedést. Az egyházmegye lelkészei lelkészi egyesületté alakultak s azt óhajtanák, ha minden egyházmegyében létesülne ilyen egyesület, b) A vallástanításra nézve állami és községi iskolákban követelik a lelkészi képesítésnek megfelelő díjazást és fuvardíjat, c) A liturgia egységesítését melegen óhajtják, d) A nyugdíjintézetre vonatkozólag új és alaposabb revíziót kérnek s csak akkor fognak állást foglalni a mellett, hogy egyenlő vagy külömböző legyen-e a nyugdíj? A Szépesvármegye területén fekvő hat szabad királyi városi és tizenhárom városi egyházmegyék lelkészei »szepesmegyei ág. hitv. ev. lelkészegyesület« címe alatt együtt végzik a lelkészi értekezleti munkát.