Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-03-19 / 12. szám

1908 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ tí106 Loipersberger 30 Heller. Wittgruber Andreas 40 Heller Steberl Johann jun. 30 Heller. Steberl Johann sen 40 Heller. Weissmann Samu 40 Heller. Hanulcsik Vilmos 60 Heller. N. A. 1 K. Kőszegi István 60 Heller. Samuel Schlegel 40 Heller. Johann Schlegel 40 Heller. Eduard Kercser Pfarer 3 K. összesen 117 korona 60 fillér. A mindenható áldása legyen az adakozókon, valamint adományaikon. Kelt Kisszeben, 1908. évi február hó 28-án. Altmann Gusztáv, Bohuss Nándor, ev. lelkész. egyh. felügyelő. IRODALOM. Egy jó dogmatika. Évekkel ezelőtt Szabó Aladár barátom a »Prot. Egyházi és Iskolai Lap« hasábjain »Egy jó könyv« címe alatt Sohm lipcsei egyetemi jogtanárnak, a nagy egyházjogásznak sok kiadást ért egyháztörténetét ismertette. Én ez alkalommal egy jó evangelikus dogmatikát akarok bemutatni. írója Kirn lipcsei egyet, theol. tanár, Luthardt nagyhírű dogmatikai tanszékének méltó örököse. A mű címe: Grundriss der evang. Dogmatik. Leipzig (Deichert) 1907. 131 lap. Ára 2 márka 20 fill. Első kiadása 1905-ben jelent meg. i A dogmatika encyklopädiai állását, feladatát és j módszerét ismertető »bevezetés« után az I. részben »az elvek tanát«, vagyis a dogmatika alapvető részét adja s közelebbről méltatja a keresztyén vallás lényegét, annak isteni kijelentésen való alapulását, a ker. hittan forrásait s a ker. igazság bizonyítékait. A II. rész magát a hittani rendszert építi föl úgy, hogy »Úr Isten országa megvalósulásának feltételei« c. alatt megismertet a ker. istenfogalommal, az Isten és a világ egymáshoz való viszonyával és az emberről s a bűnről szóló tannal, »az istenországa valósulása« c. alatt Krisztus személyiségével és művével s az üdvelsajátítás tanával s végül »az istenországa teljessége« c. | alatt a keresztyénségben, mint teleológiai világnézetben gyökerező eschatológiai kérdésekkel. Hittani rendszerének záróköve — s ezt a rendszer szempontjából nem helyeselhetem, — az isteni háromságról szóló tan. Mint látjuk, maga a rendszer világos, tiszta és könnyen áttekinthető. Művéből a keresztyénséget egységes vallásos erkölcsi világnézetnek ismerjük. I. kiadásában részletesen a Prot. Szemle 1905. évi folyamában ismertettük; II. kiadásáról kimerítő tájékoztatást nyújt »Theol. Literaturblatt« hasábjain Lie. Daxer békéscsabai ev. vallástanár, ki legújabban szorgalmasan forgolódik a német prot. theol. irodalomban, örvendek rajta, hogy e jó dogmatikai tankönyv méltatásában találkozunk. Mert tényleg sokat tanúihatunk Kirn meleg pozitív evang. álláspontján irott dogmatikájából. De azért több ponton mégis eltérek a külföldi ismertetőnek nézetétől. Szerintem előnye Kirn dogmatikájának, hogy gyakorlati célját tekintve élő kontaktusban marad rendszeres tudományos jellege mellett is az egyházzal s a korszellemmel, hogy elvi alapon és nem csupán csak célszerűségi okokból 2 önálló rendszeres tudományágnak veszi a hittant és az erkölcstant s végül, hogy a 2 prot. vallásfelekezetet az evangelium közös alapján álló 2 egyenjogú vallásos ináiviáualításnak mondja. A mű részleteinek ismertetését mellőzhetem. Behatóan méltattuk azokat Daxer kartársammal együtt az idézett helyeken. Célunk csak az volt, hogy felhívjuk lelkészeink, vallástanáraink és theologusaink figyelmét arra a kiváló műre, mely irályát illetőleg is jól és szépen van megírva. Ev. ker. hittani meggyőződésünket legtisztábban ebben a tankönyvben találjuk kifejezve. Méltó kiegészítője e műnek a múlt évben megjelent »ethikája« s »a jelenkori erkölcsi életfelfogásokról« szóló műve. Nagy szolgálatot tenne egyházunknak az a magyar pcot. író, aki Kirn tanárnak a legújabbb irodalom tekintetében is megbízható dogmatikáját édes zengzetes nyelvünkre is átültetné. Én a kathedrán is nagy örömmel és sikerrel használom. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. Egy szerkesztői üzenet. Az «Ev. Családi Lap» f. é. 4-ik számában egy üzenetet olvasok, melyet jellemzésül a magam részéről egyáltalán nem törekszem elhallgatni, hanem inkább másoknak is hozzáférhetővé teszem, hogy dr. Masznyík »Jézus élete« cz. művéről írt bírálatommal egybevessék. A tanítvány sohasem feljebbvaló az ő mesterénél s habár dr. Masznyík sohasem volt testi tanítómesterem, mégis mindenkor azzal a tisztelettel viseltettem iránta, mellyel a kevésbbé tanúit, a kisebb olvasottságú és látkörű, a csekélyebb életbölcsességgel bíró viseltetni tartozik a tanultabbak, nagyobb olvasottságú és látókörű, a gazdagabb életbölcsességgel bírók iránt; de hogy tévedéseire rámutassak, fiúi, testvéri szeretettel szólhassak, erre késztet hitem, ezt parancsolja ethrkai érzületem, szemben a ma is sok helyütt otthonos nyomorúlt szokással, mely szerint ildomtalan a nyílt, egyenes harcz, hanem az orozva gyilkolás, óh, az ildomos dolog! Hát megett kedvünk szerint téphetünk, gyalázhatunk, de szemtőlszemben csak hódolat és dicséret legyen osztályrészünk. Nos én erre az útra nem tévedek! Dr. Masznyik Endrének talán egyébiránt sincs szüksége ilyen hangúvédőkre ? Az üzenet minden szavával foglalkozhatnék, de nem teszem, hanem csak minden kommentár nélkül szó szerint közlöm: T. L. Göttingen. Azt a bírálatot nem kell oly tragikusan nézni, inkább humorosan. A bíráló vágytonvágyik az irodalmi halhatatlanságra s mivel a maga szárnyaival el nem éri, a Jézus élete Írójának nevébe kapaszkodik. Hátha így sikerül. Dicsérni nem lett volna jó üzlet, mert mások is dicsérik, de a becsmérlést okvetlenül el fogják olvasni — ha azután bosszankodva félredobják is. öntudatlan humor van abban, hogy a bíráló Masznyik Endrére kisüti, hogy nem tud magyarul és stílusa bágyadt, erőtelen. Talán, hogy nem használja a kortesanyák stilisztikáját? Ifjú göttingeni testvérem, ha ugyan élő személy vagy, tanúid meg ebből a kis iratkából, hogy a tiszta igazát érző embernek hogyan nem szabad írnia; én pedig, ha majd a Családi Lap szerkesztői üzeneteinek írója tiszta tollal, szenvedély nélkül a bírálatomban foglaltakat egyenként és összesen megezáfolja, ker. lélekkel hajlom meg az igazság előtt, mert tévedésünket belátni elemi kötelessége a Krisztus szolgáinak. Algöver Anáor. ELADÓ ORGONA. R kukméri ág. h. ev. egyházközség nyolc változatú jó karban levő orgonája 300 (háromszáz) koronáért eladó. Venni szándékozók forduljanak a kukméri ág. h. ev. lelkészi hivatalhoz. Kukmér, (Vasmegye) 1908. febr. 29-én.. Rájter János, 3—2 ev. lelkész.